Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése A Jósva patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre. Bár alig néhány kilométernyire fekszik a magyar-szlovák országhatártól, közigazgatási területének nincs határszakasza, mert az államhatár magyar oldala az Aggteleki-karsztnak ezen a vidékén részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.
Külterületei A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.
Alsómalom Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.
Szelcepuszta A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei: Verő-oldal, Verő-tető, Patkós-völgy, Patkós-oldal; valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.
Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.
Megközelítése Főutcája az egész Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton végighúzódó 2603-as út, amely a község közigazgatási területén torkollik bele, majdnem 46 kilométer megtétele után a 27-es főútba, annak 39. kilométerénél. Közvetlenül e csomópontot megelőzően, utolsó méterein ágazik ki a 2603-asból észak felé a 26 115-ös út, amely csak a zsáktelepülésnek számító Szögligetre vezet.
Keleti határszélét érintve húzódik a Sajóecseg–Hídvégardó-vasútvonal is, melynek a település közigazgatási területén ugyan nincs megállási pontja, de a központjától alig három kilométernyire) található a Jósvafő-Aggtelek vasútállomás.Kiss László: A tömegközlekedés fenntarthatóságának kérdése az aprófalvas területeken Magyarországon. rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/kissla.doc [Ez utóbbi érdekessége, hogy mindkét névadó településétől több mint 10 kilométernyi távolságra fekszik.]
Nevének eredete
Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.
A falu címere
Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.
Története
A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel – Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak: a Jósvafői család, a Szalonnai család és a Tornay család őseivé.
1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült.
Szinből származik Színi Sebő Alajos (1811. június 2. Nyárad, Csilizköz, Győr vármegye, 1809 – Győr-Nádorváros, 1882. október 11.) császári és királyi kapitány, 1848–49-es honvédezredes. családja, akik a 17. században kerültek Győr vármegyébe. II. Ferdinánd 1625. június 14-én adományozott címeres nemeslevelet szini Sebő Istvánnak, valamint testvérének Tamásnak a török elleni harcban szerzett érdemeikért. Sebő Tamás a harcokban elesett.
Szin 1881-ig a Torna vármegye területéhez tartozott, ezután Abaúj-Torna vármegyéhez azonbelül a Tornai járáshoz csatolták a települést.
1950-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez és az Edelényi járáshozcsatolták a falut.
1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kiss Ferenc (MDF) 1994–1998: Ifj. Ötvös Bálint (független) 1998–2002: Ötvös Bálint (független) 2002–2004: Ötvös Bálint (független) 2004–2006: Ötvös Bálint (független) 2006–2010: Ötvös Bálint (független) 2010–2014: Ötvös Bálint (független) 2014–2019: Ötvös Bálint (független) 2019–2024: Ötvös Bálint (független) 2024– : Ötvös Bálint (független)
A településen 2004. április 18-án azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége. A választáson ennek ellenére ő is elindult, és 80 %-ot is meghaladó eredménnyel (két jelölt közül) meg is nyerte azt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 38,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 24,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 24,7% (5,1% nem válaszolt).Szin Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 17,9% református, 0,7% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 31,4% felekezeten kívüli (15,9% nem válaszolt).Szin Helységnévtár
Intézményei
Református templom. A jelenlegi templom 1804-ben épült, késő barokk stílusban. Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben. Kisboldogasszony római katolikus templom 56 férőhelyes óvoda A 8 tantermes általános iskolában 11 pedagógus oktat 7 kiskereskedelmi üzlet 3 vendéglátó hely Fiókgyógyszertár Orvosi rendelő
Nevezetességei
A római katolikus klasszicista stílusú kápolna 1800 körül épült a falu Szinpetri felőli végén. Horthy Miklós vadászkastélya Szelcepusztán. Második világháborús emléktábla. Sajnos, a 20. század második felében a falu szinte valamennyi, perkupai stílusú lakóházát átépítették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben közülük kettőt nyilvánított műemlék jellegűvé: Szabadság utca 9. Szabadság utca 11. Ugyancsak műemlék jellegű a 18. században barokk stílusban épült, egykori Gedeon-kúria. A falu 3 vízimalmából egy maradt meg, a Deák-féle.
Híres sziniek
Itt született Izsó László (1891–1986) parasztköltő.
Nevezetes események
1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).
Jegyzetek
Források Vendéglátóhely Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21. Szin: A falu honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései