Borota község Bács-Kiskun vármegyeében, a Jánoshalmai járásban.
Fekvése Bács-Kiskun vármegye déli részén, a kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál, a Hajós–Bajai borvidéken fekszik, Bajától 26 kilométerre keletre.
A szomszédos települések: észak felől Kéleshalom, kelet felől Jánoshalma, dél felől Felsőszentiván, nyugat felől Rém, északnyugat felől pedig Érsekhalma és Hajós.
Borota területe 60%-ának talaja homokos, de 40%-áé jó termőképességű középkötött talaj. 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár külterület, melynek mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi pedig rét, legelő, szőlő, gyümölcsös és kivett terület. Még napjainkban is e külterületen él lakosságának több mint 10%-a.
Megközelítése A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es útról kiágazó 5414-es úton érhető el. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől közelíthető meg csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.
Vasútvonal nem érinti.
Története Borota község nevét 1325-ből említik először ismert források, Boroth alakban írva.
A település egykor a kalocsai érsek birtoka volt, de a tatárjárás idején elnéptelenedett.
1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa László és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg.
A török hódoltság idején török összeírások is említették a falut.
1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben egész Borota ura a herceg Grassalkovich család volt, amely feldarabolta, majd eladta a birtokot.
1872-től a 19. század végéig önálló község volt, majd rövid időre a szomszédos Rém község fennhatósága alá került, de 1911-ben végleg önállósodott.
Idegen elnevezései Horvátul két neve is van a falunak: a garaiak Gospodska Pustara, a felsőszentivániak Pustara vagy Velika Pustara néven ismerik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Király István (független) 1994–1998: Dr. Geiger Ferenc (független) 1998–2002: Dr. Geiger Ferenc (független) 2002–2006: Dr. Geiger Ferenc (független) 2006–2010: Mikó Ferencné (független) 2010–2014: Mikó Ferencné (független) 2014–2019: Mikó Ferencné (független) 2019–2024: Kissné Tóth Renáta (független) 2024– : Tóth Renáta (független)
Lakosság 1910-ben 2760 fő 1930-ban 3738 fő 1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt) 1965-ben 2500 fő 1990-ben 1780 fő 2000. január 1-jén 1677 fő
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 1,1%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (28,7% nem nyilatkozott).Borota Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görögkatolikus, 1,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).Borota Helységnévtár
Infrastruktúra Minden utcában van vezetékes ivóvíz, gáz, villany, telefon és kábeltévé. Az utcák szilárd burkolatúak, és mindegyiknek legalább az egyik oldalán kiépített járda is van.
Turizmus, szállás A Hajós-Bajai borvidék egyik közkedvelt úti céljává vált a Borota külterületén lévő Koch Borászat és Panzió. A létesítmény 8 szobában 24 fő jó minőségű elhelyezését tudja biztosítani. Látványosság a régi hordókészítő mesterség bemutatására létrehozott Kádár Múzeum és az autentikusan berendezett kádárlakás. Wellness szolgáltatás a jakuzzi, a szauna, és a kültéri medence. Ingyenes Wifi használattal, ingyenes őrzött parkolóval és a borászat borainak pinceáron történő megvásárlási lehetőségével várják a vendégeket.
Oktatás A községnek két oktatási-nevelési intézménye van: a hetvenöt fős napközi otthonos óvoda és a kétszáz fős általános iskola.
Ismert személyek
Borotán született Anna Margit festőművész. Borotán született Faragó "Judy" István, a Scampolo együttes alapító tagja. Borotán született Goretity József irodalomtörténész, műfordító. Itt szolgált káplánként 1944–1951 között Müller Antal római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.
Jegyzetek
További információk
Borota honlapja
Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései