350px|thumb|Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai és azok megyék, parishok és boroughok szerinti beosztása.
Az Amerikai Egyesült Államok megyéi az államainak földrajzi alapon szerveződő közigazgatási részegységei. A megye (county) kifejezést az ötvenből negyvennyolc államban használják. Louisiana parishekre, Alaszka pedig borough-kra van osztva. A parishokat és a boroughokat a szövetségi kormányzat "megyei jogú" területekként tartja nyilván, akárcsak egyes városokat, amelyek nem tagolódnak be egy megyébe sem. Jelenleg 3143 megye és megyei jogú terület található az Egyesült Államok területén.
A megyék jogállása A megyék hatásköre az egyes tagállamokban érvényes jogrendtől függően nagyon eltérőek. Néhány tagállamban, mint például Connecticutban és Rhode Islanden a megyék nem többek földrajzi egységeknél saját intézményrendszer nélkül. A marylandi megyék és a Baltimore megyei jogú város viszont például szinte minden szolgáltatási ágat maga irányít, beleértve például a közoktatást is.
Átlagosan egy állam 62 megyére oszlik. A legtöbb megye Texas van, szám szerint 254, a legkevesebb pedig Delawareben, nem több, mint hárommal. A 2000-es népszámlálás adatai szerint a megyék átlagos lakossága fő. A legnépesebb Los Angeles megye lakossal (2009-es adat), amivel népesebb nyolc szövetségi államnál, míg a legritkábban lakott megye a texasi Loving megye mindössze 82 lakossal (a 2010-es népszámlálás adatai szerint).
Megyék területük szerint
A legnagyobb területű megyei jogú terület az alaszkai Unorganized Borough, több mint négyzetkilométerrel. Az öt legnagyobb megyei jogú terület Alaszkában található. Utánuk a hatodik a kaliforniai San Bernardino megye, több mint négyzetkilométerrel. A legkisebb területű megye a Hawaiion található Kalawao megye, mindössze 34 négyzetkilométeres kiterjedéssel.
Összevont város-megyék
Egyes városok, mint például Baltimore, nem tartoznak egy megyéhez sem. Egy harmadik változat viszont az összevont város-megye, mint például Indianapolis, ami egy város és egy megye joghatósági egységét jelenti, amiben egyesül a városi és a vidéki joghatóság.
Megyei központ
A megyei adminisztrációnak helyet adó települést, illetve a "megyeházat" szokták megyei (Louisianában parish, Alaszkában borough) központnak, vagy megyei tanácsnak nevezni. Egyes északkeleti megyékben ehelyett a "shire town" kifejezést használják.
Történelem
A megyék a legkorábbi közigazgatási egységek közé tartoztak, amiket még a tizenhárom gyarmat idején létrehoztak, amiből később kialakult a mai Egyesült Államok. Az első megyéket Virginia szervezte meg, hogy minél több adminisztratív terhet vegyen le az állami központ, Jamestown válláról.
A Polgárok Gyűlése 1617-ben négy részegységre bontotta az államot, 1634-ben pedig nyolc shirere, majd megyére (county): Accomac shire (ma Northampton megye), Charles City shire (ma Charles City megye), Charles River shire (ma York megye), Elizabeth City shire (megszűnt, ma Hampton város része), Henrico shire (ma Henrico megye), James City shire (ma James City megye), Warwick River shire (megszűnt, ma Newport News város része) és Warrosquyoake shire (ma Wight-sziget megye).http://www.virginiaplaces.org/vacount/howstart.html
Amerika legidősebb megyei alapító okmányát ma Eastville-ben őrzik, Northampton (eredetileg Accomac) megyében, 1632-ből.
Maryland 1637-ben szervezte meg első megyéjét St. Mary's néven. Aztán következett Massachusetts 1643-ban.
Pennsylvania és New York jelentős befolyást és felelősséget adott megyéinek, ezzel példát teremtve a jövendő Egyesült Államoknak. Ennek ellenére viszont a új-angliai megyék relatíve gyengék maradtak.Osborne M. Reynolds, Jr., Local Government Law, 3rd ed. (St. Paul: West, 2009), 19.
A megyék neve
A megyék nevüket többnyire híres emberekről, valamiféle geográfiai tereptárgyról, más államok, vagy országok helyneveiről, helyi indián törzsekről, állatokról kapták. Néhány megye neve francia, illetve spanyol eredetű.Kane, Joseph Nathan; Charles Curry Aiken (2004). The American Counties: Origins of County Names, Dates of Creation, and Population Data, 1950-2000. The Scarecrow Press, Inc. p. vii-xii. .
A legtöbb megye valamely híres személyiségről, politikusról, vagy a terület betelepítőjéről kapta a nevét. Szám szerint 2100 a 3140-ből. A legnépszerűbb a Washington megye elnevezés, az Egyesült Államok első elnöke, George Washington után, amit 31 megye visel. 1871-ig létezett egy Washington megye a District of Columbia területén is, de ez az 1871-es District of Columbia Organic Act megszüntette.
A következő legnépszerűbb a Jefferson megye elnevezés, Thomas Jefferson után. Ezt a nevet 27 megye viseli.
A legkésőbbi elnök, akiről megyét neveztek el, Warren G. Harding, tükrözve a megyék számának növekedésében tapasztalható lassuló tendenciát, ami Új-Mexikó és Arizona az unióhoz való 1912-es csatlakozása és állammá szervezése után volt tapasztalható.
A második legnépszerűbb a megyék geográfiai tereptárgyakról, helyekről és más államokban található megyékről, vagy egyéb országokban, például az Egyesült Királyságban lévő helyekről való elnevezése. A legnépszerűbb ilyen elnevezés a Lake megye (a "lake" szó jelentése "tó").
Néhány megyének indián törzsek, vagy állatok kölcsönözték a nevüket.
Egyes megyék francia, vagy spanyol nevet viselnek, mint például Marquette megye, amelyet Jacques Marquette misszionáriusról neveztek el.
Kormányzat
A legtöbb középnyugati és északkeleti államban a megyék tovább oszthatók városokra és városközösségekre, amelyek mind saját önkormányzattal rendelkeznek.
A megyéket többnyire egy választott megyei elöljáró testület, egy megyei bizottság, a megyei földbirtokosok, a megyei tanács, vagy a megyei törvényhozás vezeti. Néhány megyében megyei végrehajtó hatalom is működik.
Egyes államokban a megyék önköltségen fenntartják saját szervezeteiket, amelyek lefedik mind a három hagyományos hatalmi ágat (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás). Ezeknek a megyéknek hatalmukban áll saját rendeleteket hozni, ellenőrizni a megyei kormányt és kvázi-hatalmukban áll bizonyos ügyekben saját hatáskörben ítélkezni.
A megye napi politikai életében a megyei kormányt általában a megyei vezető ellenőrzi, aki a megyei bizottságnak, a polgármesternek, vagy mindkettőnek felel.
Néhány államban a megyékben technikailag plurális végrehajtó hatalma van. Néhány fontos hivatalt ugyanis közvetlen, a megyei bizottságtól független úton választanak. (Ezeket a tisztviselőket a bizottság nem is mozdíthatja el.) Ez belső feszültséget is okozhat, ha a választott tisztviselők nem értenek egyet a megyei bizottsággal az egyes ügyek tekintetében.
A hatalomgyakorlás határai
A megyei kormányok hatásköre az egyes államokban nagy mértékben különbözik, ahogy a megyék és a területükbe beékelődött városok viszonya is. A megyei kormány általában a megye egyik városában az úgynevezett megyei központban székel. Egyes megyéknek több központjuk is van. A kormány általában egy nagy épületben kap helyet.
