Események Határozott dátumú események január 25. – A Szlovák Néppárt a nemzetgyűlésben beterjeszti első hivatalos tervezetét Szlovákia autonómiájának törvénybe iktatására. február 1. – Kazys Grinius litván miniszterelnök lemond tisztéről. február 2. – A Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt és a kormányon levő KNEP egyesülésével létrejön az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt. február 3–10. – Általános bányászsztrájk Csehszlovákiában a bérek csökkentése ellen. február 6. – XI. Piusz pápa megválasztása. február 15. – Lettországban elfogadják az alkotmányt. február 26. – Szovjet-Oroszországban dekrétum rendeli el „az egyházak arany vagy ezüst műkincsinek és minden drágakőnek azonnali elkobzását, amelyek nem szolgálják közvetlenül a kultuszt”. (Az elkobzott javakat eladták külföldön, hogy pénzügyileg valamennyire szanálják az országot.) március 2. – Bethlen István rendeleti úton életbe lépteti az új választási törvényt, leszűkítve ezzel a választásra jogosultak körét. március 17. – Lengyelország barátsági szerződéseket köt Lettországgal, Észtországgal és Finnországgal a Szovjet-Oroszország elleni védelem érdekében. március 29. – Litvániában megszavazzák az agrárreformra vonatkozó törvényt. április 1. – Mindössze 34 évesen, Madeira szigetén, nem sokkal dél után, spanyolnáthában meghal IV. Károly magyar király. (Károly halála után a 9 és fél éves Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki 18 éves korában a Habsburg-dinasztia fejévé is vált.) április 3. – Sztálint a kommunista párt első titkárává választják. április 5. – IV. Károly magyar király temetése a funchali Miasszonyunk-templomban, az európai uralkodóházak és államok főbb képviselői nélkül, a helyiek és a közeli hozzátartozók szűk körében. (A szertartást a helyi püspök celebrálta.) április 12. – Magyarország és Finnország kapcsolatai diplomáciai szintre emelkednek. április 16. – A weimari köztársaság és az Oroszországi Szovjet Köztársaság külügyminiszterei aláírják a rapallói egyezményt a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Az egyezmény a szovjet állam (1922. december 30-tól Szovjetunió) első hivatalos elismerése volt. április 23. – A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja VI. Mehmed szultánt a trónjától. április 28. – Centralista célzatú közigazgatási reform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, amely a kialakított 33 közigazgatási egységet közvetlenül Belgrádnak rendeli alá. május 1. – Megrendezik az első magyarországi passiójátékot Mikófalván. (1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig, huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót.) május 5. – A genfi konvenció döntése Felső-Szilézia ügyében, mely szerint Lengyelországnak 3 évig vámmentesen kell szenet szállítani Németországba. május 20. – Agrárreform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A nagybirtokokat 100–500 hektár felett – kárpótlás ellenében – felosztják.) június 1. – Megjelenik a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok Magyarországról is támogatott központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap. június 5. – Csehszlovákia és az Oroszországi Szovjet Köztársaságok Szövetsége ideiglenes szerződést ír alá a gazdasági kapcsolatokról. június 7. – Amerikai hadihajók tűz alá veszik Samsunt Észak-Törökországban (török függetlenségi háború). június 16. – Bethlen István – harmadik összetételben – átalakítja kormányát, amelyben Rakovszky Iván a belügyi, Szabó István a földművelésügyi, Vass József a népjóléti, Daruváry Géza az igazságügyi, míg Walko Lajos a kereskedelemügyi tárca élére kerül, ugyanakkor Klebelsberg Kuno több mint kilenc esztendőn át tölti be a kultuszminiszteri tisztséget. június 24. – Meggyilkolják Walther Rathenau német külügyminisztert. július 24. – Újból fellángol a nyugat-magyarországi felkelés Burgenlandban a Rongyos Gárda vezetésével, amely sokkal inkább Horthy-ellenes álláspontot képvisel és Lajtabánság nem áll vissza. július 25. – A mosonbánfalvi összecsapás a rongyosok és az osztrák rendőri alakulatok között. július 31. – Csehszlovákiában befejezi működését az utolsó magyar főiskola, a kassai jogakadémia. augusztus 1. – Litvániában elfogadják az alkotmányt. augusztus 15. – Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja idősebbik fiát, Istvánt. augusztus 31. – A második csehszlovák–jugoszláv szövetségi szerződés. szeptember 11. – A görög coup d’etat. szeptember 18. – Magyarországot felveszik a Népszövetségbe. szeptember 22. – Észtországot, Lettországot és Litvániát felveszik a Népszövetségbe. szeptember 26. – Lengyelországban törvényt hoznak a legnagyobb hazai nemzetiség, az ukránok érdekében. október 7. – Csehszlovákiában Antonín Švehla vezetésével új kormány alakul. október 11. – A kemalista török vezetés és az antant Mudanjában fegyverszünetet köt. október 15. – Gyulafehérváron megkoronázzák I. Ferdinánd román királyt és Mária királynét. október 17. – Térfi Bélától Bud János veszi át a közélelmezési tárca nélküli miniszteri posztot. október 30. – III. Viktor Emánuel olasz király a Quirinale-palotában fogadja Benito Mussolinit, akit egy új kormány megalakításával bíz meg. október 31. – Olaszországban megalakul a Mussolini vezette új kormány. november 1. – Törökországban eltörlik a szultanátust. (A török országgyűlés a szultánt, VI. Mehmedet hivatalosan is megfosztja trónjától.) november 4. – Howard Carter brit amatőr régész felfedezi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját a Királyok völgyében. (Miután leástak 12 lépcsőfokot – és megtisztították a teljes bejáratot – ráleltek a sír bejáratára, Carter két nappal később, november 26-án belépett a sírba, és megtalálta a 3200 éven átháborítatlanul őrzött titkot.) november 5. – A nemzetgyűlési választások lengyelországban. (A jobboldali pártok választási blokkja, a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége (Chjena) a szavazatok 28,8%-ával 169 mandátumot szerez, ugyanakkor a Piast Párt 12,9%-kal 70 mandátumot, a nemzeti kisebbségek blokkja 15,1%-kal 66 mandátumot, a Lengyel Néppárt Felszabadítás Frakciója 10,9%-kal 49 mandátumot, a Lengyel Szocialista Párt 10,11%-kal 41 mandátumot, a Nemzeti Munkáspárt 5,3%-kal 18 mandátumot, míg a kommunisták csak 2 mandátumra tesznek szert a szavazatok 1,43%-ával.) november 15. – A Távol-keleti Köztársaság felvételét kéri a szovjet köztársaságok közé. november 17. – VI. Mehmed száműzetésbe távozik Olaszországba. (Belátva helyzete tarthatatlanságát egy brit csatahajó fedélzetén elhagyta Isztambult. Rövid Máltai tartózkodás után Olaszországban talált menedéket.) november 18. – Csehszlovákiában megalakul a Národní hnuti (Nemzeti mozgalom) nevű cseh fasiszta szervezet. november 19. A szultanátus hívei II. Abdul-Medzsidet kiáltják ki szultánnak. Megalakul a Magyar Légiforgalmi Rt. december 9. – Lengyelországban a köztársasági elnöknek jelölt Józef Piłsudski visszalép. december 16. – Lengyelországban a Nemzeti Demokrata Párt tagja, Eligiusz Niemiadowski halálos merényletet követ el az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Gabriel Narutowicz ellen. (Az új lengyel kormány megalakításával Władysław Sikorski tábornokot bízzák meg.) december 19. – Daruváry Géza igazságügyi miniszter veszi át a külügyminisztérium irányítását Bánffy Miklóstól. december 20. – Lengyelországban az új köztársasági elnöknek Stanisław Wojciechowskit, a centrum jelöltjét választják meg. december 28. – Kolozsváron a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesülésével megalakul az Országos Magyar Párt. december 30. – Megalakul a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió.
