Töttössy Csaba (Budapest, 1931. július 6. – Budapest, 2011. július 13.) magyar klasszika-filológus, indogermanista egyetemi oktató, az ELTE Bölcsészettudományi Kar 1873-ban alapított Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékén az indológia oktatás elindítója és nyugalomba vonulásáig a tanszék vezetője volt. Indoeurópai nyelvészek és latinisták nemzedékeit képezte ki, a BTK Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszékén közel negyven éven át tartotta alapvető mondattani kurzusait.
Kutatási területe: szanszkritológia, latin szintaxis, indoiráni és görög–latin nyelvi kapcsolatok.
Pályája 1953-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem akkor alapított Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékének tanársegédje, 1963-tól 1970-ig adjunktusa, 1970 és 1996 között docense. 1996-tól egyetemi tanár, 1987–1996-ig tanszékvezető, 1993–1996-ig az ókortudományi tanszékcsoport vezetője.
1965 és 1990 között az Antik Tanulmányok szerkesztője, 1958-tól az Ókortudományi Társaság vezetőségi tagja, 1985–1991 között alelnöke, 1970–1990-ig az MTA klasszika-filológiai bizottságának titkára.
Nyugdíjazása után (dr. Gyárfás Ágnes elnökasszony felkérésére) a Miskolci Bölcsész Egyesületben tanított görög mitológiát, latin és ógörög, valamint szanszkrit nyelvet.
Bibliográfia Cikkek, tanulmányok Latin nyelvészet
A latin gerundivum, AntTan, 16(1969), 205–208. The System of the ‘adiectivum verbale’ in the Latin Language, AUB SC, 1(1972), 69–76. The Development of the Greek and Latin accusativus and nominativus cum infinitivo, AUB SC, 2(1974), 9–16. A görög és latin infinitivus-os szerkezetek, AntTan, 22(1975), 13–19. Eastern Elements in the Technical Vocabulary of Graeco–Roman Trade = Actes de la XIIe Conférence Internationale d’Études Classiques „Eirene”, Amsterdam, Bucarest, 1975, 153–157. The participium Absolutum in the Greek, Latin and Sanskrit, AUB SC, 3(1975), 11–16. The Participium Absolutum in the Sanskrit, Greek and Latin = Proceedings of the Second World Sanskrit Conference (Torino, 9–15 June 1975), Torino, 1976 (Indologia Taurensia: Official Organ of the International Sanskrit Studies, 3–4), 477–482. Graeco–Indo-Iranica, ActaAntHung, 25(1977), 129–135. Indoiráni elemek a görög-római kereskedelmi szókészletben, AntTan, 23(1976), 242–245. Görög és latin elemek az indoiráni nyelvek szókészletében, AntTan, 24(1977), 1–6. A latin, görög és szanszkrit participiumos szerkezetek, AntTan, 24(1977), 221–224. Az indicativus „irrealis” a latinban, AULAM, 1(1991), 139–145. A coniunctivus bizonyos használatai a latin főmondatokban, AULAM, 2(1992), 197–202. A latin gerundivum használatának alakulása, AULAM, 3(1993), 137–146. Indogermán -tr nomen agentis képző a latin inf, és part. instans activi-ben, AULAM, 4+5(1995), 130–133. A latin (valamint a görög és a szanszkrit) mondatok és mondatrészeik I., AULAM, 4+5(1995), 134–138. A latin (valamint a görög és a szanszkrit) mondat részei II. (A határozók stb.), AULAM, ?. Origin and Development of the Forms of the Latin Future Active Infinitive and Participle, ActAntHung, 38(1998), 256 sk. The Development of the Usage of the Latin Gerundive, ActaAntHung, 38(1998), 381–389. A latin instans actio és eredete, AntTan, 43(1999), 115–121. A latin gerundium és gerundivum: Kialakulásuk és szerkezeteik, AntTan, 43(1999), 123–131. A latin perfecta actio kialakulása, AntTan, 44(2000), 69–78? Development of the Actio Perfecta in Latin, ActaAntHung, 40(2000), 459–469.
A Śukasaptati
A Śukasaptati változatai viszonyának kérdéséhez, AntTan, 10(1963), 156–165. A Śukasaptati elbeszéléseinek jellege és műfaja, AntTan, 15(1965), 221–228. The Problem of the Internal Frame Stories of the Śukasaptati, ActaOrientHung, 18(1965), 227–240. A Śukasaptati-változatok és a jaina-szerzőség kérdése, AntTan, 14(1967), 249–253. The Śukasaptati Variants and the Jaina Authorship, ActaAntHung, 16(1968), 447–454. Character and Genre of the Stories of the Śukasaptati, ActaAntHung, 17(1969), 433–441. The dates of the variants of the Śukasaptati, ActaAntHung, 21(1973), 273–279. A Śukasaptati és a Pancsatantra, AntTan, 21(1974), 59–64. Cintāmanibhatta szerzősége, AntTan, 23(1976), 223–232. The 16th Story of the textus ornatior of the Śukasaptati, ActaAntHung, 24(1976), 285–296. Bemerkungen zur Geschichte der Śukasaptati, AUB SC, 7(1979), 29–36. The Variants of the Frame Story of the Śukasaptati, ActaAntHung, 28(1980), 437–453. A Śukasaptati változatok papagáj-történetei, AntTan, 29(1982), 199–212.
Egyéb Megjegyzések Aristophanés Lysistratéjához, AntTan, 2(1955), 59–67. The name of the Greeks in Ancient India, ActaAntHung, 3(1955), 301–319 — orosz nyelvű kivonattal. A görögök neve az ókori Indiában, AntTan, 3(1956), 69–82. Az MTA és az Ókortudományi Társaság Klasszika-filológiai Konferenciája, MagyTud, 6(1961), 117–119. Lysistrate and the oligarchic coup d’état, ActaAntHung, 10(1962), 273–282. A L’Association Internationale d’Histoire des Religions strasbourgi kollokviuma (1964. szept. 17–22.), AntTan, 12(1965), 313–316. Sanskrit Literature and Indology in Hungary, Cultural Forum, 15(1972)/1, 55–58. Bibliography of scholarly works and papers of J. Harmatta, ActaAntHung, 25(1977), 13–24. Az 1985. évi Ábel Jenő Emlékérem, AntTan, 33(1987/1988), 76–77. Harmatta János hetven éves, ArchÉrt, 114–115(1987/1988), 124–125. India magyar szemmel, Budapest, Indiai Nagykövetség, 1987, 62–70. ? Harmatta János, Ritoók Zsigmond, ~, Marót Károlyné közérdekű meghagyása („Marót Károly Alapítvány”), AntTan, 33(1987/1988), 74–75.
Fordítások Aristophanés, Három komédia: Az Acharnaebeliek, A béke, Lysistrate, ford. Arany János, tan. Trencsényi-Waldapfel Imre, jegyz. ~, Budapest, Szépirodalmi, 1954, 293 pp — a jegyzetek Arany János jegyzeteinek felhasználásával készültek. A görög irodalom kezdetei, ford. ~ et al., Budapest, Akadémiai, 1956, 376. (357–371) [AntTan, 3(1956), 285–287]. Thomas Mann, Az elcserélt fejek: Die vertauschten Köpfe (Ind legenda), ford. Horváth Henrik, kontrollszerk. Ottlik György, jegyz. ~, Budapest, Magyar Helikon, 1957 (Új Elzevir könyvtár, 1) 235 pp. Sarkady János, A demokrácia bölcsője, Budapest, Gondolat, 1960 (Európai Antológia. Görögország), 235 pp. [Ferenczy Endre, Századok, 95(1961) 337–338] [?] Sukaszaptati: A papagáj hetven meséje a csalfa asszonyokról, ford., jegyz. és utószó TCs, versford. Tellér Gyula, Bp., Magyar Helikon, 1962, 249 pp. A papagáj hetven meséjéből: A papagáj 19. meséje, ford. TCs = A világirodalom legszebb elbeszélései, I, 1971, 220–223; 19732, 180–182. A Sukaszaptati 19. meséje = A világirodalom legszebb elbeszélései, I, 19773, 195–198; 19884, 253–256. A Suka-szaptati avagy A papagáj hetven meséje a csalfa asszonyokról, ford. TCs, versford. Tellér Gyula = Mesefolyamok óceánja: válogatás a szanszkrit elbeszélés-irodalomból, II, Bp., 1982, 285–496. Ókori Keleti Történeti Chrestomathia, Budapest, Tankönyvkiadó, 19862 (Ókori Történeti Chrestomathia, 1), ford. TCs, 321 (Dareios Naqš-i Rustam-felirata), 322 (Dareios Suez-felirata), 328 (Xerxés daiuz-felirata), 370–374 (Manu törvényeiből), 374–377 (Kantilya Arthašastrájából). A hadművészet ókori klasszikusai, 195–201 (Arthasásztra: részletek). Ókori indiai törvények: manu törvényeiből, tcs alapján tok, 35–37. Új magyar lexikon (ford.) a hatalom filozófiája (5, 84–116), db, 174–185. A papagáj hetven meséjéből: A papagáj 19. meséje, ford. ~ = Világirodalmi dekameron, I, szerk. Domokos János, Görög Lívia, Budapest, Európa, 1966, 162–165. Thuküdidész, Méloszi dialógus, ford. ~ = Görög történetírók, szerk. Ritoók Zsigmond, Budapest, Európa, 1988 (A világirodalom klasszikusai), 324–333.
Recenzió V. Ehrenberg, The People of Aristophanes (A Sociology of Old Attic Comedy), Oxford, 1951. [AntTan, 1(1954), 184–185.] Gyakov, Nyikolszkij, Az ókori világ története, ford. Borzsák István, Bp., Tankönyvkiadó, 1954. [AntTan, 3(1956), 295–296.] Pancsatantra, azaz Ötös könyv, ford. Schmidt József, bev. és jegyz. Harmatta János, Magyar Helikon, 1959, 271 pp. [AntTan, 7(1960), 97–98.]
Róla Harmatta János, A Śukasaptati történetéhez: Opponensi vélemény ~ „A Śukasaptati és az ind társadalom” c. kandidátusi értekezéséről, AntTan, 10(1963), 239–247. Hahn István, A Śukasaptati történetéhez: Opponensi vélemény ~ „A Śukasaptati és az ind társadalom” c. kandidátusi értekezéséről, AntTan, 10(1963), 248–251.
Rövidítések AntTan Antik Tanulmányok (Studia Antīqua) AUB SC Annālēs Ūniversitātis Budapestīnēnsis dē Rōlandō Eötvös Nōminātae, Sectiō Classica AULAM Annālēs Ūniversitātis Litterārum et Artium Miskolciēnsis ActaAntHung Ācta Antīqua Acadēmiae Scientiārum Hungaricae (1950–1975): 471–473, 538, 545, 618, 644, 2188–2189, 2334–2335, 2348–2349, 2352, 2361–2362, 2382, 2385, 2417–2426, 3012, 3369, 3410–3412, 6439, 8439–8446, 8961 (1975–1990): 239, 467, 468, 594, 1477, 1478, 1532–1538, 4886–4889
Források A papagáj hetven meséje: Töttössy Csaba a tiszta lelkiismeretről, a tanítványok „gyötréséről” és a görög–latin kultúra őrzéséről , Hanthy Kinga, Magyar Nemzet, 2007. december 1.
Külső hivatkozások ELTE BTK-honlap oktatói oldala Önéletrajza (Napkút) Nekrológ (Jé! India) Tötösy de Zepetnek, Steven. Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. West Lafayette: Purdue University Press, 2010- http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords
Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Magyar latinisták Kategória:Magyar orientalisták Kategória:Magyar indológusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar görögtanárok Kategória:Magyar latintanárok