A hét megvilágosodási tényező neve páliul szatta boddzshanga.satta bojjhaṅgā Kifejlesztésük, gyakorlásuk elvezet a megszabaduláshoz. A hét megvalósulási tényező: éberség, tudatosság (szatisati) valóság-vizsgálat, a valóság tanulmányozása (dhamma-vicsajadhamma-vicaya) erő, állhatatosság (vírjaviriya) elragadtatás, öröm (pítipīti) nyugvás, elnyugvás (passzaddhipassadhi) összpontosítás (szamádhisamādhi) felülemelkedett egykedvűség (upekkhaupekkhā)
Páli irodalom A Szutta-pitaka részét alkotó Szamjutta-nikájában a boddzshangák üdvösségre, világi tényezőkre utalnak, amelyek a megvilágosodás felé vezetnek. Az Abhidhammában és a páli magyarázószövegekben a boddzshangák inkább a megvilágosodással kapcsolatos természetfeletti tényezőkre utalnak.Bodhi (2000), p. 1499.
Szutta-pitaka Egy a Szamjutta-nikájában található párbeszéd szerint (címe: "Bhikkhu Sutta" - SN 46.5): [Bhikkhu:] "Tiszteletreméltó Úr, azt mondják, hogy a 'megvilágosodás tényezői, a megvilágosodás tényezői.' Milyen értelemben mondják, hogy a megvilágosodás tényezői?" [Buddha:] "Megvilágosodáshoz vezetnek, bhikkhu. Ezért mondják, hogy a megvilágosodás tényezői...."Bhikkhu Sutta (SN 46.5), trans. Bodhi (2000), p. 1574. See also Walshe (1985), n. 265.
A buddhista meditáció közben lehet elmélkedni a hét megvilágosodási tényezőn, illetve azok ellentét párjain: az öt akadály (érzéki vágy, ellenérzés, tompaság és tunyaság, izgatottság és nyugtalanság, kétely).Van például egy párbeszéd, ami ezeket az ellentétpárokat mutatja be - lásd Szatipatthána-szutta. Több ilyen jellegű összehasonlításhoz - lásd SN 46.31 - 46.40 (Bodhi, 2000, pp. 1501, 1589-94). Ezen felül van egy Samjutta-nikája szútra, ami a megvilágosodási tényezők kifejlesztésével foglalkozik. Ezek mellett megjelenik a négy brahma-vihara (szerető kedvesség, együttérzés, együttérző öröm, egykedvűség).SN 46.54, más néven Mettaasahagata Sutta (CSCD) vagy Metta Sutta (SLTP) vagy Metta.m Sutta (PTS Feer). Lásd: Bodhi (2000), pp. 1607-11; Walshe (1985), sutta 59, pp. 71-73.
A Szamjutta-nikájában lévő "Tűz párbeszédben" a Buddha kijelenti, hogy a tudatosság mindig hasznos, viszont amikor valakinek a tudata lomha, akkor ki kell fejlesztenie a vizsgálódás, az energia és az öröm megvilágosodási tényezőit. Ha viszont a tudat izgatott, akkor a nyugalom, koncentráció és egykedvűség tényezőit kell fejleszteni. ."Tűz párbeszéd" (Aggi-szutta, SN 46.53) (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
A Szamjutta-nikája szerint egyszer, amikor a Buddha nagyon beteg volt, megkérte a tiszteletreméltó Mahacsundát, hogy szavalja el a hét megvilágosodási tényezőt neki. Ezáltal gyógyult meg a Buddha.Gilana Sutta (SN 46.16) (Piyadassi, 1999; Piyadassi, n.d.).
Az Abhidhamma és más magyarázó szövegek A Viszuddhimagga szövegeinek egyik része azokat a képességeket tárgyalja, amelyek a megértés eléréséhez és fenntartásához szükségesek (dhjána). Buddhagósza a következőképpen azonosítja be a boddzshangákat: "Erős tudatosságra ... van szükség mindig...." "Amikor lomha a tudata túl laza energiával, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedve a vizsgálódással..." (például dhamma-vicsaja, virija, piti). "Amikor a sok energiától túl izgatott a tudata, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedves a nyugalommal..." (például passzaddhi, szamádhi, upekkha).Buddhagósza & Nyánamoli (1999), pp. 129, 131. Lásd még: SN 46.53 (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
Meditáció A megvilágosító tényezők és akadályok kiegyensúlyozása Öröm vagy megszakítás (pīti) Vizsgálódás (dhamma vicsaja) Energia (virija) lustaság és tunyaság(thina-middha)tapasztalása esetén tudatosság visszaszerzése Tudatosság (szati) a kiegyensúlyozó tényező Relaxáció (passzaddhi) Koncentráció (szamádhi) Egykedvűség (upekkha) nyugtalanság és aggodalom tapasztalása esetén(uddhaccsa-kukkuccsa)a tudatosság visszanyeréséért A meditáció során minden bizonnyal mindenki szembekerül az öt akadállyal (páli: pancsa nivaranáni). Ezek közül az egyik a lustaság és tunyaság (páli: thina-middha), amely lelkesedéstől mentes, kicsi vagy semennyi összeszedettségű. A másik a nyughatatlanság és aggodalom (uddhaccsa-kukkuccsa), amely során nem tud megnyugodni a tudat.
A fent említettek alapján, a "Tűz párbeszéd"ben (SN 46.53), ajánlatos örömöt vagy megszakítást, vizsgálódást és energiát alkalmazni amikor lustaságot vagy tunyaságot érzünk. Amennyiben nyughatatlanság vagy aggodalom lép fel lazítást, koncentrációt és egykedvűséget kell gyakorolni. A tudatosság folyamatosan jelen kell hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a fizikális és mentális változásokat, amelyek történhetnek üdvös vagy ártó irányban.
Hivatkozások
Külső hivatkozások MN 118 Beszéd a légzés tudatosításáról Seven Factors of Enlightenment
Kategória:Buddhista fogalmak