Egeraracsa község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el, egy festői szépségű völgykatlanban; a települést a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.
Központján az Esztergályhorváti és Pacsa közti (a 7522-es utat és a 75-ös főutat összekötő) 7526-os út halad végig, közúton ebből a két irányból érhető el.
Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni.
Táj és tájhasználat Egeraracsa településképi szabályozása a község hagyományt őrző építészeti arculatának, településszerkezetének, valamint épített és természeti környezetének egységes védelmét tűzi ki célul. Településképi szempontból meghatározó területként külön nevesíti a korai lakóterületet, illetve ófalut, továbbá a kertes mezőgazdasági területeket.
A település külterületének hagyományos tájhasználatához szorosan kapcsolódik a Pogányvár szőlőhegyi kultúrtája. A környék településeinek együttműködésével megvalósított tájrevitalizációs program célja a hagyományos zalai szőlőhegyi táj, a szőlők, gyümölcsösök és kiskertek mozaikos szerkezetének, valamint a hozzájuk kapcsolódó helyi gazdálkodási hagyományoknak a megőrzése és fenntartható hasznosítása volt. A hat részt vevő település – köztük Egeraracsa – „Tájrevitalizáció a Zala megyei Pogányváron” című közös pályázata a 2018-ban kiírt, 2019-ben elbírált Magyar Tájdíj pályázaton első helyezést ért el.
A Pogányvárhoz kapcsolódó egeraracsai szőlőhegyi területek közé tartozik Új-hegy, János-hegy, Mária-hegy és Tök-hegy. A település térségi turisztikai adatlapja a szőlőhegyi táj mellett a víztározókat és a bormúzeumot is Egeraracsa helyi értékei között tartja számon.
Egeraracsa környéki erdőkben tavasszal jelentős hóvirágállományok virágoznak.
Története A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető, mely a környező erdők leggyakoribb fafajtája, az Aracsa pedig a 13. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Aracsa a legősibb Zala vármegyei települések egyike. Már 1019-ben a zalaapáti apátság számára tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török időkben többször feldúlták, porig rombolták. A 18. században eredményes népességtelepítés folyt, főleg katolikus magyarok szereztek itt földet. Eger és Aracsa külön fejlődött, a két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található.
1930 januárjában a vármegye útépítési programjában Egeraracsa számára egy, a Gyülevész–Galambok út felé vezető, 3 kilométer hosszú bekötő útszakasz megépítése szerepelt, 18 000 pengős költségelőirányzattal.
Közélete Polgármesterei
1990–1994: Oszterman Sándor (független) 1994–1998: Oszterman Sándor (független) 1998–2002: Oszterman Sándor (független) 2002–2006: Tóth István (független) 2006–2010: Tóth István (független) 2010–2014: Tóth István (független) 2014–2019: Dancs László (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Dancs László (Fidesz-KDNP) 2024– : Tóth István (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94%, cigány 3,6%, német 1,65%. A lakosok 78,86%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 3,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,9% németnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt egyéb katolikus, 25,8% római katolikus, 1,6% evangélikus, 0,6% református, 0,3% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 6% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).Egeraracsa Helységnévtár
Látnivalók, nevezetességek, jelenkor A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában, a Bárándi-patak mentén kialakított két víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék: a pogány-vári szőlőhegy részeként Új-hegy, János-hegy, Mária-hegy és Tök-hegy területén szőlőtermesztés folyik. Egeraracsa egyik szőlőhegyén éjjel világító fénykeresztet avattak 2018-ban Szent Orbán, a hegyek védőszentje tiszteletére, ami távolról, így például a 7526-os útról is nagyon látványos éjjel.https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2018/12/fenykeresztet-allitottak-egeraracsan Vonzó a szép táj, a gazdag növény- és állatvilág, valamint tavasszal a falu határában pompázó hóvirágos erdők.
A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, a millenniumi emlékpark, valamint a fából készült harangtorony mellett elhelyezett három emlékmű: az egyik az első világháborúra és Trianonra emlékezik, a másik az 1956-os forradalomra, a harmadik pedig a gulágra hurcolt helyiekről.
Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn, valamint E-pont és polgárőrség is működik a településen.
Szakrális és helyi örökség A főegyházmegye hivatalos nyilvántartása Egeraracsát a dióskáli plébánia filiájaként tartja számon; a településen az államalapító király tiszteletére szentelt iskolakápolna található.
