jobbra|bélyegkép|250px|Az ENSZ-székház Pristinában jobbra|bélyegkép|250px|A Nemzeti Könyvtár Pristinában
Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.
A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Priština nemzetközi repülőtér.
Népessége A városnak több mint 200 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.
Történelem A középkorban István Milutin szerb király (uralkodott: 1282–1321) székhelye volt a város. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.
A török időkben a Koszovói vilajet része volt. Az 1880-as években kiépítették a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása a város lett.
1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.
A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.
A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.
Éghajlata
Média A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.
Újságok Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.
Látnivalók Emin Giku néprajzi múzeum Llapit (Lap) mecset Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század) Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század) Jasār Pasa mecset (1834) Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)
Oktatás A Pristinai Egyetem, amely 1970-ben alakult, a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban, 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.
Politika Koszovó parlamentje a városban van.
Testvérvárosok Ankara, Törökország Durrës, Albánia Karacsi, Pakisztán Tirana, Albánia
Jegyzetek
Források
További információk Koszovó Pristina
Kapcsolódó szócikkek Pristinai püspökök listája
Kategória:Európai fővárosok Kategória:Koszovó városai