Események
Január január 4. – Svédország elismeri Finnország függetlenségét. január 6. A bolsevikok feloszlatják az Alkotmányozó Gyűlést. Cseh parlamenti képviselők az ún. vízkereszti nyilatkozatban a cseh önrendelkezési jog alapján követelik Csehország és Szlovákia egyesülését. (Ez osztrák és magyar részről heves tiltakozást vált ki.) január 8. – Wilson elnök 14 pontja. január 12. – Ugron Gábor belügyminiszter feloszlatja a Galilei Kört, irattárát, könyveiket, készpénzkészletét lefoglalja a rendőrség. január 14. – Finnország önálló államiságát nemzetközileg is elfogadják. (Kikiáltása 1917. december 6-ára esett.) január 15. – Megállapodás születik az ukrán kormánnyal az Ukrajna területén található csehszlovák légiók kivonásáról. január 17–25. – Általános sztrájk a Monarchiában. január 18. A kenyéradagok csökkentése miatt sztrájkok és tömegtüntetések Galíciában, Krakkóban és Tarnówban. Péterváron összeül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. (Másap, Lenin utasítására a vörösgárdisták és a bolsevik ezredek erőszakosan feloszlatják az „előparlamentet”. Ez volt az orosz demokrácia csíráinak elpusztítása, amely megindított egy közel négy évig tartó, rendkívül erőszakos polgárháborút.)
január 19. – Létrejön az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság. január 19–20. – A Lengyel Szocialista Párt baloldala és a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája szervezésében sztrájkok Varsóban és a dabrowai bányavidéken. január 22. – A breszt-litovszki béke elismeri a független Ukrán Népköztársaságot, mely április 29-én a Hetmanátus–Ukrán Állam nevet veszi fel. január 31. – May-szigeti csata
Február február 1. – A cattarói matrózlázadás. február 3. – A konzervatív irányzatú Katolikus Néppárt és a szociális reformokat szorgalmazó Országos Keresztényszocialista Párt egyesüléséből megalakul a Keresztényszociális Néppárt. február 7. – Az oroszországi csehszlovák légiókat a francia hadsereg részeként kezelik a szovjet-orosz hatóságok. február 9. – Dekrétum a föld nacionalizálásáról Szovjet-Oroszországban. február 10. – A Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) oroszországi képviselői megállapodást írnak alá a szovjet-orosz kormánnyal, amely biztosítja a légiók fegyveres semlegességét. február 14. (Julián naptár szerint február 1.) – Szovjet-Oroszország áttér a Julián naptárról a Gergely-naptár használatára. február 18. – Német támadás Szovjet-Oroszország ellen. február 23. – A Vörös Hadsereg Narvánál megállítja a német előrenyomulást.
Március március 2–3. – a Horvát-Szlavón Királyság ellenzéki politikai pártjainak képviselői elfogadják a zágrábi határozatot az Ausztria-Magyarországon élő horvátok, szlovének és szerbek politikai egyesülésének szükségességéről. március 3. – Szovjet-Oroszország aláírja a breszt-litovszki békeszerződést Németországgal és Ausztria–Magyarországgal. március 12. – Ismét Moszkva lesz Oroszország fővárosa. március 21. – Megindul a németek végső támadása a nyugati arcvonalon, mely hamarosan összeomlik. március 23. – Vitéz Boksay Antal repülőfőhadnagy a dél-tiroli Pergine repülőterén végrehajtja az első magyar ejtőernyős ugrást egy német gyártmányú repülőgépvezető-mentőernyővel. március 25. – Moszkvában megalakul az Orosz Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja. március 26. – A CSNT oroszországi fiókja megállapodást köt Sztálin népbiztossal az oroszországi csehszlovák légiók Szibérián és Vlagyivosztokon át történő kivonásáról.
Április április 5. – Japán-angol intervenció Szovjet-Oroszország ellen Vlagyivosztokban. április 8. – Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségei római kongresszusukon állami önállóságot követelnek.
április 14. – Foch marsall a szövetségesek főparancsnoka. április 21. – Milan Rastislav Štefánik és Vittorio Emanuele Orlando olasz külügyminiszter megállapodást ír alá az olaszországi csehszlovák légiók felállításáról. április 29. Tomáš Masaryk Tokión át az Egyesült Államokba érkezik. Az Ukrajnába vezényelt német hadvezetés feloszlatja a Ukrán Központi Radát (UKR), megszüntetnek nyilvánítják az Ukrán Népköztársaságot, majd ezt követően létrejön a hetmanátus Pavlo Szkoropadszkij vezetésével, aki Ukrajna hetmanjának kiáltja ki magát, és bejelenti az „Ukrán Államnak”, mint az Ukrán Népköztársaság legitim és jogfolytonos utódjának a megalakulását.
Május május 7. – A konzervatív román Marghiloman-kormány különbékét köt Bukarestben a központi hatalmakkal. május 14. – Az oroszországi belviszonyokba egyre inkább beleavatkozó csehszlovák légiók Cseljabinszkban összetűznek a szovjet-orosz katonai alakulatokkal. (Hamarosan a csehszlovák légió ellenőrzése alá kerül a szibériai vasútvonal.) május 22. – Robert Cecil angol külügyminiszter elismeri a csehszlovák nemzet jogát az önállóságra. május 24. – Az olaszországi csehszlovák légiók ünnepélyes zászlóbontása. május 29. – Általános mozgósítás a Vörös Hadseregbe. május 30. – A Monarchia közös minisztertanácsa megbeszélést folytat arról, milyen legyen a délszláv tartományok berendezkedése a Monarchián belül.
Június június 2–8. – A májusi szlovák katonai lázadások után a kragujevaci laktanyában fellázadnak a 71. gyalogezred szlovák katonái. (44 főt végeztek ki.) június 3. – A szövetségesek közös nyilatkozatot adnak ki Lengyelország függetlenségének támogatásáról. június 10. – Egy olasz torpedóvető motorcsónak két torpedóval elsüllyeszti az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének első éles bevetésén lévő csatahajóját, az SMS Szent Istvánt. június 19. – Wilson amerikai elnök fogadja Masarykot, s az oroszországi légiókról tárgyal vele. június 28. – Az amerikai kormány nyilatkozatban kilátásba helyezi, hogy támogatja a német és osztrák-magyar uralom alatt élő nemzetek felszabadítási akcióit. június 29. A francia kormány elsőként deklarálja a csehszlovák nemzet jogát az önállóságra, és a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot de facto csehszlovák kormányként ismeri el. Az amerikai kongresszus megszavazza a bevándorlási törvény módosítását, amely lehetővé teszi az oroszországi csehszlovák légiók tagjainak a szabad beutazást Amerikába.
Július július 12. – A szovjet-orosz kormány feloszlatja a CSNT oroszországi fiókját. július 13. – Újjászervezik a cseh politikai pártok nemzeti csúcsintézményét, a Csehszlovák Nemzeti Bizottságot (CSNB). (A CSNB elnöke Karel Kramář, alelnöke az agrárpárti Antonín Švehla és a nemzeti szocialista párti Václav Klofáč.) július 15. – Az utolsó német támadás a nyugati fronton. július 17. – A bolsevik hatalom kivégzi II. Miklós orosz cárt és családját az urali Jekatyerinburg városában. július 18. – Megindul az antant ellentámadása, mely az I. világháború befejezéséhez vezet. július 22. – Bécsben megbukik a Seidler-kormány. (Helyét átveszi az új kormány, Max Hussarek von Heinlein elnökletével.)
Augusztus augusztus 8. – Az angolok Amiens-nél áttörik a német frontot, a német hadsereg „fekete napja”. augusztus 9. – Az Egyesült Királyság a CSNT-t de facto kormánynak ismeri el. augusztus 16–17. – Megalakul Szlovénia és Isztria Nemzeti Tanácsa. augusztus 29. – Szovjet-Oroszországban a Népbiztosok Tanácsa hatályon kívül helyez minden olyan szerződést, amely a lengyel területek meghódításával kapcsolatos, és melyeket Oroszország aláírt, továbbá elismeri a lengyel nemzet jogát a függetlenséghez. augusztus 30. – Fanni Kaplan merényletet követ el Lenin ellen, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.
Szeptember szeptember 3. – Az amerikai kormány elismeri a csehszlovák törekvések jogosultságát, és a CSNT-t de facto kormányként kezeli. szeptember 9. – A japán kormány az oroszországi csehszlovák légiókat reguláris hadseregnek, a CSNT-t a csehszlovák nemzet képviseleti intézményének tekinti. szeptember 14. A Monarchia béketárgyalásokra szólítja fel a hadviselő feleket. A balkáni francia-szerb offenzíva kezdete, amely felszabadítja Szerbiát. szeptember 15. – Az antant balkáni hadereje áttöri a bolgár csapatok vonalát. szeptember 17. – Az Amerikai Egyesült Államok elutasítja a Monarchia ajánlatát. szeptember 18. – A német legfelső hadvezetés fegyverszünet kötését javasolja az antanttal Wilson elnök 14 pontos programja alapján. szeptember 18–19. – A palesztinai csatában brit egységek Jaffánál áttörik a törökök német csapatokkal megerősített palesztinai arcvonalát. szeptember 20–21. – Tisza István magyar miniszterelnök szarajevói látogatása során elutasítja a tartománygyűlés nemzeti követeléseit. szeptember 29. – Bulgária fegyverszünetet köt.