Határozatlan dátumú események az év folyamán – Kolozsváron megnyílik a repülőtér. Megnyitja kapuit a Józef Piłsudski lengyel marsall által rendelettel újraalapított Kremenyeci Líceum. Francesc Macià megalapítja a Katalán Állam nevű independentista katalán pártot. A brit–holland Royal Dutch Shell cég kutatói hatalmas olajlelőhelyre bukkannak Venezuellában, ami megváltoztatja a szegény agrárország életét. az év közepe – Nemzetgyűlési választások Magyarországon. december – A Kelet-Galíciában kitört ukrán felkelést a lengyel csapatok leverik.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1922-ben 1922 a tudományban szeptember 13. – Megmérik a levegő eddigi legmagasabb hőmérsékletét Líbiában (58 °C). november 26. – Howard Carter és George Carnarvon megkezdi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának feltárását.
1922 a légi közlekedésben 1922 a vasúti közlekedésben 1922 a filmművészetben május 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov első Kino-pravdá-ja, a havi híradó. Az egész Szovjetuniót járják az operatőrök, hogy dokumentálják a szocializmus építését. A magyar filmes emigrációs hullámnak köszönhetően Bécsben 38 filmművész dolgozik, míg budapesti filmgyárak külföldieket szerződtetnek. A legtöbb budapesti mozi amerikai tulajdonba kerül. Az I. világháború alatt betiltott amerikai, francia és olasz filmek elöntik a pesti vásznakat. Foolish Wives (Szeszélyes asszonyok) – rendező és főszereplő Erich von Stroheim Nosferatu – rendező F.W. Murnau és főszereplő Max Schreck Oliver Twist – főszereplő Jackie Coogan Robin Hood – rendező Allan Dwan és főszereplő Douglas Fairbanks Balogh Béla – Beszéljen a papájával, Mozibolond Deésy Alfréd – Székelyvér, Petőfi, Őfensége inkognitóban, Ludas Matyi Bolváry Géza – Meseország
1922 az irodalomban január 12. – Budapesten felolvasó-estét tart Thomas Mann, melyen bemutatja kéziratban lévő regényének, A varázshegynek (Der Zauberberg) egyik fejezetét.Orosz Anett: A varázshegy időtlensége. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/35. (2407) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647 József Attila: Szépség koldusa Kodolányi János: Sötétség (első megjelent novellája) Erdélyi József: Ibolyalevél (első verseskötete)
1922 a zenében március – 1. hegedű-zongora szonáta (Bartók) bemutatója Arányi Jelly és Bartók Béla közreműködésével. Ez év őszén írja meg Bartók Béla a II. hegedű-zongora szonátáját. Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara bemutatja a Bartók művét a Négy zenekari darabot, Dohnányi Ernő vezényletével
1922 a sportban Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub kilencedik bajnoki címe.
1922 a jogalkotásban
Születések január 1. – Farkas Antal magyar színművész († 2010) január 2. – Vertel József grafikusművész, bélyegképtervező († 1993) január 3. – Keresztesi Béla erdőmérnök, az MTA tagja († 2001) január 9. – Sághy Vilmos magyar agrárközgazdász, szakpolitikus († 1999) január 3. – Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító († 1991) január 11. – Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA tiszteleti tagja († 2006) január 16. – Csorba István színész († 1981) január 17. – Bakos Ferenc nyelvész († 1996) január 17. – Betty White amerikai színésznő († 2021) január 21. – Telly Savalas amerikai színész. Neve mindörökre összeforrott az általa alakított Kojakkal († 1994) február 2. – Faragó József néprajzkutató († 2004) február 5. – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, újságíró, sportvezető († 2018) február 10. – Göncz Árpád író, műfordító, jogász, köztársasági elnök († 2015) február 15. – Jožef Smej maribori püspök († 2020) március 1. – Jichák Rabin Nobel-díjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995) március 3. – Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára († 2002) március 7. – Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1978) március 12. – Jack Kerouac amerikai író († 1969) március 18. – Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész († 1972) március 19. – Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998) március 23. – Ugo Tognazzi olasz színész és rendező († 1990) április 3. – Doris Day amerikai énekesnő, színésznő († 2019) április 16. – Párdi Imre magyar politikus, az Országos Tervhivatal elnöke († 2009) április 19. – Erich Hartmann német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája († 1993)