Győrsövényház () község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el.

Megközelítése A településen végighúzódik, annak főutcájaként, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 8417-es út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Fehértóval a 8503-as út köti össze, északnyugati határszélét pedig súrolja még a 8528-as út is.

Az ország távolabbi részei felől a 85-ös főúton vagy az M85-ös autóúton közelíthető meg a legegyszerűbben, előbbiről Enese központjában kell észak felé letérni, utóbbiról pedig a Lébény–Bezi–Enese–Tét-csomópontban, a mindkét esetben a 8417-es útra. Győrsövényház az autóút csomópontjától 6, a 85-ös elágazásától 7,5 kilométerre fekszik.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Enese vasútállomása, a névadó település központjában.

Nevének eredete A település neve a 14. század végéig Sövényszád volt (ezt Suuenzad alakban írták), ez a név először egy 1396-os oklevélben fordult elő. Az elnevezés valószínűleg egy Sövény nevű folyó torkolatára utal, de egy népi monda úgy tartja, hogy amikor még nem volt itt település, akkor a mai Lébény felőli faluvégen egy halász telepedett le, és a vízparthoz közel cölöpöket vert le, majd vesszőfonatból falakat készített köréjük, és sárral tapasztotta össze őket. A víz ezt minden áradáskor kimosta, de az ember fáradhatatlanul újra és újra kijavította a falakat. Ez lett a település első lakóháza és innen kapta a Sövényház nevet.

Története A település neve 1396-ban villa Suuenzad néven szerepelt először egy oklevélben, majd a 15. század végéig Sövényszád alakban volt ismert. Első ismert birtokosai a Meggyesaljai, a Garai, a Szapolyai, a Török, a Pázmány, a Jagosich, a Klucsay és a Tarczy családok tagjai voltak, majd a falu az 1670-es években a győri jezsuiták tulajdonába került. A falu határába olvadt a középkori Szapud és Újfalu község területe.

Az 1600-as években lakossága magyar volt. A Rákóczi-szabadságharc idején császári csapatok felégették. Az elnéptelenedett falut az 1715-ös összeírás említette ismét, ekkor az új falvak között szerepelt. A településre ekkortájt Bajorországból jött, ún. dunai svábok telepedtek le, az 1780-as években már 708, többségében német lakosa volt. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a falu birtokosai a Neuhold, Purgly, Balogh, Ris és Fricke családok voltak.

A második világháborút követően, 1946-ban az addig nagyrészt német lakosságú község sváb lakóinak 58 százalékát kitelepítették, helyükre magyarok költöztek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga Andrásné (független) 1994–1998: Hokstok Imre (független) 1998–2002: Hokstok Imre (független) 2002–2006: Hokstok Imre László (független) 2006–2010: Hokstok Imre (független) 2010–2014: Hokstok Imre (független) 2014–2019: Hokstok Imre László (független) 2019–2024: Hokstok Imre (független) 2024– : Hokstok Imre (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 4,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1%, evangélikus 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,6% (30,7% nem nyilatkozott).Győrsövényház Helységnévtár

2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 10,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, lengyelnek, görögnek és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt római katolikus, 5,8% evangélikus, 2,1% református, 0,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).Győrsövényház Helységnévtár

Látnivalók Barokk stílusú katolikus templom Jó pásztor-szobor Temetőkápolna Egykori Fricke-kastély (ma Vadrózsa Waldorf iskola)

Ismert személyek Itt született Fricke Valér magyar földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési képviselő (1900–1982) Bánhegyi Jób József O.S.B., születési és 1920-ig használt nevén Berger Jób (Győrsövényház, 1897. március 25. – Győr, 1979. július 18.) római katolikus pap, bencés rendi szerzetes, a pannonhalmi bencés főiskolán a magyar irodalomtörténet tanára, a Szent István Akadémia tagja. Szapudi András (Győrsövényház, 1939. augusztus 30. – Siófok, 2001. szeptember 19.) újságíró, író.

Jegyzetek

További információk Győrsövényház bemutatása

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Győr vármegye települései