Nagy András, született Nagy Endre (Berettyóújfalu, 1906. december 1. – Nagyvárad, 1943. december) magyar költő.
Élete Nagy Ede ügyvéd és Weiszberger Berta (1885–1936) gyermekeként született. Tanulmányait Debrecenben, Budapesten, Párizsban, valamint olasz egyetemeken folytatta.
Első verseivel megszerezte Juhász Gyula elismerését és barátságát. Művészetére Petőfi, Arany, Paul Valéry és Juhász Gyula volt hatással.
Nyelvét tökéletes, erőteljes magyarság és látomásos árnyalatok jellemzik. Költői felfogásának lényegét klasszicizmus és pesszimizmus jellemzik. „Mintha a forma kiművelt tökéletességében keresett volna védelmet a szívét ostromló kétségekkel szemben.” Versei hibátlan klasszicitással fejezték ki apokaliptikus korának rettenetét.
Magyarra fordította Valéry Tengeri Temetőjét, illetve Racine Phaedra-ját.
Anyja öngyilkos lett, húgát, öccsét tüdőbaj vitte el, apját Auschwitzban ölték meg.
Költői hagyatéka elveszett, vagy felkutatásra vár. Verseit Gulyás Pálnál hagyta.
Jegyzetek
Források
Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947
Kategória:Magyar költők Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Berettyóújfaluiak