Minimális hatalom
Új-Angliában a megyék többnyire az igazságszolgáltatás alapegységeiként és a seriffek körzeteiként funkcionálnak (jelenleg Connecticutban csak igazságszolgáltatási alapegységként, Rhode Islanden pedig mindkét feladatkört elveszítették) és az összes kormányzati funkciót az államok és az úgynevezett új-angliai városok gyakorolják. Maine egyes gyéren lakott vidékein a városok megyei szinten oldják meg a törvényhozást, New Hampshireben viszont számos szociális programot állami szinten adminisztrálnak. Néhány új-angliai államban, mint például Connecticutban, Massachusetts egy részén és Rhode Islanden a megyék mára már csak földrajzi alapegységek szerepét töltik be és nincs semmiféle kormányzati hatáskörük. Minden végrehajtó hatalmi feladatot állami, vagy városi önkormányzati szinten látnak el. Connecticutban és Massachusetts egy részén regionális tanácsokat állítottak fel, hogy betöltsék a megszüntetett megyei kormányok szerepét.Massachusetts-cel ellentétben Connecticutban a regionális tanács nem esnek egybe a régi megyékkel, de általában olyan városokat tömörítenek egységbe, amelyek egy földrajzi egységbe tartoznak és hasonlóak a demográfiai adottságaik. Ezen tanácsok hatásköre azonban jóval szűkebb, mint a megyei kormányzatoké (például nem vethetnek ki adókat). A hiányzó jogkörök a városi önkormányzatok hatáskörébe helyeződtek át. Azonban a tanácsoknak joga van infrastrukturális és területfelhasználási ügyekben rendelkezni, felügyelni az állami és szövetségi infrastrukturális ügyek rájuk kiosztott részegységeit, valamint a felmerülő vészhelyzetek kezelésére és korlátozott törvényhozásra is van joguk.
Közepesen kiterjedt hatalom
A közép-atlanti és középnyugati államokban a megyék általánosan minimális igazságszolgáltatási, közüzemi szolgáltatásokat és bűnüldözői feladatokat látnak el, könyvtárakat, kórházakat, egészségügyi szolgáltatásokat, parkokat, utakat és börtönöket tartanak fenn. Általában van egy megyei anyakönyvvezető, vagy jegyző (változó konkrét titulussal), aki kezeli az alapvető statisztikai adatokat, levezényli a választásokat (esetenként a külön választott tisztségek betöltésére kiírt választásokat felügyelő irodával, vagy tanáccsal) és születési, házassági és halotti anyakönyveket állít ki, vagy semmisít meg. Általában ő kezeli az ingatlanok tranzakcióit is. Egyéb megyei tisztségek a megyei halottkém, törvényszéki szakértő, pénztáros, számvevő, főrevizor és a kerületi ügyész.
A legtöbb államban a seriff a megyei igazságszolgáltatás feje. Azonban egyértelmű különleges vészhelyzetek esetén a seriff elveszti vezető szerepét a parancsnoki láncban, de továbbra is együttműködik az eljáró szervekkel. (Kölcsönös segítségnyújtás.) A városi és a megyei igazságszolgáltatás közötti személyi összefonódás egyik megnyilvánulása, amikor a városi igazságügyi tisztségviselők átadják a gyanúsítottakat a helyi seriffnek, hogy az helyezze őrizet alá.
Hivatalosan minden tagállamban az állami igazságszolgáltatás alsóbb szervezeti egységei a megyék határaihoz igazodva szerveződnek. Általánosságban egy hétköznapi bűnügy esetén a vádemelés és előállítás megyei szinten zajlik és az elkövetőt a megyei börtönbe zárják, amíg feláll egy eljáró bíróság az adott megyében. A megyei kerületi ügyész emel vádat és a megyei esküdtszék ítélkezik. A megyék hosszú időtartamú börtönbüntetést csak ritkán, halálbüntetést pedig sosem szabhatnak ki. A tárgyaláson elnöklő bírák továbbá az állami igazságszolgáltatás szolgálatában állnak, nem pedig a megyei kormányzatéban.
A legtöbb államban a megye rendelkezik joghatósággal a határain belül lévő területeken. Azon államokban viszont, ahol városi együttműködési szervezetek működnek, ezt a feladatkört ők látják el. Azok a helyi lakosok, akik nem elégedettek a megyei jogszolgáltatással, indítványozhatják, hogy (a városközösségekkel nem rendelkező államokban) önálló városként, vagy faluként saját jogszolgáltatással rendelkezhessenek a megyén belül.
Néhány megye saját tömegközlekedési rendszert is fenntart, általában egyszerű buszhálózat formájában. Azonban a legtöbb megyében a tömegközlekedés a következő szervezeti egységek szerint működik: különleges kerület (amely térben megegyezik a megyével, de nem a megyei kormányzat tartja fenn), több megyét magában foglaló, illetve állami szintű tömegközlekedés.
Széles körű hatalom