Kóbor Tamás, születési és 1905-ig használt nevén Bermann AdolfA Belügyminisztérium 1905. évi 6645. sz. rendelete. MNL-OL 30798. mikrofilm 200. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 2. oldal 29. sor. (Pozsony, 1867. augusztus 28. – Budapest, 1942. május 26.)Halálesete bejegyezve a Budapest XI. ker. állami halotti akv. 138/1942. folyószáma alatt. zsidó származású magyar író, publicista.

Életpályája Bermánn Móric és Schmelzer Regina fiaként született. Jogi tanulmányokat folytatott, de nem fejezte be, a Magyar Általános Hitelbanknál helyezkedett el, mint tisztviselő. Írói pályáját sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság című lapoknak, a Rovás című rovat politikai reflexiói az írásai voltak.

1895. október 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Erdei Rózsa színésznővel.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági akv. 6/1895. folyószáma alatt. Felesége 1873. február 5-én született és eredeti neve Fliegelman Rózsa volt. Az esküvő idején Budapesten, a VI. kerületi Szív utca 33. szám alatt laktak. Következő év augusztusában megszületett leányuk, Noémi Lívia, később Kallós Istvánné Kóbor Noémi írónő.

A Horthy-korszak egyik legbátrabb újságírójaként lehet jellemezni. Az Újság 1925. május 31-i számában publikálta a volt belügyminiszter, Beniczky Ödön vallomását, melyből Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolására derült fény. Kóbor jó ideig csupán név nélkül írhatott. Regényeiben megjelenítette a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát. Írásai jelentek meg az erdélyi Zsidó Jövőben is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. Halálát szívizom elfajulás okozta.

bélyegkép|jobbra|200px|Kóbor Tamás sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-5

Fontosabb munkái

Muzsika és parfum. Regény; Könyves Kálmán, Budapest, 1893 (A Könyves Kálmán regénytára) Aszfalt; Athenaeum Ny., Budapest, 1894 Fagy. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1895 (Az Athenaeum olvasótára) Marianne; Singer-Wolfner, Budapest, 1895 A félisten. Mesék a hónapos szobából; Légrády, Budapest, 1896 Hoffmann meséi. Modern fantazmagóriák; Légrády, Budapest, 1897 A tisztesség nevében. Regény; Athenaeum, Budapest, 1898 (Az Athenaeum olvasótára) Ő akarta. Kis regények; Légrády, Budapest, 1898 A csillagok felé. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Budapest, 1899 (Legjobb könyvek) Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1899 (Magyar könyvtár) Budapest. Regény; Légrády, Budapest, 1901 Az élet ára; Pallas, Budapest, 1903 A csillagok felé. Regény. 1-2. köt.; Légrády, Budapest, 1904 Örök éjszakák; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1905 Idegenek. Regény; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók arany könyvtára) A jukker-leány; Engel Ny., Budapest, 1909 (Mozgó könyvtár) Munka. Elbeszélések; Franklin, Budapest, 1909 A tisztesség nevében. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1909 Marianne; Singer-Wolfner, Budapest, 191? (Modern magyar könyvtár) Egyveleg. Novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár) Komédiák; Athenaeum, Budapest, 1911 (Athenaeum könyvtár) Ki a ghettóból, 1-2.; Franklin, Budapest, 1911 Hamupipőke őnagysága, 1-2.; Franklin, Budapest, 1911 Egy test, egy lélek. Dráma; Eke, Budapest, 1911 Aranyhajú Rózsika. Baba-regény; Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1912 Furcsa tragédiák; Franklin, Budapest, 1913 Cognac-idillek. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1914 (Athenaeum könyvtár) A front mögött; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1918 (Világkönyvtár II.) A halál; Franklin, Budapest, 1918 A bolsevismusról, a bolsevismus alatt; Franklin, Budapest, 1919 Művész és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1919 (Magyar könyvtár) Mi az igazság?; Garai Ny., Budapest, 1920 Agáta nővér. Színmű; Franklin, Budapest, 1920 Furcsák klubja; Franklin, Budapest, 1921 Pók Ádám hetvenhét élete. Regény; Franklin, Budapest, 1923 (Kóbor Tamás válogatott munkái) Szidi. Egy varrólány története; Fővárosi Ny., Budapest, 1924 k. (Béta olvasó) Háború és béke; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái) Regény novellákban; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái) Szent Harpagon; Globus, Budapest, 1932 Hamlet az irodában. Regény; Franklin, Budapest, 1934 Álmodom, tehát vagyok; Arany Ny., Budapest, 1943 Budapest. Regény; utószó Bodnár György; Pesti Szalon, Budapest, 1993 (Pesti Szalon könyvek) Aranyhajú Rózsika; utószó Rónay László; Argumentum, Budapest, 2003 Ki a gettóból; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2007 (Magyar zsidó elbeszélés) Hamupipőke őnagysága. Ki a gettóból II.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2008 (Magyar zsidó elbeszélés) Válogatott munkái (I–XII. Budapest, 1930)

Érdekességek Kortársak visszaemlékezései szerint ő volt a névadója a Chinoin gyógyszernek, majd az erről elnevezett gyárnak.

Jegyzetek

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929 Steiner Lenke: K. T. (Budapest 1938) Komlós Aladár: K. T. (Budapest, 1943) Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962) Sós Endre: Felvillanó arcok (Budapest, 1965, bibliográfiával) Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Tamás rendhagyó monográfiája (Budapest, 2014) Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Tamás, avagy Bermann a zsidó (Budapest, 2021)

Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói Kategória:Pozsonyiak Kategória:Magyar írók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Hírlap (1891–1938) vezetői, újságírói Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Az Újság vezetői, újságírói