Kurucz D[ezső] István (Hódmezővásárhely, 1914. október 7. – Budapest, 1996. október 23.) Kossuth-díjas festő. A korabeli paraszti világ megörökítője, az Alföld festője, a hódmezővásárhelyi iskola egyik kiemelkedő egyénisége. bélyegkép|jobbra|250px|Álmosdi csata(freskó)1996
Életútja Budapesten folytatott képzőművészeti tanulmányokat, Szőnyi István magániskolájába járt (1933), majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait (1934-1940), ahol Szőnyi István mellett Rudnay Gyula, Benkhard Ágost, Nagy Sándor voltak a mesterei. Olaszországba utazott tanulmányútra 1941-42-ben, (később a kommunista diktatúra idején, 1961-ben és 1983-ban is kijutott különböző ösztöndíjakkal). Tanulmányai befejeztével hazatért szülővárosába, s ott bekapcsolódott a politikai és művészeti közéletbe, 1944-1945-ben egyik szerkesztője volt a Vásárhely Népe c. helyi lapnak.
1948-ban költözött fel Budapestre, ahol a Kossuth Akadémia Képzőművész Körét vezette, 1949-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított freskótechnikát Szőnyi Gyula mellett tanársegédi beosztásban. A tanári és az alkotói munka mellett ellátott számos művészetszervezési feladatot, 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd ő látta el a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatói teendőit. Hódmezővásárhelyi házában és műtermében megnyitotta a Képzőművészeti Alap 8. sz. művésztelepét. Később, 1990-ben megszervezte a Mednyánszky Társaságot, s annak vezetője lett, Majd Hajdú-Bihar megyében a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és a Hortobágyi Alkotótábor elnökeként működött. Nyaranként leginkább szülővárosában és a Hortobágyon festett.
Művészete Az alföldi festők (Tornyai János, Koszta József, vagy leginkább Mednyánszky László) irányvonalát követte személyes érzékeny stílusában. Alkotói korszakának első évtizedeiben ecsettel festett szociofotók kerültek ki a keze alól, szociális érzékenysége életművének valamennyi korszakában szerepet játszott, alkotói periódusának utolsó évtizedeiben is, amikor már alkalmazta a konstruktív és absztrakt ábrázolás eszközeit is. Mind a táj-, mind a figurális (emberi alakok, állatok, például lovak) ábrázolásban kitűnt tehetségével, főként tájképeket és életképeket festett. Murális művek alkotásához is jó érzéke volt, kapott is megrendeléseket, de azok nem mind valósultak meg, több pannó- és freskóterve (Mohácsi csata, Hajdúság története) vázlatban maradt.
Ösztönzője volt képzőművészeti kiállítások rendezésének, saját műveiből is számos kiállítást rendezett már 1941 óta itthon és külföldön, s csoportos kiállításokon vett részt. Szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. Szinte minden jeles hazai múzeum és képtár őriz műveket alkotásaiból, sőt olasz és japán közgyűjtemények is.
Kiállítások (válogatás) Egyéni 1947 • Régi Műcsarnok, Budapest (Szabó Istvánnal) 1960 • Műcsarnok, Budapest (Kamotsay Istvánnal) 1961 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (Kamotsay Istvánnal) 1965, 1968 • Milánó 1966 • Berlin 1970 • Csók Galéria, Budapest 1972 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1974 • Vaszary Terem, Kaposvár 1975 • Rudnay Terem, Eger 1976 • Józsefvárosi Galéria, Budapest 1977 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.) • Perugia 1978 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Tokió • Kokur 1979 • Csontváry Terem, Pécs 1982 • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk 1985 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (gyűjt., kat.) • Műcsarnok, Budapest • Tokió • Kyoto • Nara 1986 • Hatvani Galéria, Hatvan 1987 • Csók Galéria, Budapest • Művészetek Háza, Szekszárd • Hollósy Galéria, Budapest 1988 • Csók Galéria, Budapest 1989 • Vármúzeum, Simontornya • Városi Kiállítóterem, Zalaegerszeg 2003 • Kurucz D. István kiállítása, posztumusz, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 2004 • Az Alföld festője, posztumusz kiállítás, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
Csoportos 1954-1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1964 • Vásárhelyi Tárlatok 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-1973 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1954-1978 • A Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma, Műcsarnok
Köztéri művei freskó (1954, Hódmezővásárhely, Lévai úti iskola) pannó (1963, Szegedi Kenderfonó) pannó (1964, Salgótarján, Rendőrkapitányság) secco (1965, Pápa, Pártház) secco (1967, Sportkórház, Budapest).
Képei (válogatás) Disznóvásár (1939) Kapu előtt (1941) Tyúketetés, 1943) Októberi alkony (olaj, 60x90 cm) Halászok (1945) Földosztás (1946) Cséplés (1958) Aratás (1960) Parasztasszony (1961) Csikós (1961) Fehér tanyák (1963) Tél (1963) Puszta télen (1973)Kit36a tulajdona Angyalföldi tanya Naplemente a Hortobágyon Várakozás (1986)
Díjak, elismerések (válogatás) Munkácsy Mihály-díj (1950) A VII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje (1960) SZOT-díj (1964) Érdemes művész (1971) A Munka Érdemrend arany fokozata (1974) Káplár Miklós-díj és emlékplakett (1977) Kiváló művész (1978) Szocialista Magyarországért érdemrend (1984) Kossuth-díj (1985) Hódmezővásárhely díszpolgára (1988)
Jegyzetek
Források és szakirodalom Szerk.: Kontha Sándor: Magyar Művészet 1919–1945. I. k. (p. 85,101,543,595,596,604) – Akadémiai K., Bp., 1985. – I–II. Főszerk.: Fitz Péter: Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. k. (Kurucz Dezső István 559-560. p.) – 2000. Budapest, Enciklopédia K. – Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet története (Kurucz D. István: lásd 210., 242., 298. p. és XXX. tábla, Aratás c. kép) – 1970. Budapest, Corvina K. (Az illusztrált kötetet a 75 éves Kossuth Nyomdában nyomtatták fényes műnyomó papírra).
További információk Kurucz D. István élete, munkássága, artportal.hu Az Alföld festője, Kurucz D. István kiállítása, sulinet.hu
Kategória:Magyar festők Kategória:Tájképfestők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1996-ban elhunyt személyek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Hódmezővásárhely díszpolgárai Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok