Magyarkakucs más néven Nagykakucs (Cacuciu Nou) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése A Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös bal partján, Élesdtől délkeletre, Ürgeteg és Kiskakucs közt, a Nagyvárad-Kolozsvári vasútvonal mentén fekvő település.
A falu határában sietve folyik a Sebes-Körös irányába a Dobricsonyi patak, valamikor még az 1970-es években két vízimalom működött a patakon, a falu felső vidékén a Dani malma, az alsó vidéken a patak torkolatánál a Samuka malma. A református temetőben mind a mai napig is megtalálható az egyik molnár sírköve, ami malomkőből készült.
Története Magyarkakucs a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közé tartozó település. Nagykakucs, Kakucs nevét 1343-ban említette először oklevél Kakuch néven. 1435-ben Kakuch, 1552-ben Magyar Kakwch, 1808-ban Kakucs (Magyar-), 1888-ban Magyar-Kakucs, 1913-ban Nagykakucs néven írták.
A település a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közé tartozott.
1450-ben Kakucs birtokosa az álmosdi Chyre család volt, előtte pedig Bátori Bereczk fiaié volt. Később a Thelegdy család kezére jutott, 1570-ben István és Miklós pereskedtek miatta.
1450-ben az álmosdi Chyre család volt a földesura, ezt megelőzően azonban a Báthori-család ősének, Báthory Bereczknek fiaié volt.
Később a Telegdy család kezére jutott, s 1570-ben az e családból származó István és Miklós pereskedtek miatta.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
A 20. század elején Zichy Ödönnek volt itt nagyobb birtoka.
A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.
1910-ben 545 lakosából 247 magyar, 298 román volt. Ebből 9 római katolikus, 232 református, 297 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Magyarkakucs lakosai földművelő emberek voltak (gabonaféléket, búza, kukorica, burgonya, és kisháztáji zöldségeket termesztettek, az 1900-as évek elejétől kevés szőlő- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak.) Állattenyésztésben a szarvasmarha szinte minden háznál megtalálható volt. A környék vadontermő növénye a sóska, Körösréven ezért a kakucsiakat "sóskásoknak" nevezték.
1969-től az elektromos áramot is bevezették. A lakosság zöme az esküllői téglagyárban dolgozott, majd az élesdi cementgyárban.
A magyar lakosság elvándorlása az 1970-es években kezdődött, de a legtöbben 1990 után hagyták ott a falut. Jelenleg a magyar lakosság évről évre fogy, a helyüket román lakosok veszik át.
1989-ig létezett anyanyelvi-magyar oktatás Barabás Anna tanítónéninek köszönhetően. Jelenleg csak román nyelven folyik oktatás. Kiemelkedő a falusi iskola, mely 1896-ban épült.
Nevezetességek Református templom - Magyarkakucs ősi kis temploma románkori, melyet 1893-ban alakítottak át. Ipolyi Arnold magyar mitológiája is foglalkozott ezzel a kis templommal, amely egy néprege szerint "egyike annak a kilenc kis templomnak, melyet a révi sziklavárban lakozó hatalmas tündér parancsára, egy tündérlány, társnői segítségével egy éjszaka alatt épített, és hogy e nagy munkát ilyen rövid idő alatt elvégezhessék, csupa ilyen apró templomot építettek". A templomot 1034-ben alapították. Ennek bizonyítéka a 2007 márciusában a templom felújításakor megtalált, befalazott szelencében lévő levél. Ebben az 1934. április 20-án kelt levélben a templom akkori református lelkésze, Gyökössy József üzent a késői korok gyermekeinek. A levél hátoldalán áll: "1934 évben volt 900 éves a templomunk". Igazi látványosság az 1890 körül épült vertfalú ház a falu központjában. Jelenleg Domján János tulajdona. Ugyanitt még a patkoló kovácsműhely nyomai is láthatók. Látványosság a falusi iskola, amely az 1800-as évek végén épült. A tölgyfás, ami a hajdani erdőkre emlékeztet, a patak völgye gyönyörű turisztikai élmény. A falu bőven rendelkezik egyedi gasztronómiai ínyencségekkel, vendégszerető kedves emberek az itteniek. Néprajzi értékekben gazdag a falu és hagyományőrző, kutatóknak és műkedvelőknek egyaránt ajánlott elmélyedni ebben a színes kultúrában. Festői szépsége sok művészt inspirál, minden évszakban, a szépség örök. Túrázóknak és pihenni vágyóknak ajánlott ez a "béke szigete", megújult erővel és feltöltve távozik innen az ember.
Híres szülöttei 1939. október 4: Aniszi Kálmán író, újságíró. 1963: Dr Barabás Gabriella gyermekorvos Aniszi Gyöngyi (1963) matematikatanár, Barabás Viola Éva (1962. október 1.) matematikatanár, Dan Dorel képzőművész, Domján Ferenc( 1958)) mérnök, Negrut Nicolae fogorvos Matisz János fogorvos Barabás István villamosmérnök Mester Sándor (1963) informatikus mérnök Vana Ecaterina agrárkutató mérnök
Testvértelepülés Kakucs Magyarország
Források
Bárány Mihály János Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
Jegyzetek
Kategória:Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései