Zalaszentmárton község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
Zalaszentmárton a Zalai-dombság keleti felén, a Zala folyótól nyugatra található. Zsáktelepülés, közúton csak az Esztergályhorváti-Pacsa közti 7526-os útból kiágazó 75 123-as számú bekötőúton érhető el. Autóbuszok Keszthellyel és Zalaegerszeggel kötik össze.
A község dombvidéki környezetét erdős és mezőgazdasági területek jellemzik. A településkép-védelmi szabályozás szerint Zalaszentmárton területét az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete is érinti, és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek is találhatók határában. A község a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései közé tartozik.
Táj és tájhasználat
A település tájhasználatát a mezőgazdasági és erdőterületek mellett a hagyományos kertes és szőlőhegyi gazdálkodás is alakította. Az önkormányzati helytörténeti összefoglaló szerint a környező vízfolyások mentén korábban több vízimalom működött, és a helyi gazdálkodásban gyümölcsösök is szerepet kaptak. A község helyi építési szabályzata külön rendelkezik a mezőgazdasági és erdőterületekről, a kialakult vízmosások esetében pedig előírja a további vízerózió megakadályozását.
A szőlőhegyi-zártkerti táj hagyományos épített elemei közül több fennmaradt. A településkép-védelmi rendelet értékvédelmi melléklete öt külterületi, zártkerti présházat sorol a helyi védelemben részesített művi értékek közé. Ezek mellett a helyi védelem több hagyományos lakóépületre és egy vallási emlékre is kiterjed. A településkép-védelmi szabályozás a hagyományos településszerkezet értékes elemeinek megtartását és a tájba illesztést is követelményként határozza meg.
Története
Zalaszentmárton első említése 1266-ból való mint a Hahót nemzetség tulajdona. A település nem fejlődött komolyabban a következő századokban, bár a 14. században új birtokosok is megjelentek. A törökök teljesen elpusztították, és csak lassan települt újra a 18. században, immár a kapornaki apát tulajdonaként.
Temploma 1860-ban épült. Iskolája is ekkortájtól működik. A 20. században is csendesen folyt tovább a falu élete, a mezőgazdasági kollektivizálás következtében, erős elvándorlás indult. 2010-től, a falufejlesztés a turizmus irányába indult el. Megszűnt a munkanélküliség, a közbiztonság jó.
2014-ben kiépült a települési szennyvíztisztító hálózat, és tisztítómű. Ezzel a település infrastruktúrája teljes lett. A falu a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része, legnyugatibb települése. Fejlesztési lehetőségek: fürdőszálló, hotel, panziók, zarándokház, üdülőingatlanok létesítése.
Az önkormányzat helytörténeti összefoglalója szerint a település legrégebbi fennmaradt írásos említése 1266-ból származik, és a középkori település nevét templomának védőszentjéről kapta. A település a török korban többször elpusztult és elnéptelenedett, középkori temploma pedig megsemmisült; újbóli benépesülése a 18. század elején indult meg.
A szennyvízberuházással kapcsolatban egy 2013 novemberében megjelent korabeli beszámoló szerint az önkormányzat több mint 123 millió forint európai uniós támogatást nyert a szennyvízelvezető infrastruktúra fejlesztésére. A 90%-os támogatási intenzitású projekt munkálatainak megkezdését 2014 elejére, befejezését 2015. június 30-ra tervezték, és a csatornahálózat mellett korszerű szennyvízkezelő telep kialakítása is a beruházás részét képezte.
A település 2010-es évekbeli fejlesztési elképzeléseiben a fenntartható tájgazdálkodás és az idegenforgalom erősítése egyaránt megjelent. Az „Ökofalu Zalaszentmárton” kezdeményezést 2014-ben Greennovációs Nagydíjjal ismerték el; a program a települési és táji környezet megújítását, valamint a helyi gazdálkodás fejlesztését kapcsolta össze. Ugyanez a korabeli beszámoló zarándokház, panzió és fürdőszálló létesítését, valamint további idegenforgalmi beruházásokat ismertetett hosszabb távú tervként; egyes fejlesztéseket pályázati forrásokhoz, másokat külső befektetők megjelenéséhez kötöttek.
Vallási és épített örökség
A település Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma országosan védett műemlék, műemléki törzsszáma 6543. Az önkormányzati helytörténeti összefoglaló szerint a mai templom 1860-ban épült, félköríves szentéllyel; oltárképe 1886-ban készült. A templom körül műemléki környezetet is kijelöltek.
A helyi védett művi értékek jegyzékében egy Piétát ábrázoló kőkereszt, hat belterületi lakóépület, valamint öt külterületi zártkerti présház szerepel. A védett lakóépületek és présházak a hagyományos falusi, illetve szőlőhegyi épített környezet fennmaradt elemei. A településkép-védelmi rendelet céljai között kifejezetten szerepel a község építészeti, történeti, településképi, idegenforgalmi és természeti értékeinek megőrzése.
Zalaszentmárton a Via Sancti Martini kulturális és zarándokút része. Az önkormányzati tájékoztató szerint a települést a Szombathelytől Horvátország felé vezető Via Slavonica és a Szombathely–Pécs irányú Via Sopianae útvonal is érinti.
Turizmus és településfejlesztés
A turizmus fejlesztése a 2010-es években a települési programok egyik hangsúlyos irányává vált. A 2014-es falufejlesztési elképzelések között zarándokház, panzió, fürdőszálló és további üdülési célú létesítmények szerepeltek, de a korabeli forrás szerint ezek egy része még pályázati támogatástól vagy külső befektetőtől függő terv volt. A vallási turizmus alapját a Via Sancti Martini útvonal adja, amely Zalaszentmártont több irányban kapcsolja a térség más településeihez.
A térség kerékpáros turisztikai infrastruktúrája később konkrét beruházással is bővült. A „Kerékpárral a romantikus Zalában” projekt keretében 2023 végére Zalaszentmárton, Esztergályhorváti, Egeraracsa és Zalaszabar között közel 12 kilométeres kerékpáros útvonal valósult meg. A projekt teljes támogatási összege 647,06 millió forint volt; az útvonal mellett fedett pihenőhelyeket és önszervizpontokat is kialakítottak, és a fejlesztés más térségi kerékpáros, gyalogos és zarándokútvonalakhoz is kapcsolódik.
A Magyar Falu Program hivatalos döntési listái szerint a község önkormányzata 2024-ben 1 668 496 forint, 2025-ben pedig 1 448 290 forint támogatásban részesült kommunális eszközök beszerzésére.
Közélete Polgármesterei
1990–1994: Vajdai Gyula (független) 1994–1998: Vajdai Gyula (független) 1998–1999: Vajdai Gyula (független) 1999–2002: Tóth Istvánné Pál Emília (független) 2002–2006: Tóth Istvánné (független) 2006–2010: Tóth Istvánné (független) 2010–2014: Dancs Szilveszter Zoltán (független) 2014–2019: Dancs Szilveszter Zoltán (független) 2019–2024: Fehér Martin (független) 2024– : Fehér Martin (független)
A településen 1999. június 6-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,9%, cigány 5,1%. A lakosok 67,2%-a római katolikusnak, 20,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (6,9% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 98,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% horvátnak, 15,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,4% volt római katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (69% nem válaszolt).Zalaszentmárton Helységnévtár
Nevezetességei
Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860-ban épült. A római katolikus templom országosan védett műemlék, műemléki törzsszáma 6543. Piétát ábrázoló kőkereszt, amely a helyi védett művi értékek egyike. Hat, helyi védelem alatt álló hagyományos lakóépület. Öt helyi védelem alatt álló külterületi, zártkerti présház. A Via Sancti Martini zarándokút települést érintő útvonalai.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Zalaszentmárton a Via Sancti Martini honlapján saját honlap: [www.zalaszentmarton.hu](http://www.zalaszentmarton.hu)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései