Események Határozott dátumú események 200px|bélyegkép|jobb|Az új portugál király, II. Mánuel (1889–1932) 200px|bélyegkép|jobb|I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor január 8. – Rauch Pál báró kerül a horvát báni székbe. (I. Ferenc József azzal bízza meg, hogy fogja össze a magyarbarát politikai erőket.) január 24. – Robert Baden-Powell elindítja a cserkészmozgalmat. február 1. – I. Károly portugál király és fia Lajos Fülöp első trónörökös merénylet áldozatává válik; az új király – ifjabbik fia – Mánuel. február 27–28. – Választások Horvátországban, a horvát–szerb koalíció abszolút többséget kap. (Rauch báró feloszlatja az ellenzéki parlamentet és két évig abszolutista módszerekkel kormányoz.) március 5. – A cseh tartományi választásokon a cseh pártok egy mandátummal többet (98-at) szereznek, mint 1901-ben. (A német képviselők száma 68 fő.) március 14. – A Monarchia és Szerbia kereskedelmi szerződést ír alá. április 4. – Két kis párt fúziójával megalakul a Cseh Államjogi Haladó Párt, amely a korabeli cseh pártok közt egyedül tűzi ki céljául a cseh tartományok állami önállóságát, elutasítva mind a Karel Kramář-féle ifjúcseh pozitív politikát, mind a Tomáš Masaryk-féle realista politikát. április 12. – Egy fiatal ukrán nacionalista, Myrosław Siczynski megöli Andrzej Potocki galíciai helytartót. (Helyébe egy konzervatív politikus, Michał Bobrzyński lép.) április 23. – Szakadás a Horvát Jogpártban. (A Mile Starčević vezette szárny visszatér a párt eredeti programjához, melynek célja a Monarchiához csak a közös uralkodó révén kapcsolódó nagyhorvát állam létrehozása.) május 10. – Először ünneplik az Anyák napját. május 31. – Magyar Ónművek néven megalapítják a Metallochemia vállalatot. június 28. – Sikertelen bombamerénylet Miklós montenegrói fejedelem ellen. (Mivel a bombát Szerbiában készítették, megromlanak a két állam kapcsolatai.) június 30. – Szibériában megtörténik a tunguszkai esemény. július 12–17. – Prágában az 1848. évi szláv kongresszus évfordulóján megtartják az I. (előkészítő) szláv kongresszust, ahol Kramář cseh politikus vázolja a neoszláv mozgalom céljait. július 23. Törökországban Kücsük Szaid pasa helyreállítja az 1876-os alkotmányt. augusztus 2. – Milan Ivanka országgyűlési képviselőt egy év fogházbüntetésre ítélik magyarellenes izgatás vádjával. (A váci börtönben Magyarok és szlovákok címmel szlovák nyelvű könyvet írt arról, hogy a magyar kultúra legjelesebb képviselői szlovák és más származású asszimilánsok.) augusztus 8. – Felségárulás és Monarchia-ellenes nagyszerb szervezkedés vádjával kezdetét veszi a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló Párt 53 tagját érintő letartóztatássorozat. szeptember 27. – A Ford cég gyártani kezdi a T Modellt. október 5. – I. Ferdinánd a szuverén Bolgár Királyság cárjává nyilvánítja magát. október 6. – Az Osztrák Magyar Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát. október 15. – A csehországi tartományi gyűlésben a német képviselők tiltakozásul a kizárólagos cseh nyelvű hivatalvezetés ellen kórusban eléneklik a Die Wacht am Rhein pángermán indulót. november 15. – Belgium hivatalosan annektálja a Kongói Szabadállamot. november 22. – Megalakul a Galilei Kör. december 2. Kínában trónra lép a hároméves Pu Ji, az utolsó kínai császár. Rendkívüli állapotot hirdetnek Prágában a tartománygyűlésben az ősz folyamán kialakult cseh–német vita és kölcsönös obstrukciók nyomán elmérgesedett nemzetiségi viszályok és zavargások miatt. december 10. – II. Abdul-Hamid szultán visszaállítja az eltörölt alkotmányt és feloszlatott parlamentet december 28. – Földrengés sújt le Messina városára. A katasztrófát csak tetézte a rengést követő cunami.
Határozatlan dátumú események az év folyamán – Dániában bevezetik az általános választójogot. Átadják a Monarchia első rendszeres autóbuszjáratát a csehországi Pardubice és Bohdaneč között. (A világháborúig 20 járatot rendszeresítenek 580 km-es összútvonalon.) Megalapítják a General Motors amerikai autógyárat. Medgyaszay István tervei szerint elkészült Európa első vasbeton színháza, a Veszprémi Nemzeti Színház.Ordasi Zsuzsa: A 100 esztendős veszprémi színház URL hozzáférés – 2011. október 1. A lengyel Józef Piłsudski vezetésével – Lengyelország orosz területre eső részén – megalakul az Aktív Harci Szövetség (ZWC). (Célja az idegen uralom elleni fegyveres harc megszervezése és lengyel tisztiiskolások képzése. A szövetség vezetői közé tartozik még Kazimierz Sosnkowski, Marian Kukiei és Władislaw Sikorski.) Poznańban és Kelet-Poroszországban törvényt hoznak a lengyelek kezében lévő földek eltulajdonításáról. A Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája (SDKPiI) csatlakozik a Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárthoz (OSZDMP). Megalapítják a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumot
Az év témái Államok vezetőinek listája 1908-ban 1908 a festészetben Gustav Klimt: Danae, A csók. 1908 a filmművészetben Megalakul a Projectograph Filmlabor, az első nagy ipari filmlabor, melynek vezetője Wastl Ottó fényképészmester volt. (Ezt volt az első magyar nagyvállalat, amely a film és a mozi minden ágában érdekelt volt.)A Magyar Filmlabor történetéből URL hozzáférés – 2011. október 1. A legnagyobb francia filmgyárak közé tartozó Eclair, önálló fiókot nyitott Magyarországon, Cinema Eclair néven. (A labor vezetője Colussi Béla volt. Egy kétszobás lakásban folytak a labormunkálatok, fő feladatuk a magyar filmfeliratok készítése volt.) Thomas Alva Edison megalapítja a Motion Picture Patents Company-t, D. W. Griffith rendezni kezd az American Mutoscope and Biograph Company-nál New Yorkban. 1908 és 1913 között, Griffith közel 500 filmet rendezett itt Az In the Sultan's Power az első film, ami teljesen Los Angelesben készült. A filmet Francis Boggs rendezte. The Fairylogue and Radio-Plays – rendezte: Otis Turner In the Sultan's Power – rendezte: Francis Boggs Way Down East – rendezte: Sidney Olcott Guise herceg meggyilkolása – rendezte: André Calmettes 1908 az irodalomban január 1. – Elindul a Nyugat című folyóirat. Főszerkesztő Ignotus. Megjelenik Karl Kautsky A kereszténység eredete című műve. Bemutatják Maurice Maeterlinck A kék madár című mesedrámáját. Nagyváradon megjelenik a Holnap antológiája. Bródy Sándor megírja a Tanítónőt.
Csáth Géza: A varázsló kertje Ady Endre Illés szekere című verseskötetének kiadása 1908 a jogalkotásban 1908 a légi közlekedésben 1908 a sportban február 3. Athénban megalakul a Panathinaikosz labdarúgóklub. április 27. – október 31. Londonban megrendezik a IV. olimpiai játékokat. Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub második bajnoki címe. 1908 a vasúti közlekedésben 1908 a zenében Rimszkij-Korszakov megírja az Aranykakast. Bartók Béla megírja a 14 bagatellt, illetve az I. hegedűversenyt. Igor Stravinsky – Tűzmadár.
Születések január 8. – Wass Albert, erdélyi magyar író († 1998) január 9. – Simone de Beauvoir, feminista filozófus († 1986) január 15. – Teller Ede, magyar származású amerikai atomfizikus († 2003) február 16. – Ugray György magyar szobrász († 1971) február 23. – Sipos Anna, tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1988) március 13. – Csalog József régész, etnográfus, múzeumigazgató († 1978) március 23. – Arhip Mihajlovics Ljulka, szovjet gépészmérnök, akadémikus († 1984) március 28. – Réti László magyar pártmunkás, levéltáros, az Új Magyar Központi Levéltár első főigazgatója († 1992) április 5. – Herbert von Karajan, osztrák karmester († 1989) április 5. – Bette Davis, kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő († 1989) április 22. – Aszlányi Károly, író († 1938) április 23. – Farkas György politikus, helytörténész, országgyűlési képviselő († 1991) április 24. – Józef Gosławski, lengyel szobrász- és éremművész († 1963) május 14. – Kürti Miklós, fizikus († 1998) május 15. – Marosán György, magyar politikus († 1992) május 20. – James Stewart, Oscar-díjas amerikai színész († 1997) május 23. – Major Ákos, magyar jogász, hadbíró († 1987) május 28. – Ian Fleming, angol író († 1964) május 30. – Hannes Olof Gösta Alfvén, Nobel-díjas svéd plazmafizikus († 1995) május 31. – Zólyomi Bálint botanikus, az MTA tagja († 1997) június 2. – Szentkuthy Miklós, Kossuth-díjas író († 1988) június 12. – Otto Skorzeny a Waffen-SS híres tisztje volt († 1975) július 14. – Glancz Sándor, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1974) július 20. – Ballya Hugó, Európa-bajnok evezős, edző († 1995) július 21. – Bródy György, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1967) július 26. – Salvador Allende, chilei politikus († 1973) július 27. – Schaár Erzsébet, Munkácsy Mihály-díjas szobrász († 1975) augusztus 2. – Kardos Tibor irodalomtörténész, filológus, az MTA tagja, a magyarországi reneszánsz humanizmus kutatója († 1973) augusztus 6. – Vajda Lajos, festőművész († 1941) augusztus 15. – Sárkány Miklós, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998) augusztus 20. – Jánossy Andor agrármérnök, agrobotanikus, az MTA tagja († 1975) augusztus 21. – Feleki Kamill, színész († 1993) augusztus 22. – Henri Cartier-Bresson, francia fotográfus († 2004) augusztus 27. – Lyndon B. Johnson, az USA 36. elnöke († 1973) augusztus 27. – Don Bradman, ausztrál krikettjátékos († 2001) szeptember 2. – Kovách Gyula ügyvéd, nyilas politikus († ?) szeptember 5. – Iglói Mihály, atléta, edző († 1998) szeptember 15. – Miško Kranjec, szlovén író, a Trianon előtti Magyarország született és nevelkedett († 1983) szeptember 19. – Mika Waltari, finn filozófus, író († 1979) szeptember 20. – Házi Árpád, szabómunkás, politikus († 1970) szeptember 26. – Lakó György, nyelvész, finnugrista († 1996) szeptember 30. – David Ojsztrah, orosz hegedűművész († 1974) október 6. – Boldogfai Farkas Endre magyar katonatiszt († 1994) november 4. – Józef Rotblat, lengyel származású Nobel-békedíjas brit fizikus († 2005) november 5. – Sulyok Mária, színésznő († 1987) november 16. – Bácsalmási Péter magyar olimpikon, atléta, kosárlabdázó († 1981) november 20. – Kerényi Jenő, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész († 1975) december 10. – Olivier Messiaen, francia zeneszerző († 1992) december 14. – Szepes Mária, színész, forgatókönyvíró, író, költő († 2007) december 17. – Sólyom László altábornagy († 1950) december 20. – dr Szörényi Andor római katolikus pap, biblikus doktor(† 1967) december 31. – Simon Wiesenthal, osztrák holokauszttúlélő, nácivadász († 2005)
Halálozások április 2. – Wein János, bányamérnök, a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója (* 1829) április 26. – Karl August Möbius német zoológus, ökológus (* 1825) május 3. – Türr István katonatiszt, magyar szabadsághős (* 1825) május 5. – Duka Tivadar orvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója (* 1825) május 14. – Gracza György újságíró, író, történetíró (* 1856) június 21. – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (* 1844) július 5. – Than Károly, kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a magyar vegyészet és tudomány meghatározó alakja (* 1834) szeptember 10. – Falk Miksa magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1828) szeptember 20. – Pablo de Sarasate, spanyol hegedűművész és zeneszerző (* 1844) december 12. – Széchenyi Béla koronaőr, utazó (* 1837) december 15. – Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka (* 1822) december 31. – Kollár Péter, magyarországi szlovén író (* 1855)
Jegyzetek
Források