Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten. Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.

2014 március 16-án, jelentős orosz katonai beavatkozás keretében tartott referendumon Krím félsziget lakossága, 83,1%-os részvétel mellett, a leadott szavazatok 96,7%-os többséggel kinyilvánította azon szándékát, hogy Krím önálló köztársaságként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz.

2014 márciusában a Krími Köztársaság részeként a város orosz fennhatóság alá került, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség sem ismert el hivatalosan.

Földrajz A Krím déli részén húzódó Krími-hegység vonulata és a tengerpart közötti szűk 5–8 km-es sávban helyezkedik el a Nagy-Jalta üdülőhely, Jaltával a központtal valamint Gurzuf, Masszandra, Livádia, Koreiz, Miszhor, Szimeiz és Forosz településekkel.

Éghajlat Klímája szubtrópusi mediterrán, melyet az enyhe és csapadékos tél, hűvös tavasz, forró és hosszú nyár, valamint meleg ősz jellemez. A januári átlaghőmérséklet 4 °C, júliusban pedig 24 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600 mm körüli.

Növényzet Télen virágzik a hóvirág, az ibolya, a kankalin, a jázmin, a mandula, a mogyoró, a som és a szamóca. A tavasz a legvirágosabb évszak. A nyár a rózsa, a liliomfa, a gránátalma, a babérrózsa és a lilaakác virágzásának az ideje. A cseresznye és a szőlő szüretelés ideje is.

Történet

15. század első felében a Mangupa fejedelemséghez tartozott 1475-től Oszmán Birodalomhoz tartozik 1774 a Krími Tatár Kánság függetlenné vált 1783-tól az orosz birodalom része 19. század elején a mai Jalta területén, Jalta, Autka és Gyerekoj falvak álltak 1838-ban kapta meg a városi címet és lett járási székhely. Az 1917-es októberi orosz forradalom után a 20-as, 30-as években jelentős fejlesztések történtek. Felújították a kikötőt, üzemek épültek. Az infrastruktúrában óriási eredmény volt a Szevasztopol–Jalta magasfeszültségű vezeték üzembe helyezése. A helyben termelt dohány feldolgozására fermentáló üzem épült. 1944. április 16-án véget ért az 1941 óta tartó német megszállás 1945. február 4-én kezdődött a jaltai konferencia, ahol a szövetségesek, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői megállapodtak a második világháború utáni Európa politikai felosztásáról. 1954-ben Nyikita Hruscsov javaslatára, gazdasági és területellátási indokból, Krímet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta. Ezzel egyidejüleg, az Ukrán SzSzK-tól a félszigettel megegyező határmenti területsáv lett az Oroszországi SzSzSzK-hoz csatolva. a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna részeként szakadt le a Szovjetunióról. 1991-ben hivatalos és eredményes referendumot tartottak, ahol elnyerte önállóságát. A referendum eredményét elismerte Ukrajna. 1992-ben létrehozták a Krím önálló alkotmányát, de ezt rövid idővel később az Ukrán Parlament (Verhova Rada) eltörölte. 1998-ban, (az 1991-es referendum eredményéhez képest jóval szerényebb mértékű) önállóságot biztosító autonómiát kapott. Erről nem tartottak népszavazást.

Gazdaság Az 1970-es években a Masszandra Borászati Kombinát állította elő a Szovjetunió teljes bortermelésének közel a felét. Szintén jelentős mennyiségű illóolaj készült a helyi Krím Rózsája cég üzemeiben.

Közlekedés A város közlekedésének érdekessége, hogy Szimferopollal a világ leghosszabb, 86 km-es trolibuszvonala köti össze

Turizmus A Fekete-tenger vízének sótartalma megközelíti az óceánokét, de a felületi rétegekben csak a fele. A legmelegebb napokon a tengervíz hőmérséklete a partközelben eléri a +26 °C.

A strandoláson kívül különleges éghajlata miatt, légzőszervi és számos egyéb betegségben szenvedőknek is kifejezetten javasolt az üdülés Jaltában, illetve a Krím félsziget déli partvidékén.

Látnivalók bélyegkép|jobbra|250px|A Livádiai Palota Buharai emír palotája (1907–11). Mór stílus, ma a Jalta Szanatórium része Aranyszájú Szent János-székesegyház (1832–1998) Szent Hripszime örmény templom (1909–14), Zahorodna u. 8. Ucsan-Szu vízesés, 4 km-re, 95 m magas Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1903) Szadova u. Badarszko kúria (1902–10) Scsorsza u. 2. Masszandra Park Rakparti sétány Partmenti (Primorszki) Park Mária-templom (1885), Csehov u. Csehov Szanatórium (20. század eleje) Halturina u. Szent Tiron Tódor-templom, Selomejevszka u. Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet, Kirov u. 25. Túrák vezetéssel, borkóstolóval. Kötélpálya a Dicsőség- és Darszan-dombra Csehov Színház, Jekatyerinszka u. 11. Livádiai Palota

Testvérvárosai Baden-Baden, Németország Batumi, Grúzia Fiume, Horvátország Fudziszava, Japán Galați, Románia Margate, Egyesült Királyság Nizza, Franciaország Pozzuoli, Olaszország Rodosz, Görögország Santa Barbara, USA Salsomaggiore Terme, Olaszország Sanya, Kína Sarm es-Sejk, Egyiptom Ulan-Ude, Oroszország Vlagyikavkaz, Oroszország Xaçmaz, Azerbajdzsán

Fordítás

Jegyzetek

Források O. Volubejev: Nagy-Jalta (Progressz Kiadó, Moszkva, 1979)

További információk Látnivalók

Kategória:A Krími Autonóm Köztársaság települései Kategória:Tengerparti üdülőhelyek