Dör

Dör község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld rábaközi részén fekszik, Csornától 5 kilométerre délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán.

A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. A település átlagos tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik területrésze a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

Megközelítése A település közigazgatási területét északon érinti a térségen kelet-nyugati irányban áthaladó (Győrt Sopronnal összekötő) 85-ös főút, az azzal párhuzamos M85-ös autóút, illetve a Bősárkány-Kisbabot közti 8511-es út is; központján azonban csak a Csorna térségétől délkelet felé induló 8422-es út vezet végig.

Közigazgatási területét két vasútvonal is érinti: északon a , délnyugaton pedig egy meglehetősen rövid szakaszon a . A pápai vonalnak sosem volt megállási pontja Dör területén, a soproni vonalnak is csak egy, a községtől messze északra, a már megszűnt Bágyogszovát megállóhely. Érdekesség, hogy volt a soproni vonalnak Dör megállóhelye is, a 8422-es út egykori vasúti keresztezése mellett, de az már csornai területen működött, és már jó ideje meg is szűnt.

Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.

Története és mai élete A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, villa Deer alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinekMagyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. birtoka volt.

A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.

Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.

A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és az iparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.

A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.

1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.

Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt.

Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.

A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Turi Lajos (független) 1994–1998: ifj. Dóczy Géza (független) 1998–2002: Dóczy Géza (független) 2003–2006: Dóczy Géza (független) 2006–2010: Dóczy Géza (független) 2010–2014: Dóczy Géza (független) 2014–2019: Dóczy Géza (független) 2019–2023: Dóczy Géza (független) 2023–2024: Abdai Róbert (független) 2024– : Abdai Róbert (független)

A településen a 2002-es önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, egyetlen polgármester-jelölt részvételével. 2023. május 14-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, az előző településvezető február 1-jén bejelentett lemondása miatt;Dör Község Helyi Választási Bizottságának 1/2023. (II. 21.) határozata e választáson három független jelölt indult.

Címere és zászlaja

A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).Dör Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).Dör Helységnévtár

Látnivalók Kisboldogasszony-plébániatemplom, katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti. Páduai Szent Antal-kápolna, amelyet 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van. Keresztek és szobrok. Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben. Tájház. A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták: „Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”

Képgaléria

Források Szalay Béla: Otthonunk, Dör (Győr, 1994) Szalay Béla: Dör. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. Bedécs Gyula: Dör. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002.

Jegyzetek

További információk Térképe https://web.archive.org/web/20090318145708/http://artportal.hu/intezmenyek/falutorteneti_gyujtemeny_dor http://www.onkornet.hu/dor/ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=dor_

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései