Csót egy község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése A település a Bakonyalja északi részén, Pápától 13 kilométerre északkeletre fekszik. A település főutcája a 832-es főút, amelyből itt ágazik ki, a község nyugati szélén, északi irányban a Lovászpatonán át Tétig húzódó 8306-os út, és a falu keleti részén, dél felé a Bébre vezető 83 123-as út.
Története A már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei 1212-re vezethetők vissza. A tatárjárás után teljesen elpusztult. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. század elején a veszprémi püspökség birtoka volt, öt évvel később az esztergomi érseké. 1626-tól az Esterházy család ugodi birtokához tartozott. A törökök kiűzése után Esterházy Ferenc telepítette be a községet. 1666-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.
Az első világháború idején, 1915-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a község határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m² területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vanyúr György (Fidesz) 1994–1998: Dr. Lukács László (független) 1998–2002: Kékesi István (független) 2002–2006: Kékesi István János (független) 2006–2010: Kékesi István János (független) 2010–2014: Kékesi István János (független) 2014–2019: Kékesi István János (független) 2019–2024: Kékesi István János (független) 2024–2026: Kékesi István János (független) 2026– : Kékesi-Szabó Csilla (független)
A településen 2026. július 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető néhány hónappal korábban elhunyt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,5%, református 1,9%, evangélikus 7,5%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 11,8% (15,3% nem nyilatkozott).Csót Helységnévtár
2022-ben a lakosság 79,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek és bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 7,9% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2,7% egyéb katolikus, 4% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).Csót Helységnévtár
Nevezetességei Helytörténeti Gyűjtemény – Az első világháború idején a község mellett működő hadifogolytábor relikviái. Római katolikus templom - A templom műemléki védelem alatt áll. Szentélye középkori, de az épület már késő barokk stílusú. Fellner Jakab építette, 1784-ben szentelték fel. A templompadokon rokokó díszítések láthatók. Keresztelőkútja vörösmárványból készült copf stílusban. Evangélikus templom - 18. századi barokk alkotás.
Jegyzetek
További információk Körzeti földhivatal
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései