Események Határozott dátumú események február 6. – A Japán Birodalmi Haditengerészet megindítja az első támadásait az orosz haditengerészet ellen, az orosz–japán háború kezdete. március 19. – X. Piusz pápa kiad egy motu propriót, amelyben elrendeli a latin egyház kánonjogának felülvizsgálatát és kodifikálását. (Az új gyűjtemény, a Codex Juris Canonici (Kánonjogi kódex) 1917-re készült el.) április 8. – Londonban aláírják a francia-angol gyarmati egyezményt (az antant kezdete). április 12–13. – Szerbia és Bulgária a mürzstegi egyezménynek megfelelő megállapodást köt. május 5. – František Veselovský szlovák ellenzéki parlamenti képviselőt a pozsonyi törvényszék egyévi börtönbüntetésre ítéli, a magyar nemzet elleni izgatásért. június 12. – Újjáalakul az Apponyi Albert vezette Nemzeti Párt. június 15. – A PS General Slocum kirándulóhajó katasztrófája július 28. – Szentpéterváron eszer forradalmárok meggyilkolják Vjacseszlav Konsztantyinovics von Plehve orosz belügyminisztert. október 20. – Sir John Fisher tengernagyot nevezik ki a Brit Haditengerészet élére (első tengeri lorddá). október 26. – A Körber-féle osztrák kormány átalakításakor az ócseh párti Antonín Randa személyében ismét betöltik a cseh tartományi miniszteri tárcát. november 1. – A Csehszláv Szociáldemokrata Munkáspárt VI. kongresszusán a küldöttek elutasítják a polgári pártokkal való együttműködés taktikáját, s mint a politikai harc eszközét elfogadják az általános sztrájkot. november 13. – A Lengyel Szocialista Párt (PPS) oroszellenes tüntetést szervez Varsóban, tiltakozásul az orosz-japán háború kapcsán a lengyeleknek az orosz hadseregbe történő behívása ellen. november 18. – Az Országgyűlés új házszabályt fogad el, mely nem teszi lehetővé az obstrukciót (zsebkendőszavazás). november 19. – Az ellenzék közös „vezérlőbizottságának” felállításával megalakul a szövetkezett ellenzék. november 28. – Szerbia kereskedelmi szerződést köt Németországgal. december 13. – Botrányos ülés az Országgyűlésben (Az újra összeült parlamentben az ellenzéki képviselők lehetetlenné tették az ülés megtartását és heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag szétrombolták a terem berendezését; annak darabjaival még a kiérkező karhatalmi erőkre is rátámadtak.) december 22. – A Horvát Népi Parasztpárt megalakítása. december 29. – A Horvát Haladó Párt megalakítása.
Határozatlan dátumú események az év folyamán – A hegy- és dombvidékek vízenergiájának hasznosítására Magyarországon több helyen épül vízerőmű. (Például Besztercebányán, Boksánbánya mellett, a Felka-patakon, Eperjesen, Resicabányán) Porosz-Lengyelországban a porosz kormány letelepedési törvényt ad ki, melyben megtiltják, hogy lengyel telepesek a felparcellázott telkeken lakó- és gazdasági épületeket emeljenek. (A porosz kormány célja, hogy lengyel területeken német gazdagparasztok letelepítése.) december – Pénzügyi egyezmény Magyarország és Horvátország között, ami gyakorlatilag nem hoz semmilyen lényeges gazdasági változást.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1904-ben 1904 a filmművészetben Utazás a lehetetlenbe – Georges Méliès 1904 az irodalomban Csehov Cseresznyéskert (dráma). 1904 a jogalkotásban 1904 a légi közlekedésben 1904 a sportban május 12. – november 18. III. nyári olimpiai játékok megrendezése St. Louis-ban, 11 ország sportolóinak részvételével. május 21. – A FIFA megalapítása Párizsban. Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub első bajnoki címe. 1904 a tudományban John Ambrose Fleming elkészíti az első elektroncsövet (dióda). Joseph John Thomson atommodellje. Ramón y Cajal neuron-tana. 1904 a vasúti közlekedésben 1904 a zenében november 18. – Kacsóh Pongrác János vitéz c. daljátékának bemutatója – Király Színház, Budapest. Bartók Béla megírja a Rapszódia zongorára és zenekarra c. művét.
