200px|bélyegkép|jobbra|Az agyféltekék lebenyei (animáció). 150px|bélyegkép|jobbra|Az övtekervény (animáció). 150px|bélyegkép|jobbra|Hippocampus (animáció). bélyegkép|jobbra|150px|Parahippocampalis tekervény (animáció). 150px|bélyegkép|jobbra|A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi. 150px|bélyegkép|jobbra|A limbikus rendszer 150px|jobbra|bélyegkép|Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve. bélyegkép|jobbra|150px|A híd térbeli helyzete.(animáció) bélyegkép|jobbra|150px|A nyúltvelő térbeli helyzete.(animáció) Prospektív emlékezetnek nevezzük azt a memóriafajtát, amikor emlékszünk rá, hogy meg kell tennünk valamit, amit elterveztünk, anélkül, hogy bárki vagy bármi is emlékeztetne bennünket.Eysenck, M. W. (2010). Prospektív emlékezet. In Baddeley, A., Eysenck, M. W., & Anderson, M. C. (Eds.), Emlékezet (pp. 508). Budapest, Magyarország: Akadémia Kiadó. Alacsony információtartalommal rendelkezik, mivel csak a mindennapi terveinkkel és céljainkkal foglalkozik. Ilyen például, mikor eszünkbe jut, hogy fogkrém tetejét visszatekerjük fogmosáskor, megírjunk egy fontos e-mailt vagy vissza kell vinnünk egy kikölcsönzött filmet. Bizonyos személyek életében vannak rendkívül fontos feladatok, amiknek elfelejtése komoly következményekkel járhat. Ide tartozó példa, mikor a pilóta nem felejt el végrehajtani repülés során egy biztonsági eljárást. Különbséget kell tenni a retrospektív és a prospektív emlékezet között. Az előbbinek magas az információtartalma: nem csak emberekről és szavakról alkotott tudásunkat tartalmazza, de tárolja azokat az eseményeket, amelyek korábban megtörténtek velünk.Baddeley, A. D. (1997) Human Memory: Theory and Practice (revised ed.) Hove, UK: Psychology Press. Általában több külső hívóinger (például egy múlttal kapcsolatos kérdés) áll rendelkezésünkre. A prospektív emlékezet jövőbeni terveinkre összpontosít.
A prospektív emlékezet fajtái Eseményalapú és idői alapú prospektív emlékezet
A prospektív emlékezetet két nagy csoportra tudjuk osztani annak alapján, hogy milyen hívóingerekkel figyelmeztetik a személyt egy cselekvés végrehajtására.
Az egyik csoport az eseményalapú prospektív emlékezet , amikor valamilyen külső esemény emlékeztet bennünket arra, hogy meg kell tennünk valamit.Eysenck, M. W. (2010). Prospektív emlékezet. In Baddeley, A., Eysenck, M. W., & Anderson, M. C. (Eds.), Emlékezet (pp. 517). Budapest, Magyarország: Akadémia Kiadó. Például elsétálva egy könyvtár előtt eszünkbe jut, hogy vissza kell vinnünk egy könyvet.
A másik csoport az idői alapú prospektív emlékezet . Ebben az esetben a végrehajtandó cselekvés valamilyen időponthoz kötötten kell hogy eszünkbe jusson. Például észrevesszük, hogy este 8 óra van, és ilyenkor van adásban kedvenc sorozatunk.
Sellen, Lowie, Harris és Wilkins (1997) Sellen, A. J., Lowie, G., Harris, J. E. és Wilkins, A. J. (1997) What brings intentions to mind? An in situ study of prospective memory. Memory, 5, 483-507. által végzett kutatásban munkahelyi szituációkban hasonlították össze az eseményalapú és az idői alapú prospektív emlékezetet. A résztvevők egy kitűzőt kaptak, amelyen meg kellett nyomniuk egy gombot vagy bizonyos előre megadott időpontokban (idői alapú) vagy előre meghatározott helyeken (eseményalapú). Az eredmények azt mutatták, hogy a kísérleti személyeknek az eseményalapú helyzetben jobb volt a prospektív emlékezeti teljesítménye (52%), mint az idői alapú feladatban (33%). Ennek az a magyarázata, hogy a két feladat közti alapvető különbség, hogy az eseményalapú helyzetben az eltervezett cselekvést egy külső inger váltotta ki, míg az idői alapú helyzetben a személynek saját magának kellett hívóingert generálni, ami megmagyarázza azt, hogy miért töltöttek több időt a feladattal ebben a feltételben. Feltételezhető, hogy a külső figyelmeztető jelzések hatékonyabban emlékeztetnek bennünket arra, hogy valamit meg kell tennünk, mint a belső jelzések, így azt várhatjuk, hogy jobban teljesítünk az eseményalapú prospektív emlékezeti feladatokban.
Hicks, Marsh és Cook (2005) Hicks, J.L., Marsh, R. L. és Cook, G. I. (2005) Task interference in time-based, event-based, and dual intention prospective memory conditions. Journal of Memory and Language, 53, 430-444. úgy vélték, hogy túlságosan leegyszerűsített az a megközelítés, hogy az eseményalapú feladatok könnyebbek, az idői alapúak pedig nehezebbek. Lényegesebb szempont, hogy mennyire jól körülírt a prospektív emlékezeti feladat. Feltételezésüket egy olyan kísérletben vizsgálták meg, amelyben a kísérleti személyeknek egy lexikai döntési feladatot kellett végrehajtaniuk négy különböző kísérleti elrendezésben. Két eseményalapú feltétel volt: az egyikben pontosan meghatározott volt a feladat (figyelni kellett a „szép” és az „üt” szavakat) a másikban kevésbé körülhatárolt (az állatokkal kapcsolatos szavakat kellett figyelni). Ugyanígy két idői alapú feladat is volt: egy pontosan meghatározott (4 és 8 perc elteltével kellett válaszolni) a másik kevésbé (válaszolni kellett 3-5 perc múlva, illetve 7-9 perc múlva).
Tekintve, hogy az emberek feldolgozási kapacitása korlátozott, a különböző prospektív emlékezeti feltételek nehézségére abból következtettek, hogy mennyire lassították le a lexikális döntési feladat végrehajtását.
Hicks és munkatársai eredményeikből megállapították, hogy az eseményalapú feltételek kevésbé akadályozták a lexikai döntési feladatok kivitelezését, mint az idői alapú feltételek. Valamint mindkét esetben a kevéssé körülírt feladatok nagyobb mértékben megnehezítették a lexikai döntést, mint a pontosan meghatározott feladatok. Vagyis, több információfeldolgozó kapacitást köt le, ha a személy szándékai kevésbé egyértelműek, mint ha pontosak.
Azonnali és késleltetett végrehajtású eseményalapú feladatok McDaniel, Einstein, Graham és Rall (2004) McDaniel, M. A., einstein, G. O., Graham, T. és Rall, E. (2004) Delaying execution of intentions: Overcoming the cost of interruptions. Applied Cognitive Psychology, 18, 533-547 tovább bontották az eseményalapú memóriát: megkülönböztettek azonnali és késleltetett végrehajtású emlékezeti feladatokat. Kísérleti helyzetekben általában azonnali végrehajtású feladatokat használnak, amelyekben a kísérleti személynek rögtön reagálnia kell, amikor észlelik a megfelelő jelzőingert. Azonban a valóságban gyakran felmerülnek olyan késleltető és zavaró körülmények, amelyek megakadályozzák, hogy a kulcsinger észlelésekor végrehajtsuk az adott cselekvést. McDaniel és munkatársai kísérletében a résztvevőknek az volt a feladata, hogy a piros színű képernyő felvillanásakor lenyomják a „l” billentyűt, mikor befejezték az adott feladatot, amit épp csináltak. Bizonyos esetekben azonban a folyamatban lévő feladatot megszakították egy másikkal. A késleltetés hossza nem befolyásolta a prospektív emlékezeti feladat végrehajtását, viszont romlott a teljesítmény akkor, amikor 40 másodperces késleltetés során egy zavaró feladatot is beiktattak, ahhoz képest, amikor ugyanilyen hosszú késleltetés alatt nem volt zavaró feladat. A prospektív emlékezeti feladatok végrehajtását tehát megzavarhatja a késleltetés, azonban egy emlékeztető jelzés teljes mértékben képes kioltani a zavaró körülmények hatását
Elméleti távlatok A prospektív emlékezet hátterében álló folyamatok közül az alábbiak a legfontosabbak:
Előkészítő és figyelmi folyamatok elmélete Két folyamat mindig szükséges a sikeres prospektív emlékezeti teljesítményhez:Smith, R. E. és Bayen, U. J. (2005) The effects of working memory resource availability on prospective memory: A formal modeling approach. Experimental Psychology, 52, 243-256. Az egyik a monitorozó működés, amely már akkor elkezdődik, amikor a személy kialakítja a szándékot, és odáig tart, amíg a szándék megvalósításra kerül. Nagy kapacitást igénylő feladatokkal jár, mint pl. a figyelmi működés. A másik szükséges folyamat a retrospektív emlékezet működése. Ez segít abban, hogy felismerjük prospektív emlékezeti céljainkat, illetve hogy fel tudjuk idézni a szándékunkban álló cselekvést.
A retrospektív memóriánk révén emlékezünk arra, hogy mit is szándékozunk tenni a jövőben, a monitorozás pedig segít, hogy akkor hajtsuk végre az adott cselekvést, amikor a megfelelő körülmények előállnak.
Többszörös folyamatok elmélete
A prospektív emlékezet sikeres működéséhez minden esetben aktív és kapacitást igénylő monitorozásra van szükség.Einstein, G. O. és McDaniel, M. A. (2005) Prospective memory: Multiple retrieval processes. Current Directions in Psychological Science, 14, 286-290. Bizonyos esetekben azonban automatikusan hajtjuk végre a prospektív emlékezeti feladatokat, anélkül hogy szükségünk lenne erre az aktív monitorozásra. Az elmélet szerint különféle kognitív folyamatokat (pl. figyelmi folyamatokat) használhatunk a prospektív emlékezet működtetéséhez, ugyanakkor a kulcsingerek észlelése bizonyos feltételek esetén általában automatikusan történik (nem szükséges hozzá figyelmi monitorozás). Ezek a feltételek: A kulcsinger és a célviselkedés között erős asszociatív kapcsolat van. A kulcsinger szembetűnő vagy kiugró. A prospektív emlékezeti feladat közben végzett másik tevékenység lehetővé teszi, hogy a figyelem a kulcsinger releváns jellemzőire irányuljon. A prospektív feladatok kapacitásigénye valóban e három tényező függvénye. A kutatók között egyetértés van abban a kérdésben, hogy a prospektív emlékezeti feladatok sikeres végrehajtásához gyakran jelentős mértékű monitorozást, az előkészítő figyelmi folyamatok igénybevételét kívánja meg. Ez inkább olyankor igaz, amikor rövid ideig próbál fejben tartani egy szándékot a személy (laboratóriumi helyzetben), mint amikor hosszabb ideig (ami a mindennapi helyzetben jellemzőbb). A kísérleti eredmények azonban azt mutatják, hogy nem minden esetben szükséges a monitorozás a prospektív feladatok sikeres végrehajtásához, ez pedig inkább a többszörös folyamatok elméletével áll összhangban, nem pedig a PAM-elmélettel. Valószínű, hogy néha meglehetősen automatikus műveletek segítségével hajtjuk végre a prospektív emlékezeti feladatokat.
Anatómia Frontális lebeny A prospektív emlékezet feladatkörébe tartozik, hogy emlékezzünk és végrehajtsunk egy cselekvést, ehhez szükségünk van az epizodikus emlékezet, a deklaratív emlékezet, a retrospektív emlékezet és a központi végrehajtó rendszer ép működésére, amelyért a frontális lebeny a felelős.Martin, T., McDaniel, M.A., Guynn, M.J., Houck, J.M., Woodruff, C.C., Bish, J.P., et al. (2007). Brain regions and their dynamics in prospective memory retrieval: A MEG study. International Journal of Psychophysiology, 64, 247–258.Adda, C.C., Castro, L.H.M., Além-Mare Silva, L.C., de Manreza, M.L.G., & Kashiara, R. (2008). Prospective memory and mesial temporal epilepsy associated with hippocampal sclerosis. Neuropsychologia, 46, 1954–1964. Pozitronemissziós tomográfiát (PET) alkalmazó kutatásokban a kutatók az agyi véráramlást figyelték a kísérleti személyeken, akik prospektív emlékezeti feladatokat hajtottak végre.Okuda, J., Fujii, T., Yamadori, A., Kawashima, R., Tsukiura, T., Fukatsu, R., et al. (1998). Participation of the prefrontal cortices in prospective memory: evidence from a PET study in humans. Neuroscience Letters, 253, 127–130.Burgess, P.W., Scott, S.K., & Frith, C.D. (2003). The role of the rostral frontal cortex (area 10) in prospective memory: a lateral versus medial dissociation. Neuropsychologia, 41, 906–918.Burgess, P.W., Quayle, A., & Frith, C.D. (2001). Brain regions involved in prospective memory as determined by positron emission tomography. Neuropsychologia, 39, 545–555. Megállapították, hogy az ilyen feladatok során a prefrontális kéreg aktivitást mutatott.
Parietális lebeny