Egerszalók község Heves vármegyében, az Egri járásban. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping miatt turisztikai célpont.

Fekvése bélyeg|bal|210px|A község Eger környékének térképén Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet–nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. Határszélét északon érinti még a 24 128-as út is.

Története Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garasért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeztek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar is. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sinkó István (független) 1994–1998: Sinkó István (független) 1998–2002: Tőgyi Gábor (független) 2002–2006: Tőgyi Gábor (független) 2006–2010: Tőgyi Gábor (független) 2010–2014: Tőgyi Gábor (független) 2014–2015: Tőgyi Gábor (független) 2015–2019: Varga István (független) 2019–2024: Varga István (Fidesz-KDNP) 2024– : Varga István (Fidesz-KDNP)

A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források Varga István Fidesz-KDNP 2015– A 2024. június 9-én megtartott választáson másodmagával indult, s az 1002 érvényesen leadott szavazat 80,44%-át szerezte meg. A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg. független A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19%-os eredményt ért el. Tőgyi Gábor független 1998–2015 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95%-os eredményt ért el. A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37%-os eredményt ért el. A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04%-os eredményt ért el. A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg. Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16%-os eredményt ért el. Sinkó István független 1990–1998 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81%-os eredményt ért el. Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).Egerszalók Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).Egerszalók Helységnévtár

Kocs Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják mint Szalókkal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thekre (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenektől és fiától, Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Gyógyfürdője A település déli részén 410 méter mélyről feltörő, 65-68 Celsius fokos hőforrás domboldalon lefolyó vize a felfakadása óta eltelt idő alatt csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A forrás vize kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként is tartalmazó, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav-tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. 2002-ig egy kisebb medencében ingyen élvezhették a kellemes gyógyvizet a gyakran messziről érkező turisták.https://termalonline.hu/termal-hirek/egerszalok-2002-ben-jott-2-oreg-bacsi-hogy-medencetakaritas-legyunk-szivesek-tavozni

Értékét felismerve a falu a 2004–2007 között épült gyógyfürdőre alapozott gyógyturizmus központja lett. Azóta évente sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.

A sódomb A feltörő gyógyvíz a lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, mint addig, s a különbözet kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.

Horgásztó A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Egyéb nevezetességei Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek. Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban. Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban. Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült. Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt. Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak. Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.

Sportélete Az Egerszalók SE labdarúgóklubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/627 Az Egerszalók Sport Egyesület oldala a magyarfutball.hu-n

Testvérvárosai Kelmė, Litvánia

Képek

Jegyzetek

Források Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig Györffy György: Heves vármegye

További információk Térkép Kalauz – Egerszalók Egerszalók információi, szálláshelyei Termálfürdő

Kapcsolódó szócikkek St. Andrea Szőlőbirtok

Kategória:Heves megye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Heves vármegye települései