A településképi szabályozás helyi védelem alatt álló értékei között az imaház mellett a temető régi keresztjeinek és síremlékeinek együttese, továbbá a település 19–20. századi út menti keresztjei és szobrai is szerepelnek. Ezek helyi védett építészeti és szakrális emlékek; a helyi védelem nem azonos az országos műemléki védettséggel.
A 2018-ban emelt megvilágított szőlőhegyi kereszt egy olyan helyen áll, ahol a két világháború közötti időszakban már korábban is állítottak keresztet. Az új kereszt így a szőlőhegy vallási hagyományainak folytatásaként is értelmezhető.
A temetőben 2021-ben lélekharangot avattak, amelynek elkészítését helyi és elszármazott lakosok adományai tették lehetővé.
Szőlőhegyi kultúra és helyi értékek A hagyományos szőlőhegyi táj nemcsak mezőgazdasági, hanem kulturális örökségi szerepet is betölt. A Pogányvár tájrevitalizációs programjának hivatalos értékelése a hagyományos zalai szőlőhegyi táj örökségének megőrzését, a helyi tudás és gazdálkodási hagyományok fenntartását, valamint a szőlőhegyi tájelemek helyreállítását emelte ki. A térségi turisztikai nyilvántartás Egeraracsa látnivalói között a bormúzeumot, a víztározót, az imaházat, a millenniumi emlékparkot, a gulágra hurcoltak emlékét őrző helyszínt és a kültéri fitneszparkot is felsorolja.
2019-ben a településről önálló dal készült Egeraracsa dala címmel. A dal a község természeti környezetét, táji adottságait és helyi közösségét állítja középpontba; hangfelvételét a vármegyei sajtó is közzétette.
Kerékpáros turizmus A „Kerékpárral a romantikus Zalában” térségi projekt keretében Egeraracsa, Esztergályhorváti, Zalaszabar és Zalaszentmárton térségében közel 12 kilométer hosszú kerékpáros útvonal és kapcsolódó kerékpárosbarát infrastruktúra készült. A projekt célja a térség kulturális, épített és természeti örökségi helyszíneinek kerékpáros megközelíthetőségének javítása és a környező kerékpáros útvonalak összekapcsolása volt; a beruházás 2023 végére készült el.
Fejlesztések A község 2026. évi költségvetésének beruházási és felújítási előirányzatai között közterületi kamerarendszer kialakítása, az ivóvízmű felújítása, temetői felújítási munkák és vis maior útfelújítás is szerepel. A költségvetési dokumentumban szereplő tételek előirányzatok, ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy valamennyi beruházás már befejeződött.
2026 áprilisában a község 7,785 millió forint vissza nem térítendő vis maior támogatást kapott a kerékpáros útvonalat kiszolgáló 1443-as út nagy csapadék okozta károsodásának helyreállítására. A támogatásról szóló tudósítás szerint az út állapota balesetveszélyessé vált; a támogatási döntés a helyreállítás finanszírozását szolgálta.
Híres szülöttei Dalányi József Lakner József néven született az akkor Zala vármegyéhez tartozó Egeraracsa községben, 1910-ben; kántortanítóként szerzett nevet magának. Csurgón és Kőszegen tanult, majd Pacsán, a Sopron vármegyei Egyházasfalun, Lövőn és Ajkán tanított. Egyházasfalun és Lövőn zenekart és énekkart is szervezett, illetve vezette azokat. Az ajkai egyházközség kántoraként 1935-ben megalakította és vezette a római katolikus ének- és zeneegyletet, illetve újjászervezte az ajkai üveggyári férfikart is, amellyel egy versenyen I. díjat nyert. 1937-ben egy szűk fél éven át (március 28. és szeptember 19. között] a devecseri Somlóvidék hetilaphttps://www.veol.hu/devecser/2016/08/devecser-es-videke-sajtotortenete szerkesztője is volt, ez utóbbi minőségében használta szerzői névként a Dalányi nevet.
Jegyzetek
További információk
Szent István király kápolna ▪ http://www.egeraracsa.hu/ Főegyházmegyei nyilvántartás az egeraracsai iskolakápolnáról Egeraracsa – Kerékpárral a romantikus Zalában Magyar Tájdíj – a Pogányvár tájrevitalizációja Egeraracsa község honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései