Hotin (helyenként Chotyn, ukrán betűkkel: Хотин, lengyelül: Chocim, vagy Choczim) járási jogú város Ukrajna Csernyivci területén, a Hotini járás és Hotin városi község székhelye. Népessége a 2001-es népszámlálás idején 11 124 fő volt.
Fekvése A város a Dnyeszter jobb partján, a Hotini-hátságon, egykor jelentős kereskedelmi tranzitutak mentén fekszik.
Története
Hotin városa erődje révén stratégiailag fontos település volt Besszarábia északi, Podóliával határos részén. A város és az erőd a történelem folyamán gyakran cserélt gazdát.
Az itt végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy a települést már a 8. században szlávok lakták. A 10. században Hotin a Kijevi Ruszhoz tartozott, annak felbomlása után a Halics-Volhíniai Fejedelemség, 1373-tól pedig a Moldvai Fejedelemség része lett.
A 16. században a város rövid időre lengyel, majd ismét moldvai uralom alá került. 1621-ben itt volt a Chocimi csata, egyrészt az oszmánok és a lengyelek között, másfelől a zaporozsjei kozákok között. 1673-ban egy másik csata zajlott itt az oszmánok és a lengyelek között.
1711-ben Hotin területét közvetlenül az oszmán birodalom, Mustafa Bairaktar nagyvezír ellenőrzése alá helyezték. A török háborúk idején Hotin többször cserélt gazdát: 1769-ben az orosz hadsereg, 1788-ban a császári hadsereg és 1806-ban ismét az oroszok foglalták el.
Az 1812-es bukaresti béke idején Hotin az orosz birodalomhoz (Besszarábia) tartozott 1918-ig. Rövid osztrák megszállás után (1918. március 8. és november 10. között) a város Besszarábia részeként Romániához került.
A második világháború után a város az Ukrán SZSZK része lett (ma Ukrajna).
Neves személyek Itt született 1755-ben Alemdar Musztafa pasa oszmán nagyvezír. Itt hunyt el 1527-ben IV. István moldvai fejedelem. Itt hunyt el 1621-ben Jan Karol Chodkiewicz lengyel hadvezér, litván nagyhetman. Itt hunyt el 1739-ben Máriássy Ádám kuruc hadvezér. Korai története és az erőd kiépülése
A szlávok eredetileg a Dnyeszter folyó gázlójának és stratégiai átkelőhelyének védelmére építettek ezen a helyen egy erődítményt. Ez kezdetben egy földsánccal megerősített faépítmény volt, amelyet a 13. századtól kezdve fokozatosan kővárrá alakítottak át. A vár mai, monumentális alakját és hatalmas falait a 15. században Ștefan cel Mare (Nagy István) moldvai fejedelem építtette ki. A komplexum egészen a 20. századig megőrizte katonai jelentőségét.
Kozák és orosz hadjáratok
A vár a 17. és 19. század között számos fontos ostrom és háború központi helyszíne volt:
Kozák ostromok: Timofij Hmelnickij hadvezér (a híres Bohdan Hmelnickij hetman fia) vezetésével a kozák csapatok két alkalommal is, 1650-ben, majd 1652/53-ban sikeresen elfoglalták az erődöt. Orosz hódítások: Az orosz-török háborúk során a várat három alkalommal is neves orosz hadvezérek vették be: 1769-ben Alekszandr Galicin herceg, 1788-ban Ivan Szaltikov gróf, 1807-ben pedig Ivan Mihelszon tábornok.
Kulturális szerepe és a szovjet „Hollywood”
A szovjet időszakban a Hotini vár rendkívül népszerű és keresett forgatási helyszínné vált a filmesek körében. Hatalmas és épségben maradt falai miatt több mint 50 játékfilmet – köztük számos nagyszabású történelmi és kalandfilmet – forgattak itt. Itt készült többek között a Robin Hood nyila (1975), a D’Artagnan és a három testőr (1978), valamint a Tarasz Bulba (2009) című alkotás is.
Nevezetességek Hotini erőd Alexandru Hâjdeu Színház – A két világháború közötti romániai építészeti stílusában 1934-ben épített színház, amely Alexandru Hâjdeu besszarábiai román író nevét viselte. 1949-1950-ben átépítették kultúrházzá. Napjainkban gyermek- és ifjúsági házként működik. Cernescu-villa – 1930-ban Ion Cernescu ügyvéd számára épült lakóház. 1975-1976-ban felújították, utána zeneiskolaként működött. 2010-től a Hotini Természetvédelmi Terület adminisztrációs épülete.
Galéria
Jegyzetek
Források Kirill M. Tschernyschow 2025: Die deutschen Brakteaten des 12. bis 13. Jahrhunderts in der Sammlung der Ermitage mit unklarer Provenienz (vermutlich aus dem Fund von Chotin). Geldgeschichtliche Nachrichten 340
További információk
Kategória:A Csernyivci terület települései