A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott. A család nevét gyakran írták Karácsonyi formában.
Története A Karátsonyi /Karácsonyi család erdélyi, erdélyi örmény származású birtokos nemesi volt, I. Apafi Mihály telepítte le őket. A család magyarosította nevét, eredeti örmény neve: Kretchunian. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000. Tivadart 1718-ban III. Károly megerősítette nemességében. Karátsonyi Kristóf fia, Bogdán az utolsó török háborúk idején jelentős katonai érdemeket szerzett, az uralkodótól Beodra mezőváros 18 000 holdas birtokát kapta, ekkor vette fel a beodrai előnevet. A család egy későbbi tagja, Lázár Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ volt a XVIII. században. Sokat tett a magyarországi mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásáért, ezenkívül jelentős összegeket fordított jótékonyságra is. A franciák ellen vívott harcokban saját pénzén állított csapatot és a hadsereget is támogatta anyagilag. Tevékenységeiért a Temes vármegyében fekvő nagyzsámi uradalmat adományozta neki Ferenc császár.
Lázár unokája, Guido osztrák grófi címet kapott 1858-ban, amit Ferenc József 1874-ben Magyarországra is kiterjesztett. Az ő nevéhez fűződik a rózsaesküvők francia eredetű szokásának magyarországi meghonosítása: Buda-környéki uradalmának három településén (Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár) több mint 30 éven át élt ez a hagyomány 1881 és 1914 között, az őáltala tett nagy összegű alapítvány támogatásának köszönhetően. Az Akadémiának adományozott pénzéből a magyar irodalom támogatására jött létre alapítvány. Ő és két fia országgyűlési képviselők is voltak a dualizmus időszakában.
A család jelmondata „Pietate, honore et perseverantia!” (Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!)
Az eddig ismert családfa Karátsonyi Gratián (1655-?) leszármazói:
Kristóf (1689-?); neje: Muhály Mária Bogdán; neje: Lázár Mária Lázár(1759-?); neje: Bohus Terézia Mária; férje: Keglevich Tamás gróf Lajos Lipót Deodatus(1793-?); neje: Stahremberg Alojzia grófnő (1798-?) Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (1817-1885); neje: Marczibányi Anna Mária (1831-1876) Adrienne (1853-1878); férje: Zichy Sándor gróf (1843-1881) Melanie (1855-1894); férje: Zichy Géza gróf (1849-1924) Alfréd Aladár (1859-?); neje: Elek Margit (1862-?) Irma Guidobaldine Adél Margit Melania (1883-?); férje: Chamaré-Harbuval Félix gróf (1868-1936) Margit (1884-1960); 1. férje: Cziráky László gróf (1876-1935); 2. férje: Csekonics Gyula gróf (1875-1957) Jenő Guido Vilmos (1861-1933); neje: Andrássy Karolina grófnő (1865-1937) Kamilló (1863-1908) Irma Mária (1865-1908); férje: Piret de Bihain Lajos báró (1862-1910) Ilma Eugénia Erzsébet (1867-1949); férje: Keglevich Gyula gróf (1855-1950) Ilona Margit Julianna (1870-1945); férje: Zichy Károly gróf (1864-1918) Lázár Aurél Veronika; férje: Gorove Kristóf (1752-1801) Zsuzsanna; férje: Verzár György Teréz; férje: Jakabffy János Kristóf; neje: Issekutz Rebeka Bogdán (1799-1850); neje: Zieher Jakobina (?-1865) László (1806-1869); neje: Kiss Franciska Ferenc (1836-1881); neje: Karátson Irma (?-1899) Andor Erzsébet (?-1904); férje: Schulpe Vilmos Tibor László (1837-1894) Katalin (?-1868); férje: Duka Emil báró (1835-1885) Antal (1807-1882) Vilma István Mária (1812-1868); férje: Hertelendy Miksa (1790-1864) Leopoldina (1814-1878) Rebeka (1824-1885); férje: Karátson Antal (1813-1873) Jakobina Kristóf Ágoston; neje: Tiganetti Anna Lukács Mária; férje: Karátsonyi Lukács Katalin; férje: Balta Manó Jakab Simon Lukács Jakab Miklós
Jelentősebb családtagok Karátsonyi Aladár (1859-1947)Meghalt 1947. feb. 28. Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 457/1947. folyószám. politikus, kamarás Karátsonyi Guido (1817-1885) politikus,Gudenus János József Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája kamarás, tanácsos Karátsonyi Jenő (1861-1933) politikus, tanácsos, a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület elnöke Karátsonyi László (1806-1869) Torontál vármegye főispánja
A Karátsonyi-család emlékezete Pilisvörösvárott még az 1930-as években a Karátsonyi-liget nevet kapta a település északnyugati, üdülőövezeti jellegű része. A második világháború után a községrésznek a Szabadságliget nevet adták, de 2005 körül visszaállították a korábbi Karátsonyi-liget elnevezést az addigra már jóval sűrűbb, kertvárosias beépítésűvé vált városrészre. A XX. század első felében néhány évtizedig a család nevét viselte Solymár egyik főutcája, majd 2012 szeptemberében ismét utcát neveztek el a család helyi kötődésű tagjai emlékére a településen.H. A. (Hegedűs András): Új utcanevek születtek. Solymári Magazin II. évf. 10. szám, 2012. október A solymári Helytörténeti Alapítvány által 2013-ban kiadott Rózsaesküvők Gróf Karátsonyi Guido pilisvörösvári uradalmában 1882-1914 című kötet, a címe által sugalltakhoz képest némileg túlterjeszkedve részletesen ismerteti a teljes Karátsonyi-család történetét és bemutatja birtokaikat is. 1856–1938-ig állt a Karátsonyi-palota, amelyben számos nevezetes társasági és kulturális eseményt tartottak.
Jegyzetek
Források
a Karátsonyi családfa Gudenus János József Erdélyi Örmény Gyökerek Egyes., 2000. Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gudenus_Janos_Jozsef_Ormeny_eredetu_mag&type=20&id=66990 https://eogyke.hu/magyarormenyek/
Kategória:Magyar történelmi családok