Születések január 11. – Németh Andor magyar földbirtokos, közgazdász, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő († 1983) január 22. – Arkagyij Petrovics Gajdar, orosz ifjúsági író († 1941) január 27. – Gaál József bugaci főintéző († 1993) január 29. – Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfi állampolgára († 2014) február 10. – Bitskey Zoltán, úszó, edző († 1988) február 14. – Hans Morgenthau, amerikai jogász, politikatudós († 1980) február 25. – Török Sándor, író († 1985) február 28. – Tabák Lajos, a magyar szociofotográfia megteremtője, legkiemelkedőbb alkotója († 2007) március 1. – Glenn Miller amerikai zenész († 1944) március 3. – Pálffy József magyar földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő († 1988) március 4. George Gamow fizikus († 1968) Vlaj Lajos szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő († 1966) március 10. – Kellner Béla orvos, onkológus, az MTA tagja († 1975) április 7. – A. Tóth Sándor, festőművész, bábművész, rajztanár († 1980) április 18. – Barsi Ödön, magyar színész, író, rendező († 1963) április 22. – Robert Oppenheimer amerikai fizikus († 1967) május 5. – Greguss Zoltán színész († 1986) május 6. – Moshe Feldenkrais, a Feldenkrais-módszer megalapítója († 1984) május 11. – Salvador Dalí katalán-spanyol festőművész († 1989) május 12. – Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja († 1972) május 13. – Babos Zoltán magyar vízépítő mérnök († 1977) május 15. – Paul D. Harkins amerikai tábornok, a Dél-Vietnámban szolgáló az amerikai csapatok parancsnokságának első parancsnoka volt 1962 és 1964 között († 1984) május 17. – Jean Gabin francia színész († 1976) május 17. – Hincz Gyula festőművész, grafikus († 1986) május 23. – Palotai Boris író († 1983) június 2. – Johnny Weissmuller, magyarországon született (bánsági sváb) amerikai sportoló, filmszínész († 1984) június 11. – Ivánovics György kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1980) június 26. – Peter Lorre magyar származású amerikai színész, rendező († 1964) július 16. – Goffredo Petrassi olasz zeneszerző († 2003) július 23. – Palló Imre magyar tanár, újságíró, országgyűlési képviselő († 1981) július 24. – Molnár Dezső magyar építészmérnök, országgyűlési képviselő († ?) augusztus 1. – Bálint Sándor, néprajzkutató († 1980) augusztus 12. – Lossonczy Tamás, Kossuth-díjas festőművész († 2009) augusztus 16. – Genda Minoru japán katona, a Pearl Harbor-i támadás tervezője († 1989) szeptember 5. – Kuthy Sándor agrokémikus, biokémikus, az MTA tagja († 1971) szeptember 6. – Keresztury Dezső irodalomtörténész († 1996) szeptember 15. – Szergej Joszifovics Jutkevics szovjet filmrendező († 1985) október 2. – Graham Greene amerikai író († 1991) október 24. – Apátfalvi Czene János festőművész († 1984) október 31. – Kulin Sándor magyar agrármérnök, egyetemi tanár († 1994) november 25. – Nádasdy Kálmán, Kossuth-díjas magyar színházi rendező, színházigazgató, színészpedagógus († 1980) november 25. – Urr Ida, magyar költő, orvos († 1989) november 27. – Rősler Endre, Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor) († 1963) november 30. – Dienes András, író, Petőfi-kutató († 1962) december 9. – Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülőfőhadnagy († 1942) december 13. – Borsos István József rajztanár, festő- és szobrászművész († 1936) december 14. – Petschauer Attila kardvívó, újságíró († 1943)
Halálozások január 2. – James Longstreet az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek egyik tábornoka volt (* 1821) január 31. – Ujfalvy Károly Jenő Közép-Ázsia és Nyugat-Himalája néprajzi kutatója, nyelvész (* 1842) március 4. – Perczel Miklós, politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvéd ezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvéd tábornok öccse (* 1812) május 5. – Jókai Mór író, országgyűlési képviselő (* 1825) május 10. – Sir Henry Morton Stanley walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató (* 1841) május 19. – Dzsamszedzsi Tata, „az indiai ipar atyja” (* 1839) június 15. – Szontágh Pál, Nógrád megyei földnirtokos, a főrendiház tagja, Madách Imre közeli barátja (* 1820) július 15. – Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró (* 1860) augusztus 29. – V. Murád, az Oszmán Birodalom 34. szultánja (* 1840) szeptember 6. – Czetz János honvéd tábornok (* 1822) október 13. – Lotz Károly festő (* 1833)
Jegyzetek
Források