Gobbi Hilda Emília Gizella (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas, apai ágon olasz származású magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb alakja. Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája.
Életpályája bélyegkép|balra|140px|Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtt. Párkányi Raab Péter alkotása Gobbi Ede Alajos (1887–1963) olasz származású papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit (1895–1941) római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.
1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.
140px|bélyegkép|balra|Kilátás a visegrádi nyaralójából, a Patkó villából (P. Szabó István, 2013) A második világháború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv).
Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.
Nőkhöz fűződő vonzalmát a kor társadalmi nézetei miatt nyíltan nem vállalhatta, de a színészvilágon belül köztudott volt kapcsolata Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.
Budán, az Orsó utca 41.-ben lakott, Nagy Imre villájának (Orsó utca 43, Nagy Imre Emlékház) szomszédságában. Gyakori vendég volt nála - kora színészein kívül - a szintén közelben lakó Péter Gábor és felesége, Simon Jolán, Rákosi Mátyás titkárnője, akivel Major Tamás segítségével, azonos háztartásban leltek menedéket még a háború alatt, és Gobbi Hilda haláláig bizalmas kapcsolatban maradtak.
bélyegkép|275x275px|Gobbi Hilda mint kollégiumi elnök, Péter Gáborné Simon Jolán, Kerékgyártó Elemér, Goda Gábor és Sennyei Vera a Horváth Árpád Színészkollégium megnyitóján, 1947. március 9-én
Jótékonysági tevékenysége Neki köszönhető többek között, hogy 1947. március 9-én megnyílt a Horváth Árpád Színészkollégium. A háború után 1946. szeptemberéig üresen álló Vilma királynő úti épületet sikerült megszereznie Zamercev vezérőrnagy városparancsnoktól a „Fényes szelek nemzedék” tehetséges színinövendékei számára.Gobbi Hilda: Közben - Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984. 1948-ban hozta létre a Jászai Mari Színészotthont, szegény, „rossz” sorsú színészek részére, amely ma is működik a fővárosi V. kerületi Magyar utcában. 1950. október 1-jén a VI. kerületben, a Lendvay utca 13. szám alatt nyílt meg az Ódry Árpád Színészotthon, melyet ugyancsak Gobbi Hilda alapított, idős művészek számára. Az intézmény ma is működik. Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. A Visegrád-Szentgyörgypusztán, a Áprily-völgyben álló nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.
Művészete bélyegkép|jobbra|262px|Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124, ugyanitt százhuszonkilenc fotón is látható.2010. szeptember 26-i lekérdezés
Főbb szerepei bélyegkép|jobbra|260px|Gobbi Hilda emléktáblája a Bajor Gizi Színészmúzeum bejáratánál Színpadon Phaedra (Jean Racine: címszerep) Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) Mina néni, Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül) Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig) Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet) York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd) Gertrud (Shakespeare: Hamlet) Karnyóné (Csokonai: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak) Iluska mostohája (Kacsóh-Heltai: János vitéz) Ljubov Jarovaja (Trenyov: Ljubov Jarovaja) Oinone (Jean Racine: Phaedra) Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap) Mrs. Pearce (G. B. Shaw: Pygmalion) Aurelie (Jean Giraudoux: Párizs bolondja) Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok) Gertrudis (Katona József: Bánk bán) Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep) Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók) Aase (Henrik Ibsen: Peer Gynt) Varvara (Pjotr Pavlenko: Boldogság) Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok) Eugénia (Sławomir Mrożek: Tangó) Öregasszony (Spiró György: Csirkefej) Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban) Gilz háztulajdonosnő (Elias Canetti: Esküvő)
Filmekben
Rádiós szerepei Henrik Ibsen: Peer Gynt (1936) Meskó Barna: Selyemkendő (1936) Farkass Jenő: Hivatlan vendég (1937) Gyenes Rózsa: A mama férjhez megy (1937) Mikszáth Kálmán: A vén gazember (1938) Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941) Vörös Miklós: Egy védtelen asszony (1941) Gergely Sándor: Az én fiam (1947) Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948) Holnap újév - Vidám zenés szilveszter-est (1950) Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1950) André Stil: Az első összecsapás (1952) Konsztantin Szimonov: Idegen árnyék (1952) Vajda István: Vak vágányon (1952) Vészi Endre: A vashuta emberei (1952) Baróti Géza: Szalonkocsi (1953) Bohumilova Silova: Emberek papírból (1953) Diderot: Az apáca (1953) Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1955) Jean-Paul Sartre: A főbelövendők klubja (1955) Kreutzer Sándor: A fjordok országában (1955) Mágori Erzsébet: Nyári délután (1955) Palotai Boris: Ünnepi vacsora (1955) Vészi Endre: