Nagyhódos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése A vármegye keleti részén, a magyar-ukrán határ mentén fekszik, a Túr mellett, annak bal partján; központjától alig 3 kilométerre keletre található Magyarország, Románia és Ukrajna hármashatára.
A szomszéd települések a határ magyar oldalán: délkelet felől Garbolc, dél felől Méhtelek, délnyugat felől Rozsály, nyugat felől pedig Kishódos. Északkelet felől a legközelebbi település az ukrajnai Nagypalád (Велика Паладь).
Megközelítése A településen végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4143-as út, közúton az ország belseje felől csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály vagy Tiszabecs irányából. Az országhatár felé a 41 133-as számú mellékút vezet, melynek folytatása ukrajnai területen az M 26-os számozást viseli.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV án.
Története Nagyhódos az 1470-es évek előtt a Gachály család birtoka volt. 1470-ben Csató Gergely kapott részbirtokot Magyar-Hodoson. Az 1400-as évek második felében a Rosályi Kún család és a Drágfi család volt birtokosa. 1458-ban Pálfalvi Burián László és Remethey Lőrincz szerezték meg egyes részeit. 1601-ben Mezőszentmiklóssy János nyert rá királyi adományt. A település az 1700-as években tönkrement, még 1791-ben is csak hat rendes gazda lakott benne. A 18. században a Becsky család és rajtuk kívül még a Maróthy család, valamint a Lipcsey, a Rhédey és a Szilágyi családok voltak birtokosai.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Krakkó Adolf (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Krakkó Adolf (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Krakkó Adolf (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Krakkó Adolf (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Krakkó Adolf (független) 2010–2014: Krakkó Adolf (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Krakkó Adolf (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Krakkó Adolf (Fidesz–KDNP) 2024– : Krakkó Károly (Fidesz–KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 5% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 89%, görögkatolikus 6%, evangélikus 1%Nagyhódos Helységnévtár
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,8% ukránnak, (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57% volt református, 7,9% görög katolikus (35,1% nem válaszolt).Nagyhódos Helységnévtár
Nevezetességei Református templom – még a reformáció előtti időkből való gótikus épület volt. Az 1894-ben felvett historia domus szerint a templomot 1791-ben renoválták; ugyanez a forrás 1797. évi újjáépítésről is ír. „1829-ben a templomhoz fatorony emeltetett”, 1835-ben „díszes kar épült”. 1848-ban hozzáfogtak a templom javításához és kőtorony építéséhez, mely csak 1894-ben készült el. A templom belső terében csillagokkal díszített egyszínű deszkamennyezet, a neoklasszicista torony felőli – nyugati – oldalon fakarzat, díszes mellvéddel, a déli oldalon falazott szószék és fűrészelt-faragott szószékkorona található.Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 292. ; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 764. .
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Hodos holtág
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései