Vonyarcvashegy nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Fekvése A vármegye keleti részén fekszik, a Keszthelyi-öböl partján. Délről a Balaton, északról a Keszthelyi-fennsík hegyei határolják a települést, amely így inkább csak kelet–nyugati irányban nyitott.
„Szárazföldön” csak két települési szomszédja van: kelet felől Balatongyörök, nyugat felől pedig Gyenesdiás (észak felől is csak e két településhez tartozó külterületek övezik). Balatoni vízterületei révén dél felől határos még Balatonberénnyel is.
Megközelítése, közlekedése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely azon túl, hogy főutcájaként húzódik rajta keresztül kelet-nyugati irányban, Keszthellyel, illetve a Balaton északi partján fekvő más településekkel is összeköti.
Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról is sűrűn járnak járatok.
A hazai vasútvonalak közül a települést a } érinti, amely nagyjából az országúttal párhuzamosan halad végig a belterületén nyugat-keleti irányban, a tóparttól nem messze, és amelynek egy megállási pontja van a határai között, Vonyarcvashegy vasútállomás. Az állomást az elővárosi szerelvények mellett az erre közlekedő pécsi és szombathelyi gyorsvonatok is érintik.
Története A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.
1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éledt újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.
A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőkben végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.
Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ben nyílt meg.
A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strand, 1952-ben új iskolája, 1954-ben kultúrháza, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.
2007-ig a Keszthely–Hévízi, utána a Keszthelyi kistérséghez, 2013 óta a Keszthelyi járáshoz tartozik.
A településen polgárőrség működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Andorkó Ferenc (független) 1994–1998: Andorkó Ferenc (független) 1998–2002: Seffer József (független) 2002–2006: Seffer József (független) 2006–2010: Seffer József (független) 2010–2014: Péter Károly (független) 2014–2019: Péter Károly (független) 2019–2024: Pali Róbert (független) 2024– : Pali Róbert (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 0,2%, német 6,97%, horvát 0,16%. A lakosok 55,2%-a római katolikusnak, 2,36% reformátusnak, 1,32% evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (31,9% nem nyilatkozott).Területi adatok – Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% cigánynak, horvátnak, ruszinnak és lengyelnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 2,6% református, 1,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,2% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).Vonyarcvashegy Helységnévtár
Nevezetességei Szent Mihály-domb Vonyarci kápolna Vashegyi kápolna Kálvária és „fénykereszt” (2010) Lidó strand 40 halász emlékmű Vitorláskikötő és magaspart Berzsenyi-kilátó Kitaibel Pál kilátó
Régi mondások, falucsúfolók a településről Deszkán szárogatott vonyarczi rosseb.Vázsonyi Izidor gyűjtése. Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
Testvértelepülése Nagyerzsébetlak (Szerbia), testvértelepülési kapcsolatot 2019. évi választás után az új vezetés megszüntette! Homoródszentmárton (Románia), testvértelepülési kapcsolatot 2019. évi választás után az új vezetés megszüntette!
Képek
Jegyzetek
További információk Vonyarcvashegy Önkormányzatának honlapja Vonyarcvashegy az utazom.com honlapján Balcsi.net Vonyarcvashegy a szallas.eu-n Vonyarcvashegy a lap.hu-n Információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Zala vármegye települései