Szélvihar Kőszegen (1955) Albert István: Ének Igor hadáról (1956) Karinthy Ferenc: Ezer év (1956) Kocsonya Mihály házassága (1957) Hegedűs Géza: Szerelem a fűzfák alatt (1957) Hemingway, Ernest: Akiért a harang szól (1957) Tolsztoj, Lev: Feltámadás (1958) Visnyevszkij: Kronstadti tengerészek (1958) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958) Barta Lajos: A sötét ház (1959) Bozó László: Furfangos Dalila (1959) Cao Jü: Zivatar (1959) Hans Christian Andersen: Hókirálynő (1960) Kodolányi János: Vidéki történet (1961) Leszkov: Egy kis tévedés (1961) Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962) Federico Garcia Lorca: Donna Rosita (1962) Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962) Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962) Balássy László: Dal a folyó felett (1963) "Csak tiszta forrásból..." (1964) Euripidész: Ion (1964) Mikes György-Somogyi Pál: Esti torma (1964) Nádasi László: A kebillai borbély (1964) Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964) Beolvasók klubja I. - Írónők a férfiakról (1965) Beolvasók klubja II. - Férfiak a nőkről... (1965) Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965) Tóth Károly: Claudius, az isten (1965) Walter Scott: Ivanhoe (1965) Charles Dickens: Dombey és fia (1967) Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968) Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969) Homérosz: Odüsszeia (1970) Sós György: A szürke autó utasai (1970) Szegedi Lőrintz: Theophania (1971) Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (1972) Csurka István: Amerikai cigaretta (1972) Sós György: Hétfői humanizmus (1972) Galgóczi Erzsébet: Használt koporsó (1975) Forgács István: Papírhold (1976) Lope de Vega: Javasasszony (1976) Szakonyi Károly: Nő arcképe, háttérrel (1976) Benedek Elek: Mirkó királyfi (1979) Jordan Dobreski: Magányosok (1979) Kassák Lajos: Fehér éjszakák (1979) Mezei András: Ló az operában (1981) Schwajda, György: A Szent család (1982) Galgóczi Erzsébet: A kápolna titka (1983) Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983) Békés Pál: Körborz (1985) Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986) Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987) Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1988) A Szabó család Szabó nénije, haláláig Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt.
Díjai, elismerései Farkas–Ratkó-díj (1941) Magyar Szabadság érdemrend ezüst fokozata (1947) Kossuth-díj (1949) Érdemes művész (1950) Kiváló művész (1955) A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970, 1973) SZOT-díj (1977) Színikritikusok Díja – legjobb női epizódalakítás (1982) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983) A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1988)
Emlékezete bélyegkép|jobbra|260px|Gobbi Hilda sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-79. A sírkő Búza Barna alkotása Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében. Gobbi Hilda-életműdíj
Szobrok, emléktáblák Gobbi Hilda síremléke: Búza Barna, a síremléket díszítő, színházi függöny előtt álló bronz hölgyalak 1989-ben készült (Budapest, Németvölgyi út 99.)keresőszó: Gobbi, szoborkereso.hu (hozzáférés: 2018. okt. 15.) Gobbi Hilda-emléktábla: Czinder Antal 1998-ban avatott alkotása (Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.) Gobbi Hilda-szobor: a Nemzeti Színház előtti szoborparkot díszíti Párkányi Raab Péter 2002-ben avatott bronz szobra, ami a Blaha Lujza téri színház nézőtéri székében ülve, civil ruhában ábrázolja (Budapest IX. kerülete, Bajor Gizi park 1.)
Nevét őrzik Gobbi-villa: Gobbi Hilda nyaralója volt Gobbi Hilda (Művész)Klub: A Pesti Magyar Színház színház mellett működő színészklub (Wesselényi utca 60.)Nemzeti Stúdió 50 - meghatározó évek a karrier kezdetén , pestimagyarszinhaz.hu - 2016. június 10.Erzsébetváros / Büfék , erzsebetvaros.hu Gobbi Hilda Színpad: a Nemzeti Színház stúdiószínháza 2007. május 11. óta (Budapest IX. kerület, Millenniumi Városközpont)TACE (Színházépítészet Közép-Európában) projekt: Nemzeti Színház, theatre-architecture.eu (hozzáférés: 2018. okt. 15.) Gobbi Hilda-emlékév: eseménysorozat 2013-ban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szervezésében, a színésznő születésének 100. évfordulója alkalmábólBakk Ágnes: Gobbi Hilda-emlékév, mandarchiv.hu - 2013. március 27.
Róla szólnak Mestersége: színész Gobbi Hilda: Vitray Tamás 1983-ban készített portréműsoraIllés Jenő: Mestersége színész: Találkozás Gobbi Hildával, Nógrád 39. évfolyam 120. szám, library.hungaricana.hu - 1983. május 22. Közben...: Gobbi Hilda 1984-ben megjelent önéletrajzi kötete.Pécsi István: Vallomás a színházról... Négyszemközt Gobbi Hildával (67-70. old.), Hevesi Szemle 12./4. szám, library.hungaricana.hu - 1984. Színésznő vagyok Téli beszélgetés Gobbi Hildával: Juszt László 1987-ben készített portréműsoraVM.: Röviden, Szolnok Megyei Néplap 38. évfolyam 105. szám, library.hungaricana.hu - 1987. május 6.