Azokban a munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell végezni, annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek a 61/1999 (XII.1.) EüM rendelet alapján.
Értékelés tárgya A munkáltatónak kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét.
Értékelés gyakorisága A biológiai kockázatértékelést, kockázatbecslést minden (az adott munkahelyen ténylegesen megjelenő) biológiai tényezőre ki terjeszteni
A biológiai kockázatbecslést évente - továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja - ugyanúgy el kell végezni, mint az általános munkahelyi kockázatértékelés esetében. A biológiai kockázatbecslés, kockázatértékelés az alapja a szükséges egyéni védőeszközök, illetve a munkaköri védőoltások meghatározásának.
A főbb kockázati szektorok és tevékenységek Élelmiszergyártás Mezőgazdaság, erdészet, kertészet Az összes tevékenység, melynek során állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkezhetnek Egészségügy és szociális munka Hulladékkezelés, szennyvíztisztító üzemek Mikrobiológiai analitikus laboratóriumok vagy biotechnológiai vállalatok Fafeldolgozó ipar, fémfeldolgozó ipar (fémfeldolgozó folyadékok használata) Papír, üveg, szintetikus anyagok, csomagolóanyagok újrahasznosító üzemei Építőipar (természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozása; épületek átépítése) Légkondicionáló rendszerekkel rendelkező és magas páratartalmú munka területek (pl. textilipar, nyomdaipar és papírgyártás) Levéltárak, múzeumok, könyvtárak.
Jegyzetek A biológiai kockázatértékelésről
Kategória:Munka
A biológiai kockázatértékelésről bővebben