A LaGG–3 második világháborús szovjet vadászrepülőgép. Ez a repülőgép a LaGG–1 továbbfejlesztett változataként a Szovjet Légierő egyik legkorszerűbb vadászgépe volt az 1941. évi német invázió idején.
Tervezés és fejlesztés A LaGG–3 prototípusát, az I–301 jelű repülőgépet Szemjon Lavocskin, Vlagyimir Gorbunov és Mihail Gudkov tervezte. A sorozatban gyártott gép típusjele LaGG–3 lett. A sárkány túlnyomórészt fából készült, a legkritikusabb részeket bakelit lakkal kezelték. Ez az új rétegelt lemez szerkezet a közönséges fánál sokkal tartósabb volt, nem volt gyúlékony és korhadásra hajlamos. Ezzel szemben sokkal súlyosabb volt és a pilóták gyakran élcelődtek a tervezők neveinek LaGG betűszavát (Lavocskin, Gorbunov és Gudkov) Lakirovannij Garantyirovannij Grob (lakkozott garantált koporsó - лакированный гарантированный гроб) értelemben használták. A teljesen faszerkezetű szárny a Jak–1 vadászgépéhez volt hasonló, az egyetlen különbség, hogy a LaGG szárnya két részből állt. A törzs a MiG–3 szerkezetével volt azonos.Drabkin 2007, pp. 146–147. A LAGG fegyverzete azonban félelmetes volt: egy nagy kaliberű BK gépágyúból állt, mely a "V" elrendezésű motor hengerei között kapott helyet és két szinkronizált SKASZ géppuskából. Ennélfogva a másodpercenként kilőtt lőszer tömege 2,65 kg/s volt, ezzel megelőzte nemcsak a az összes sorozatban gyártott szovjet vadászgépet, hanem a Messerschmitt Bf 109 1941-es változatát is.Drabkin 2007, p. 147.
Szolgálatban A LaGG–3 gyorsan felváltotta elődjét, a LaGG–1-et, bár az új vadászgép túlságosan nehéz volt motorjának teljesítményéhez képest. A tervezők eredetileg a prototípushoz az erős Klimov M–106 motort szánták, azonban ez a motor megbízhatatlannak bizonyult, ezért a viszonylag kisebb teljesítményű Klimov M–105P típust voltak kénytelenek beépíteni. Ennek következtében a LaGG túlságosan lassú lett, legnagyobb sebessége csak a 474 km/h értéket érte el, emelkedési sebessége földközelben pedig csak 8,5 m/s lett. A repülőgépet nehéz volt irányítani, mivel a botkormány a mozdulatokra túlságosan lökésszerűen reagált. Különösen nehéz volt kivenni a gépet zuhanórepülésből: ha túlságosan erősen húzták meg a botkormányt, a gép hajlamos volt dugóhúzóba esni. Éles fordulókat is nehéz volt végrehajtani a repülőgéppel. A sokkal erősebb hajtómű kevés eredményt hozott a gép teljesítményében, az egyetlen járható útnak a sárkány könnyítése látszott. A LaGG tervezői csapat újra megvizsgálta a szerkezetet és amennyit csak lehetett, lefaragtak róla. Rögzített orrsegédszárnyat építettek be az emelkedési és fordulékonysági jellemzők javítása céljából és könnyebb fegyverzettel szerelték fel. Ezek ellenére a módosítások kevés eredményt hoztak és a megfelelő hajtómű hiányában a LaGG–3 vadászgépet a bizottság hadrendbe állításra alkalmasnak nyilvánította, de teljesítménye lényegesen elmaradt a Messerschmitt Bf 109 versenytárstól.
Később 1941-ben a LaGG–3 új fegyverzet változatokkal jelent meg, és belső oldalkormány ellensúlyokkal és a téli üzemhez behúzható sítalpakkal, behúzható farokkerékkel és szárny alatti ledobható üzemanyagtartállyal szerelték fel.Gunston 1980, p. 132. Az eredmény még mindig nem volt kielégítő. A könnyebb sárkány és a feltöltött motor ellenére a LaGG–3 alulmotorizált maradt.
A LaGG–3 a pilóták között népszerűtlen volt. Néhány frontra került példány sebessége 40 km/h értékkel elmaradt a névlegestől és egyes példányok repülésre alkalmatlanok voltak. Szolgálatban a repülőgép legnagyobb előnye erős sárkánya volt. A rétegelt lemez szerkezet ugyan nem volt gyúlékony, de ha robbanó lövedékek találták el, szilánkosan tört.
A LaGG–3 vadászgépet az összesen 6258 példány legyártása során folyamatosan korszerűsítették, 66 kisebb változtatást hajtottak végre. A Svecov M–82 csillagmotor beépítésére irányuló kísérletek végül megoldották a hajtás teljesítményhiányának problémáját és a korszerűbb Lavocskin La–5 kifejlesztéséhez vezetett.Gordon 2003, p. 37.
A szovjet pilóták nem szerették ezt a repülőgépet. Viktor M. Szinajszkij így nyilatkozott: "Kellemetlen szerkezet volt! A LaGG–3 repülésre előkészítése hosszabb időt vett igénybe más típusokkal összevetve. Az összes hengert szinkronizálni kellett: az isten megbüntetett, ha a gáz elosztó kart elmozdítottad! Szigorúan meg volt tiltva, hogy a motorhoz nyúljunk! De állandó probléma volt a vízhűtéssel is télen, különösen mivel hiányzott a fagyálló folyadék. Nem lehetett a motort járatni egész éjjel, ezért reggel forró vízzel kellett feltölteni a hűtőrendszert. Ezen túlmenően a pilóták nem szerették a LaGG–3 gépeket repülni: súlyos vadállat volt gyenge M–105 motorral. Sőt, a LaGG–3 veszteségei magasabbak voltak az I–16 gépeknél is."Drabkin 2007, p. 73.
Ennek ellenére néhány szovjet pilóta sztár is lett LaGG–3 gépet repülve. G. I. Grigorjev a 178. IAP pilótája legalább 11 légigyőzelmet igazolt és két megosztottat, de az 1941. novemberben és decemberben a repülőgépéről készített fényképeken 15 csillag látható, így valószínűleg találatainak száma is nagyobb lehetett.
Változatok Gorbunov 105 – Csökkentett tömegű LaGG–3 növelt motorteljesítménnyel és javított kilátással hátrafelé, melyet a törzs hátsó részének kisebb keresztmetszete tett lehetővé. Csak az olyan újabb repülőgépek, mint a La–5 múlták felül. LaGG–3IT – A 66-os sorozatú LaGG–3 NSZ–37 gépágyúval felszerelt változata.
Üzemeltetők
- Három zsákmányolt gépet repült.Keskinen et al. 1977, pp. 74-87, 126.
- Zsákmányolt gépeket használt tesztelésre. Egy zsákmányolt példány egy propaganda filmben szerepelt 1943-ban.Stapfer 1996, p. 16. Japán - Egyetlen zsákmányolt repülőgépet használt kipróbálásra.Green and Swanborough 1977, p. 13.
Műszaki adatok (LaGG-3 66-os sorozat)Bridgeman, Leonard, ed. "The LaGG-3". Jane’s Fighting Aircraft of World War II. London: Studio, 1946. Személyzet: 1 fő Méretek Hossz: 8,81 m Fesztáv: 9,80 m Magasság: 2,54 m Szárnyfelület: 17,4 m² Tömeg Üres tömeg: 2205 kg Teljes tömeg: 2620 kg Legnagyobb felszálló tömeg: 3190 kg Hajtómű Típusa: Klimov M–105PF folyadékhűtésű, V12 hengerelrendezésű motor Teljesítmény: 924 kW (1260 LE) Repülési teljesítmények Legnagyobb sebesség: 575 km/h Hatótáv: 1000 km Magasság: 9700 m Emelkedési sebesség: 14,9 m/s Felületi terhelés: 150 kg/m² Teljesítmény/tömeg: 350 W/kg Fegyverzet 2× 12.7 mm Berezin BS géppuska 1× 20 mm SVAK gépágyú 6× RSZ–82 vagy RS–132 rakéta legföljebb 200 kg össztömeggel
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások Ugolok nyeba
Irodalom
Abanshin, Michael E. and Nina Gut. Fighting Lavochkin, Eagles of the East No.1. Lynnwood, WA: Aviation International, 1993. ISBN unknown. Bridgeman, Leonard, ed. "The LaGG-3". Jane’s Fighting Aircraft of World War II. London: Studio, 1946. . Drabkin, Artem. The Red Air Force at War: Barbarossa & The Retreat to Moscow – Recollections of Fighter Pilots on the Eastern Front. Barnsley, South Yorkshire, UK: Pen & Sword Military, 2007. . Gordon, Yefim. Lavochkin's Piston-Engined Fighters (Red Star Volume 10). Earl Shilton, Leicester, UK: Midland Publishing Ltd., 2003. . Gordon, Yefim and Dmitri Khazanov. Soviet Combat Aircraft of the Second World War, Volume One: Single-Engined Fighters. Earl Shilton, Leicester, UK: Midland Publishing Ltd., 1998. . Gunston, Bill. Aircraft of World War two. London, Octopus Books Limited, 1980. . Gunston, Bill. The Osprey Encyclopaedia of Russian Aircraft 1875–1995. London: Osprey, 1995. . Green, William. Warplanes of the Second World War, Volume Three: Fighters. London: Macdonald & Co. (Publishers) Ltd., 1961 (seventh impression 1973). . Green, William and Gordon Swanborough. WW2 Aircraft Fact Files: Soviet Air Force Fighters, Part 1. London: Macdonald and Jane's Publishers Ltd., 1977. . Keskinen, Kalevi, Kari Stenman and Klaus Niska. Venäläiset Hävittäjät (Suomen Ilmavoimien Historia 7) (in Finnish with English Summary). Espoo, Finland: Tietoteos, 1977. . Kotelnikov, Vladimir, Mikhail Orlov and Nikolay Yakubovich. LaGG-3 (Wydawnictwo Militaria 249) (in Polish). Warszawa, Poland: Wydawnictwo Militaria, 2006. . Morgan, Hugh. Gli assi Sovietici della Seconda guerra mondiale(in Italian). Edizioni del Prado/Osprey Aviation, 1999. . Stapfer, Hans-Heiri. LaGG Fighters in Action (Aircraft in Action Number 163). Carrollton, TX: Squadron/Signal Publications, Inc., 1996. .
Kategória:Második világháborús szovjet vadászrepülőgépek