Október 200px|bélyegkép|jobb|Spanyolnátha plakát 200px|bélyegkép|jobb|Budapesti Katonatanács október 1. Az angol kormány közvetlen diplomáciai kapcsolatot létesít a CSNT-vel. Sztrájk a lengyel dabrowai bányavidéken, mely csak 3 hét múlva, bizonyos szociális követelések teljesítése után ér véget. október 3. Németországban Max von Baden alakít kormányt és fegyverszüneti ajánlatot állít össze. Kína az oroszországi csehszlovák légiókat elismeri reguláris hadseregnek, a CSNT-t pedig a legfelső nemzeti képviseleti intézménynek. október 6. Ludendorff menesztése. Zágrábban megalakul a Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács. október 7. – A szovjet-orosz kormány végrehajtó tanácsa a CSNT-t a csehszlovák állam de jure kormányaként ismeri el. október 14. Edvard Beneš bejelenti, hogy Masaryk CSNT-elnök szeptember 26-án Párizsban megalakította az ideiglenes csehszlovák kormányt. (Beneš külügyminiszter minőségében kinevezi az első csehszlovák követeket. A kormány elnöke Masaryk, hadügyminisztere Štefánik lett. Az ideiglenes kormányt Franciaország október 15-én, az Egyesült Királyság október 23-án, Olaszország pedig október 24-én ismeri el.) A Lengyel Szocialista Párt kiáltványában meghirdeti a nagybirtokok és a nagyipar „fokozatos” és következetes államosítását. (A párt galíciai és sziléziai vezetője, Ignacy Daszyński tárgyalásokat kezd a lengyel régenstanáccsal a hatalomról.) október 14–16. – A Lengyel Szocialista Párt frakciója általános sztrájkra szólít fel. (Célja a kompromittált lengyel régenstanács lemondatása, Józef Piłsudski kiszabadítása fogságából, törvényhozó nemzetgyűlés (szejm) összehívása.) október 16. – IV. Károly felhívása a népekhez, Ausztriát szövetségi állammá nyilvánítja. október 17. – Tisza István a parlamentben kijelenti: a háborút elvesztettük – ugyanaznap Magyarország kikiáltja függetlenségét, létrejön a perszonálunió. október 19. – A Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács bejelenti a hatalomátvételt. október 21. – Bécsben, az utolsó birodalmi parlament, a Reichsrat 210 német nemzetiségű képviselője létrehozza saját német-osztrák parlamentjét. (A képviselők három nagy politikai tömbhöz tartoztak, úgymint a Németországgal való egyesülést támogató nagynémet nacionalisták, a katolikus egyházzal szoros kapcsolatot ápoló keresztényszociálisok és a szociáldemokraták.) október 22. – A Monarchia közös minisztertanácsa Wilson amerikai elnöknek adott válaszában a délszláv egységet csak a Monarchia keretein belül fogadja el. október 23. – A lengyel régenstanács a németek beleegyezése nélkül új kormányt nevez ki. október 24. Az olasz hadsereg támadása. (Az olasz front összeomlása.) A szerb csapatok Montenegróban is megjelennek. október 25. – Budapesten – a Károlyi-párt, a szociáldemokrata párt és a radikális párt részvételével – megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. október 27. A Reinhard Scheer vezette német admiralitás jóváhagyja a 19. számú tervet, mely utasításba adja a császári haditengerészet minden rendelkezésre álló erejének, hogy az angol flottára támadjon. (Október 30-án, a tervezett kifutás napján lázadás tört ki, melyet levertek ugyan, de a flotta parancsnoka érvénytelenítette a 19. számú parancsot.) Andrássy Gyula közös külügyminiszter különbékét kér Wilson elnöktől, melyben elismeri a délszláv népek jogát a függetlenségre. Bécsben lemond a Hussarek-kormány, helyére Heinrich Lammasch jogászprofesszort nevezi ki a császár Ciszlajtánia miniszterelnökének. Az új lengyel kormány rendelete a honi lengyel hadsereg felállításáról. október 28.