Persány () falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése Brassótól 42 kilométerre északnyugatra, Fogarastól 21 kilométerre délkeletre, a Persányi-hegység nyugati lábánál fekszik.
Nevének eredete Neve a Perșa férfinév román képzős alakja. A név a délszlávban és az oroszban is használatos volt, azonos formában.
Története Először 1527-ben említették, Persány és Persany alakban. Fogaras vidéki, később Fogaras vármegyei román falu volt, amely fontos út mellett feküdt. 1621-ben 25 jobbágycsalád lakta és öt puszta ház volt benne, míg 1722-ben kétszáz jobbágycsaládját írták össze. A Persányi-szoroson való átkelés a környéken garázdálkodó rablóbandák miatt még a 19. század közepén is kockázatos vállalkozásnak számított.Michael Galz: Heimatbuch Streitfort in Siebenbürgen. Gundelsheim/Neckar, 1997, 36. o. A persányi nők hagyományos viselete eltért a többi fogarasföldi faluétól és a Szebeni-Hegyalja női viseletére hasonlított. A hasonlóságok közül a legszembetűnőbb a turbánszerűen hajtott, alul megkötött gyolcsvászon kendő volt.George Maior: O pagină din luptele românilor cu sașii pe terenul social, cultural și economic. București, 1910, 30. o. Iskoláját 1851-ben alapították. Kőbányájához német munkások települtek be. A faluban letelepült németek később elrománosodtak, de az 1920-as években még sokan német nevet viseltek.Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 342. o. 1900-ban kisközségből nagyközséggé alakult.Belügyi Közlöny 1900, 495. o. Az 1916. október 5-én vívott persányi csatában a Barcaság felől támadó román csapatok vereséget szenvedtek a központi erőktől.Nagybaczoni Nagy Vilmos: A Románia elleni hadjárat, 1916–1917. 1. köt. Bp., 1923
1910-ben 1029 lakosából 984 volt román, 16 német, 10 magyar és 18 egyéb (cigány) anyanyelvű; 952 ortodox, 47 görög és 24 római katolikus vallású.
2002-ben 1104 lakosából 697 volt román és 402 cigány nemzetiségű; 1058 ortodox és 25 adventista vallású.
Nevezetességek Persányfürdő (Băile Perșani) gyógyvizes strand és üdülőtelep. 1925-ben nyitotta egy vállalkozó.Stan, i. m., 345. o. A sós-bikarbonátos vizet mozgásszervi betegségekre ajánlják. Műemlék ortodox temploma 1793-ban épült. Eredeti festése részletekben maradt meg.
Források Ósinka község ismertetése
Jegyzetek
További információk A gyógyfürdőtelep honlapja
Kategória:Brassó megye települései Kategória:Fogaras vármegye települései