Kislőd (németül: Kischludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
Fekvése A Bakony lábainál fekszik, egy háromszög alakú völgyben.
A közvetlenül határos települések: észak felől Farkasgyepű, északkelet felől Csehbánya, kelet felől Városlőd, délkelet felől Szentgál, dél felől Úrkút, délnyugat felől Ajka, nyugat felől Ajkarendek (Ajka településrésze), északnyugat felől pedig Magyarpolány.
Megközelítése Legfontosabb elérési útvonala a 8-as főút, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is; belterületén azonban csak a 73 121-es számú mellékút halad keresztül. Északi külterületeit érinti még a Pápa-Győr felé vezető 83-as főút is.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között: Városlőd-Kislőd vasútállomás, a belterületétől mintegy egy kilométerre délre, a két névadó települést összekötő országút mentén, nagyjából félúton.
Története A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.
A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér felszíni kitermelését 1962-ben kezdték meg.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Magvas Antal (FKgP) 1994–1998: Ifj. Magvas Antal (független) 1998–2002: Somogyi Anna Mária (független) 2002–2006: Somogyi Anna Mária (független) 2006–2010: Somogyi Anna Mária (független) 2010–2014: Somogyi Anna Mária (független) 2014–2019: Somogyi Anna Mária (független) 2019–2024: Bódis Zoltán (független) 2024– : Bódis Zoltán (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).Kislőd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 14% németnek, 3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,7% volt római katolikus, 3,7% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,2% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).Kislőd Helységnévtár
Nevezetességei Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.
Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a bányató köré épült fűrdőtelepen működő Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.
A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.
A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.
Képgaléria
Jegyzetek
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései