jobbra|bélyegkép|A bugaci puszta jobbra|bélyegkép|Rovásírásos tábla a falu szélén
Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunfélegyházi járásban.
Fekvése Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Bugaci-homokháton, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, a megyeszékhely Kecskeméttől mintegy 40 kilométerre délre. A belterületétől nyugatra elterülő külterületi részeinek nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park Bócsa-Bugac buckavilága elnevezésű területrészéhez tartozik.
Bugac a megye hatodik legnagyobb területű települése.
A szomszédos települések: észak felől Fülöpjakab, északkelet felől Kunszállás, kelet felől Kiskunfélegyháza, délkelet felől Jászszentlászló, dél felől Szank és Móricgát, délnyugat felől Bócsa, nyugat felől Bugacpusztaháza, északnyugat felől pedig Jakabszállás.
Megközelítése A település közúton Kiskunfélegyháza (az M5-ös autópálya és az 5-ös főút) felől az 54 102-es számú mellékúton, az 54-es főút és Jászszentlászló felől pedig az 5407-es úton érhető el. Közigazgatási határszélét északkeleten az 5302-es út is érinti.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút részét képező on (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK), de azon a személyszállítás 2009. december 13. óta szünetel. Bugac vasútállomás Bugacpuszta megállóhely és Bugac felső megállóhely között volt, a belterület nyugati széle közelében, az 54 102-es számú mellékűt vasúti keresztezésének déli oldalán.
Története jobbra|bélyegkép|Pásztormúzeum A település neve először 1391-ben jelent meg fennmaradt oklevélben. E név eredete alapján feltehetőleg a tatárjárás után ide települt kunok alapították. Helyén az Árpád-korban – amint ezt egy 2010-ben megindított feltárás is kimutatta – egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló település állt középpontjában egy bazilikával és egy monostorral, amelyeknek romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartót, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette. Értéke ez esetben szinte felbecsülhetetlen lehetett.
A 16. századtól (amikortól biztosan meg lehet határozni Bugac helyét) 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.
Jelenlegi helyét 1910-ben jelölték ki faluhelynek, Monostorfalva néven.
1950. január 1-jén különvált Kecskeméttől, és önálló település lett. (Később, 1989-ben pedig már Bugactól vált külön Bugacpusztaháza.) thumb|Kurultáj - 2014 2014-ben negyedszer rendezték meg Bugacon a Kurultájt, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét. A Turán Szövetség hívására 120 csapat érkezett a településre. Eljöttek Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is. A Kurultáj a magyarok őseinek és történelmük nagy alakjainak állít emléket. Az eurázsiai pusztaövezet népeinek törzsi gyűlése, a magyarokkal rokon keleti népek kulturális hagyományőrző találkozója. 2014-ben a három napos Kurultájon 26 magyarral rokon nemzet volt jelen. A gyűlés programjában seregszemle, harci bemutatók, lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar-hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei programok voltak. Hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatókat, kézműves vásárt, gyermekprogramokat és tudományos ismeretterjesztő előadásokat is rendeztek. A gyűlés fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. thumb|Atilla nagykirály - Kurultáj, 2014 Atilla sátrában kiállították Kertai Gábor A hunok bejövetele című körfestményét.
Nevének eredete Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, de arról, hogy miről vagy kiről kapta a település a nevét, csak feltételezések vannak. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent, s a Bugac, „Bugacs” szó bikával foglalkozó egyént jelöl.
Források Kurultaj 2014 Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye Bugacon http://www.programturizmus.hu/tdestination-osok-napja.html (hozzáférés 2014-08-15)
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Endre Imre (független) 1994–1998: Endre Imre (független) 1998–2002: Csitári Tibor (független) 2002–2006: Csitári Tibor (független) 2006–2010: Szabó László (független) 2010–2014: Szabó László (független) 2014–2019: Szabó László (független) 2019–2024: Szabó László (független) 2024– : Szabó László (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,8% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 3,3% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).Bugac Helységnévtár
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görögkatolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 4,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (14,8% nem nyilatkozott).Bugac Helységnévtár Római katolikus egyház A település két plébániája a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. Bugac plébániatemplomának titulusa Szent István király. Anyakönyveit 1946 óta vezetik. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa Szent Anna. Ennek anyakönyveit 1920 óta vezetik.
Református egyház A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.
Természeti értékek A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Ősborókás fokozottan védett. Szürke gulya Lovasbemutató Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
Helyi gasztronómia Az alföldi pásztorok valaha azokból a nyersanyagokból főztek, amelyek helyben a rendelkezésükre álltak, így nagy szerepet játszott étrendjükben a marhahús. Ételeik 200 év alatt a magyar konyhaművészet jellegzetes paprikás ételeivé váltak. A pörkölt és a gulyásleves olyan hagyományos magyar ételek, melyeket ma már szerte a világban ismernek és fogyasztanak. Ezeknek az ételeknek a hús mellett a magyar konyha három fontos alapanyaga adja különleges ízvilágát: a zsír, a hagyma és az őrölt pirospaprika.Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
Nevezetességei A Pásztormúzeum a kiskunsági pásztorok életét hivatott bemutatni. A látogatók előtt felvonultatja az általuk használt hagyományos szerszámokat, eszközöket, illetve a környék természeti értékeit. Az élményhez hozzájárul a pusztán legelő szürkemarhák, racka juhok és lovak látványa. A múzeum mellett terül el az Ősborókás és áll néhány régi pásztorépítmény, a hűvösölő, az isztrogona és a kontyos kunyhó. A Karikás Csárdánál váltott belépőjeggyel a Pásztormúzeum mellett egy hagyományos pusztai lovasbemutató is megtekinthető. A Lovas színházi esték, a Nemzeti Lovas Színház előadásai új műfajt teremtettek, amely egyre népszerűbb helyet vívott ki magának a cirkusz és a színházművészet között. A magyarokat szerte a világban lovas nemzetként ismerik, amihez a pusztában rendezett színházi esték is hozzájárultak. A Magyar Pásztorkutyák Találkozója a magyar pásztorkutyák kiállítása, amelyen mind az öt magyar pásztorkutya fajta bemutatkozik. A verseny legizgalmasabb része a terelő bajnokság és a fiatal kutyák terelési képességének vizsgája. A rendezvény szakmai szervezője a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző Egyesület. Az Ősök Napján látványos hagyományőrző lovas és íjász versenyek, különleges övbirkózó és bothúzó bajnokság és tudományos előadások várnak több tízezer látogatót a bugaci pusztába. A kirakodóvásár a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legszínvonalasabb kézműves találkozója. Az Alföld-fásítási gyűjtemény az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit és az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be. Az 1975-ben épült Pásztormúzeum szárazmalomra emlékeztető épületét Kerényi József tervezte. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatók. A Buzsik-csőszház a Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza. A Bugaci csárda egy nádtetős épület. Helytörténeti gyűjtemény Az 1934-ben épült római katolikus (Szent István-) templom A római katolikus (Szent Anna-) templom A Lourdes-i barlang Az 1968-ban épült református templom A Millenniumi emlékpark A Kecskeméti Kisvasút
Jegyzetek
További információk Bugac honlapja Bugac térképe Kirándulás a kunok földjén, a pásztoroknál, és a világörökségi homokháti pusztában - BUGAC Kisfilm a településről
Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Kecskemét pusztáiból alakult községek