Paloznak község a Balaton északi partján. Ma Veszprém vármegye Balatonfüredi járásának része, de korábban – Szent István magyar király korától egészen az 1945-ös megyerendezésig – Zala vármegyéhez tartozott.

Első ismert, írásos említése a veszprémvölgyi monostor adománylevelében található a 970-es évekből, de területe a régészeti leletekből ítélve legalább 5000 éve lakott lehet. Önkormányzata a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért 1998-ban Hild-díjat kapott. A mai település életében meghatározó tevékenységek a borászat és a turizmus kiszolgálása; a Balatonhoz kötődő egyéb foglalkozások jelenléte – mint például a halászaté – kevésbé jellemző, elsősorban azért, mert a tópartnak csak csekély szakasza tartozik a községhez, annak is nagyobb részén magán üdülőtelkek találhatók.

Fekvése Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Lovas (melytől mindössze 2 kilométer távolság választja el), kelet felől Alsóörs, nyugat felől Csopak, északnyugat felől pedig Veszprémfajsz. Északon pontszerűen határos még Felsőörssel, illetve csekély vízterületei révén a tó déli partján fekvő Siófokkal is. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred, nagyjából 6 kilométerre nyugat-délnyugati irányban.

A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Lovasi-séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely a belterülete déli széle mellett húzódik, ezen érhető el Alsóörs vagy Csopak érintésével. Központján az (ezen a szakaszon 7221-es számozást viselő), úgynevezett római út halad keresztül, ezen Lovas, illetve Csopak ófaluja felől közelíthető meg. Északi külterületeit átszeli még a 73-as főút is.

Bár a a falu határában halad el, a vasútnak nincs megállási pontja a határai között; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket Csopak megállóhely vagy Alsóörs vasútállomás kínálja. Rendszeres buszjáratok közlekednek viszont a települést érintően, mind Balatonfüred, mind Veszprém felől.

Növényzete, éghajlata A falu időjárását befolyásolja a Balaton közelsége, a helyi mikroklíma nagymértékben eltér a fennsík éghajlatától: a terület szélvédett, enyhe klímájú. A falu talaját az agyagos homok és a vörös színű kötött márga, valamint a vörös homokkő határozza meg. Az erdőkben tölgy, bükk és fenyő található, megterem az őszi-, a sárgabarack, füge és a szőlő. Paloznakra jellemző fafajta a mandula. Több helyen találkozni vele. Előforduló lágy szárú növények: hóvirág, borágó, tavaszi kankalin, téltemető.

A falu történelme A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt”. A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.Guden, László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.

Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található.

1305-ben egy szökési kísérletről írt egy oklevél. E szerint az év során a veszprémi egyház jobbágyai, Scenes és fiai (Miklós és András), továbbá rokonaik Tamás fia Péter, Guge fia Ivanka, Jakab fia Simon, Mihály fiai Máté és István nem bírták kifizetni a rájuk kirótt 110 márkás bírságot. Ezért úgy döntöttek, hogy a távoli Siklósra szöknek, ahol elbújnának és letelepednének. A tervük nem jött össze, ugyanis Siklóson elkapták őket, és hazaszállították.

Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Mihály arkangyal egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult. bélyegkép|jobbra|250px|Paloznak Árpád-kori római katolikus temploma bélyegkép|250px|jobbra|Paloznaki utcarészlet bélyegkép|250px|jobbra|Paloznak nyáron, háttérben a Balaton Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

Címer Paloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos ívelt vonalakkal határolt címerpajzs. A heraldikai jobb felső kék mezőben szürkés lábazatú és sötétbarna tetejű fehér harangtorony - a református harangláb - található, a heraldikai jobb alsó zöld mezőben aranyokker szőlőfürt a szőlészet meghatározó jelentőségére utal, a heraldikai bal felső fehér mezőben három zöld stilizált hegy a Kishegyet, a Nagyhegyet, illetve a Csákányhegyet jelképezi, a heraldikai bal alsó fehér mezőben fehér tarajú kék stilizált hullámok a Balaton közelségét jelzik.

Közlekedés Közút: a Paloznakon áthaladó római útról közvetlenül elérhető Csopak és Lovas. A falu déli határában halad a 71-es számú főút, amin keresztül eljuthatunk Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba, illetve Csopak érintésével Veszprémbe. Az autóbuszjáratok hasonló útvonalon közlekednek. Vasút: a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Alsóörsön és Csopakon található. Hajó: menetrend szerint indulnak hajók Alsóörsről és Csopakról A balatoni kerékpárkörút Paloznak falu határában halad.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Balogh Lajos (független) 1994–1998: Balogh Lajos (független) 1998–2002: Czeglédy Ákos (független) 2002–2006: Czeglédy Ákos (független) 2006–2010: Czeglédy Ákos (független) 2010–2014: Czeglédy Ákos (független) 2014–2019: Czeglédy Ákos (független) 2019–2024: Czeglédy Ákos (független) 2024– : Szente Ádám (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 6,9% németnek mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 15,6%, evangélikus 3,1%, felekezeten kívüli 7,3% (15,4% nem nyilatkozott).Paloznak Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% cigánynak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 10,1% református, 2,1% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).Paloznak Helységnévtár

Paloznak díszpolgárai Szendi György tanító posztumusz (1999) Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000) Karl Joseph Rauber pápai nuncius (2000) Márffy István (2000) Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001) vitéz Ajtós József László esperes plébános (2002) Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003) Makk Károly filmrendező (2005) Haumann Péter színművész (2006) Ponori Thewrewk Aurél csillagász(2009) Rusorán Péter olimpiai bajnok vízilabdázó, edző (2010) Prazsák Józsefné

„Paloznakért” kitüntetés

2001. id. Tislér Géza református lelkész 2001. Léber Károly polgárőrség vezetője a Közrendvédelmi alapítvány elnöke 2002. Prazsák Józsefné Paloznak Jövőjéért Közalapítvány elnöke 2002. Bartl Gézáné nyugalmazott óvónő 2003. Paloznaki Hímzőkör 2003. Kováts Imre Paloznaki Hírmondó tipográfia és nyomdai előkészítés 2004. Dr. Bóka István országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere 2004. Rajnai Árpádné asszonyklub 2005. Király Pince Paloznak 2005. Dr. Garbai László a Paloznak Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumi tagja 2006. Keller József volt önkormányzati képviselő a római katolikus egyház világi elnöke 2007. Héhn Gyula nyugalmazott iskolaigazgató 2007. Rajnai Árpád volt alpolgármester 2008. Szuper Miklósné a Paloznaki Hímzőkör vezetője 2009. Steinbach István évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért 2009. Jutasi Sándorné zászlóanya 2010. Török Imre évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért 2010. Nagy Mihályné könyvtáros 2011. Bakonyi Györgyné nyugdíjasklub vezető 2011. Szilassy Albertné védőnő 2012. Paloznaki Kórus, a községben működő énekkar tagjai 2013. Dr. Balogh Emil 2013. Tóth Gáborné 2014. Simon Györgyné 2014. Szántiné Váradi Zsuzsanna

Paloznak nevezetességei Építészet

bélyegkép|250px|jobbra|Harangláb Paloznakon bélyegkép|250px|jobbra|A paloznaki tájház egyik szobája Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.

Antall József-emléktábla (Polgármesteri Hivatal) Antall József-szobor (templomkert) Árpád-kori római katolikus templom Hampaszkút Hősök kútja, '48-as emléktábla Játszótér Kálvária Kossuth-emléktábla (Kossuth u.) Millenniumi park Népi parasztházak, Makk-ház, Olaszrizling-tanösvény, Pongrácz-kastély Református Harangláb Sárkányos-kút Szent Donát-szobor Szent László király szobra Tájház. A népi építészet stílusjegyeit őrzi, egykoron Diószegi-háznak is nevezték, a falu egyik fő nevezetessége, melyben állandó néprajzi kiállítás működik és tekinthető meg. Vincellérházak Viráglány-szobor Szőlő-szobor Biciklis pihenő interaktív, játékos táblákkal a 71-es főút mellett, a falu "kapujában"

Rendezvények Paloznaki rendezvénynaptár jobbra|250px|bélyegkép|A tájház a Fő utcában jobbra|250px|bélyegkép|A tájház udvara Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi, a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára. Szüret-elő: minden év szeptember első hétvégéjén rendezik, 2008 óta. Paloznaki Falunapok: minden év szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg. Libanap, Márton naphoz kapcsolódó libasütés és újbor mustra.