Böde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. Fekvése A Zalai-dombság területén, a Göcsejben fekszik Zalaegerszegtől mintegy 15 kilométerre nyugatra. Zsáktelepülés, közúton csak a 7405-ös útból Teskánd külterületének déli szélén kiágazó 74 113-as úton érhető el.
Története A települést 1407-ben említik először fennmaradt írásos források, az ősi magyar Bed személynévre visszavezethető Bede néven.
Az 1700-as években Vályi András Magyar országnak leírása című munkájában ezt írta róla: Böde magyar falu Szala Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Bonczod földének szomszédságában, mellyhez hasonlító, ’s ennek filiája.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Török Lászlóné (MDF) 1994–1998: Lakatos Ferenc (független) 1998–2002: Lakatos Ferenc (független) 2002–2006: Horváth Amália Mária (független) 2006–2010: Horváth Amália Mária (független) 2010–2014: Ujj Tibor (független) 2014–2019: Ujj Tibor (független) 2019–2024: Ujj Tibor (független) 2024– : Farkas Csaba Béláné (független)
Népesség A huszadik század második évtizedében a faluban 144 élve születés, 100 halálozás és 33 házasságkötés volt, 1921 és 1930 között 205 élve születés, 95 halálozás és 51 házasságkötés, 1931 és 1940 között 168 élve születés, 62 halálozás és 38 házasságkötés, 1941 és 1950 között 126 élve születés, 75 halálozás és 53 házasságkötés, az ötvenes években 66 élve születés, 54 halálozás és 73 házasságkötés. Mint látható, a településen az 1920-as években volt a legmagasabb az élve születések száma és a falu lélekszámának bővülése is akkor érte el csúcspontját. A halálozások és élve születések számának összevetése azt mutatja, hogy az ötvenes évekre jelentősen visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság, s megnőtt a halálozási arány. A század negyvenes éveitől a korábbi magasabb gyermekszületés eredményeként növekedett a házasságkötések száma.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,7%, cigány 2,2%, német 0,8%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 3,3% reformátusnak, 3,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,6% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% szlovénnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% izraelita, 0,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).Böde Helységnévtár
Nevezetességei left|200px|thumb|Böde-Zalaszentmihályfa: római katolikus templom
Római katolikus templom (Böde-Zalaszentmihályfa): "A Bödére vezető út mentén, dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródásán támpilléres, Ny-i homlokzati tornyos templom, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A tornyon, a hajón és a szentélyen román kori nyílásrendszer, a Ny-i homlokzaton román kori, félköríves, fonottdíszes, oszlopbélletes kapu, az ívmezőben Agnus Dei – domborművel. Síkfödémes, kazettás mennyezetű hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a toronytesttel egybeépített karzat. A félköríves diadalív fölött felirattöredékek. A karzataljban konzolokon középkori faragványok. Berendezés: 1970-es évek. A templom 1220 körül épült, a 13. század végén szentélyét átalakították. A török időkben elpusztult templomot 1750 körül állították helyre, szentélyét átépítették. Sekrestyéje a 19. században épült. 1923-ban javították és átalakították. 1966-70 között helyreállították."
A faluba vezető út mentén álló Árpád-kori templomot Zalaszentmihályfa néven jegyzik az útikönyvek. Nyugati kapuját gazdag kőfaragás díszíti. Fonatos timpanondísze a honfoglalás kori szíjvégek mintázatát illeszti a félköríves ajtókeretre. A timpanon belsejét a bárány foglalja el a kereszttel; a bárány mellett még egy másik állat körvonalai is láthatók. A kis templom a magyar építészettörténet és műemlékvédelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
A falu szülötte volt Barabás Jenő (1920–1994) néprajzkutató.
Légi felvételek
Jegyzetek
Források és irodalom Valter Ilona: BÖDE Zalaszentmihályfai rk. templom - TKM Kiskönyvtára 604 sz. - TKM Kiadó, Bp. 1999 _ Valter Ilona: A zalaszentmihályfai r.k. templom kutatása Magyar Műemlékvédelem 1971-72. Bp. 1974.145-160. H. Vladár Ágnes: A zalaszentmihályfai r.k. templom helyreállítása Magyar Műemlékvédelem Bp. 1974. 161-178. Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji "Szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik - Zalaegerszeg, 1971.
Bogyay Tamás: A szentmihályfai templom Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye LXXXI/1937/30-35. Bogyay Tamás: Két Árpád-kori timpanondombormű Zala megyéből - Technika, 1941/225-229.
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései