Nagybakónak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése A község Nagykanizsától északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a közel 7 kilométer hosszú 75 128-as számú mellékúton érhető el, amely Nagyrécsénél ágazik ki a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es útból.
Van egy erdőterület a határában, amelynél 7 község határa találkozik: Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik. Északról Gelse, Orosztony, keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagykanizsa, Nagyrécse, nyugatról pedig Újudvar és Gelsesziget határolja.
Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A község helyén korábban nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak patakja, másutt Bakónaki-patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába.Papp Valéria Sarolta nyug. mat. -fiz. tanárnő: Emlékek szülőfalumról. (Nagybakónak, 1997)
Története A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.
A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.
A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján
II. András uralkodása idején: 1203. Baconuk 1226. Bachonuc IV. Béla uralkodása idején: 1259. Bakonuk 1270. Bakolnuk Károly Róbert uralkodása idején: 1320. Bakonuk 1322. Keth Bakonuk 1326. Bakolnak-Bakonuk 1339. Duas villas Bakonuk 1340. Bacolnuk-Bakolnuk Nagy Lajos uralkodása idején: 1363. Egyházas Bakonuk 1366. Bakonuk super et inf. 1372. Egyházasbakonok 1373. Bakolnok 1381. Alsou Bakonuk-Felseubakonuk Mária és Zsigmond idején: 1382. Bakonuk 1387. Bakonok 1389. Bakonok 1401. Kysbakonok 1405. utraque Bakolnok 1409. Bakolnuk 1428. Nagybakonok Mátyás uralkodása idején: 1483. Nagbakonok II. Lajos uralkodása idején: 1519. Felsew Bakonak 1521. Bakolnok 1524. Alsó BakonokPapp Valéria Sarolta: Emlékek szülőfalumról (Nagybakónak, 1997.)
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hegedűs István (független) 1994–1998: Hegedűs István (független) 1998–2002: Hegedűs István (független) 2002–2006: Hegedűs István (független) 2006–2010: Molnár Józsefné (független) 2010–2014: Molnár Józsefné (független) 2014–2019: Molnár Józsefné (független) 2019–2024: Kovács Tamás (független) 2024– : Kovács Tamás (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,8%, cigány 6,3%, német 0,8%. A lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 2,6% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,3% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 3,5% református, 0,3% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).Nagybakónak Helységnévtár
Nevezetességei Képgaléria
Jegyzetek
További információk Ebben a közösségben bemutatjuk Nagybakónak községünk kulturális életét: színjátszás, állandó helytörténeti kiállítás, kézműves bemutató, zene, kulturális programok. Nagybakónak kulturális élete a Network.hu -n
Szákai Színjátszók előadásai.: népszínművek, táncoselőadások, rövid jelenetek. Szákai Színjátszók a YouTube-on
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései