Zirc (, szlovákul: Zirec)http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. augusztus 15.) város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A település Magyarország legmagasabban fekvő városi rangú települése.A legmagasabban fekvő település: Mátraszentimre (Galyatető)
A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.
A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.
A Bakony erdejének sűrűjében, 400 méter magasan fekvő ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király alapította az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek jobbnak látták elmenekülni az apátságból a hódító oszmánok elől, és maga a település is elnéptelenedett.
Mai formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől az időtől kezdve a kolostorban egyre nőtt a magyar származású rendtagok száma, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.
A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 hektáros terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa- és cserjefaj él itt.
Fekvése A festői fekvésű kisváros az Öreg-Bakonyban, a Zirci-medencében, a Cuha-patak partján fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északkeleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át).
A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.
Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú . Zirc vasútállomástól egy vasúti szárnyvonal (a Zirc–Dudar-vasútvonal) is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, de utóbbi vonalon 1995-ben megszűnt a személyforgalom. A vasútállomás a 82-es főút Állomás utcai szakaszán, az autóbusz-állomás közvetlen közelében található, ezáltal biztosított a közvetlen átszállás lehetősége a vonat és a buszjáratok között.
Nevének eredete Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.Zirc története , wiki.strandkonyvtar.huZirc Város Településfejlesztési Koncepciója , www.zirc.hu Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirici/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
A település története Története, amely több mint 800 évre tekint vissza (a település első ismert említése 1199-ből származik, Siric formában), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, ez a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között kiemelkedő szerepet töltött be.Zirci Ciszterci Apátság - Rendtörténet Európában
Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, de 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században
A település 1984-ben kapott városi rangot.
Településrészei: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga IstvánA hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt nem ismertként tünteti fel. (MDF–KDNP) 1994–1998: Dr. Varga Tibor (MSZP) 1998–2000: Dr. Varga Tibor János (független) 2001–2002: Dr. Varga Tibor (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Horváth László (SZDSZ–MSZP) 2006–2010: Ottó Péter (független) 2010–2014: Ottó Péter (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Ottó Péter (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Ottó Péter (Fidesz–KDNP) 2024– : Kacsala István (független)
A településen 2001. február 4-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére ugyanő elindult az időközi választáson is, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.
Népesség 2018-ban 6805 lakossal rendelkezett.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).Zirc Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 5,4% református, 1,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).Zirc Helységnévtár
Zirc történeti népességszáma (1870-2001)Zirc népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) +évnépesség (fő)évnépesség (fő)1870244419413561188023501949366818902622196054271900281119706000191031661980681519203130199074541930316820017383
Nevezetességei bélyegkép|343x343px|A zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől
Apátsági templom
A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737–1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.
Ciszterci apátság A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum A Bakonyi Természettudományi Múzeum honlapja kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18–19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.
A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában. A zirci apátság honlapja
Fájdalmas Szűzanya Plébániatemplom „Nagy művészi értéket képviselő műemlék a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk plébániatemplom, amely szerényen húzódik meg Zircen a hatalmas ciszterci apátság árnyékában a város szélén.” (Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Budapest) A zirci „Kistemplom” többszörösen megszentelt helyen áll; hazánkban az egyetlen, alapfalaiban még nyomon követhető középkori királyi udvarház és fából ácsolt kápolna, majd kőtemplom maradványainak hajdani sírkertjében. A késő barokk Plébániatemplomszerkezeti osztásainak arányrendje és a torony kiképezése alapján Hugo Maria Hazael mérnök-pap tervezésére gondolhatunk, egybevetve az egri szerviták Fájdalmas Anya templomával. igen jelentős képzőművészeti és díszítőfestési alkotások foglalata. Benne 1780-tól látható a páratlan komponáltságú Pietà-faplasztika köré szervezett „Mária hét fájdalma” mennyezet- és falkép ciklusa. Magyarországon ezzel a tematikával csak Zirc őriz műveket egy egész templomra kiterjesztve. Maulbertsch legkiválóbb tanítványa, a jeles mesterré lett ifj. Josef Winterhalder festette meg a vegyes technikába oltott freskó-szekkó képeket. A Mester zirci képsora (a közelmúltban megjelent Minerva-kötetig) ismeretlen volt a tudományos világ előtt. A zirci plébániatemplomban és kertjében az egyetemes művészettörténet további kiemelkedő alkotásai tanulmányozhatók. A Zirci Pietà faplasztika 2000-ben a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) is bekerült,amely vélhetően a Sziléziában népszerű barokk szobrász, Gregorio Fernandez (Hernandez) spanyol-galíciai (Valladolid) műhelyében készült. Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, 2018, Nemzeti Kulturális Alap, Budapest)
Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház bélyegkép|328x328px|Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára
A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarságkutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.
Agrárműszaki gyűjtemény A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.
A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület bélyegkép|357x357px|A zirci arborétum