Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól. Jókai azonos címmel drámát is megjelentetett 1884-ben. A mű a romantika és a realizmus világát állítja egymással szembe. A regény saját korában is és később is nagy népszerűségnek örvendett, számos nyelvre lefordították, és többször megfilmesítették.
A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb alkotása, amely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is.
Történet A Szent Borbála A Vaskapu
A szerző bemutatja a román–szerb határon fekvő Vaskapu-szorost, amely a történet idején a hajókra nézve a legveszedelmesebb hely volt a Dunán.
A Szent Borbála és utasai
A korban még igáslovak vontatják a hajókat a Dunán felfelé. Így halad előre a Szent Borbála is, dacolva a sötétséggel és a rettenetes viharral. A hajó személyzetét a kormányos, Fabula János; a hajóbiztos, Timár Mihály; a „tisztító”; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. Hirtelen szörnyű veszélybe kerülnek: a víz egy elszabadult vízimalmot sodor feléjük…
A fehér macska
Timár öt emberével egy csónakba száll, s megpróbálja elhárítani a veszélyt: egy horgonnyal elkapja a malom még mozgó lapátjait, s azt egy örvénybe kormányozza – sikeresen. A tizenhárom éves Timéa azonban nem boldog, mert a malommal együtt a rajta utazó fehér cica is a vízbe fúl.
A salto mortale egy mammuttól
A Szent Borbálát ért megpróbáltatásoknak azonban még nincs végük: kiderül, egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád követi őket. Timár vakmerő manőverre szánja rá magát, hogy lerázza a török hadihajót: a perigradai szorosban „átvádol” (egy veszélyes folyosón átkel) a Duna szerb partjáról a románra. Amint épségben megérkeznek a túlpartra, Timár elkezdi toborozni az új hajóvontatókat, akik már ökrökkel dolgoznak.
A szigorú vizsgálat
A hajó folytatva útját szerencsésen megérkezik Orsovára, ahol átvizsgálják a rakományt, kikérdezik a tiszteket, s a „tisztító” bizonyítja, hogy a hajó tiszta, nem érintkezett keleten semmilyen pestises tárggyal vagy személlyel.
A Senki szigete
A hátralévő úton azonban a hajó egyszer csak olyan ellenszélbe kerül, hogy nem tudnak továbbhaladni. Lehorgonyoznak egy új, a Duna alkotta (ti. az Osztrova-sziget egy darabját leszakította, majd arra hordalékát lerakta) szigetnél. Timár elindul, hogy felderítse a szigetet, s nagy meglepetésére szinte magát a földi paradicsomot találja meg rajta.
Almira és Narcissza
Timár találkozik a sziget úrnőjével, Teréza asszonnyal, lányával Noémivel, valamint a két hűséges állattal: Almirával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetiek megvendégelik, s ő megkéri őket, hogy ezen az éjszakán itt alhasson Euthym lányával a barátságos kunyhóban, amibe ők bele is egyeznek.
Az éj hangjai
A szigetre új vendég érkezik, Krisztyán Tódor, akiről kiderül, hogy Noémi jegyese, s valami pénzzé tehetőért jött, amit kisajtolhatna Terézától. Goromba, zsaroló viselkedése miatt ő az egyetlen, akit mindenki utál ennél a háznál, ennélfogva nem is marad sokáig, s még aznap távozik.
A szigetlakók története
Teréza megosztja Timárral történetüket: Valaha Pancsován laktak, férjével, akinek jó barátja volt Krisztyán Maxim, Tódor apja, így megegyeztek, hogy gyermekeiket összeházasítják. Krisztyán kereskedő volt, megrendelője pedig az a Brazovics Athanáz, aki Timár munkaadója jelenleg. Teréza férje rendszeresen adott kezességet Krisztyánnak, aki azonban egyszer megszorult, vagyonával elszökött, így a pénzt a kezesektől hajtották be, földönfutóvá téve ezzel sok embert. Teréza férje öngyilkos lett, ő pedig Noémivel és Almirával átszökött erre a szigetre, s itt kezdett új életet. Minden, ami itt található, az ő keze munkájuk gyümölcse.
Ali Csorbadzsi
Másnap a hajón Euthym elárulja titkát: Eredeti neve Ali Csorbadzsi, Törökországban kincstárnok volt, de bizalmas forrásból megtudta, hogy meg akarják ölni, vagyonát s lányát pedig el akarják kobozni. Ő búzává tette az előbbit, Timéával hajóra szállt, s igyekezett, hogy eljusson Brazovics Athanázhoz, aki megboldogult görög felesége révén a rokona. Azonban mivel Krisztyán Tódor meglátta (ti. török kém), most újból a nyomára bukkantak. Ezért, hogy megmentse lányát, s számára vagyonát, mérget vett be, s megbízza Timárt, hogy juttassa el Timéát Brazovicshoz. Ezek után csendesen meghal.
Az élő alabástrom
Timár a kapott utasítások szerint feléleszti az alvó Timéát (ti. Csorbadzsi álomport adott neki).
A hajóstemetés
A megholt utasítása, hogy a Dunába dobják, nehogy rátaláljanak. Igen ám, de ez nem megy olyan egyszerűen. Timár előbb megkéri a legközelebbi falu pópáját, hogy temesse el, de mivel a halott nem gyónt meg, nem teheti meg. A parton nem lehet eltemetni, mivel a parasztok babonásak. Ez utóbbit megelőzendő föl is száll négy helyi szerb legény a hajóra, akik, amikor a személyzet alszik, a koporsót a Dunába lökik.
A nevetni való tréfa
Pancsovához érve császári ellenőrök rohamozzák meg a hajót, akik a török szökevényről kérdezősködnek. Mivel azonban Timárnak mindenről papírja van, s a holttest fel nem lelhető, ezért a kincseket nem kobozhatják el.
A Szent Borbála végzete
Már majdnem elérik céljukat, azonban szörnyű baj történik: a Szent Borbála tőkére (úszó fára) fut, s elsüllyed. Timár kimenti a víz alól Timéa vagyonát, az ezer aranyat tartalmazó ládikót. A legénység pedig mentőcsónakon elhagyja a hajót, s indulnak tovább Komárom felé.
Timéa A fogadott apa
Timárék megérkeznek Brazovics komáromi lakására, ahol annak felesége, Zófia asszony; lánya, Athalie; valamint annak jegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. A hírre gyorsan megjön Brazovics úr is, aki gondjaiba veszi Timéát, s felhatalmazást ad Timárnak, hogy emeltesse ki a víz alól a búzát, s árvereztesse el.
A jó tanács
A főhadnagy meghívja lakására Timárt, s egy ötletet ad neki: vásárolja fel ő az egész búzát, s készíttessen belőle (nem túl jó minőségű) kenyeret a három hétig Komáromban hadsereg-összpontosításon tartózkodó katonáknak.
A vörös félhold
Timár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, s elkezdi kiemeltetni azt. Estére azonban egy különös vörös félholdas zsákot rak ki az emelő. Timár különviszi, s megvizsgálja. Igencsak meglepődik, miután kibontása után a zsákból dőlni kezd a rengeteg drágakő, kincs, arany…
Az aranybánya
Timár hirtelen meggazdagodása igencsak szúrja Brazovics szemét. „Jó” barátjaként érdeklődik is vagyona eredete felől, mire Timár előadja Kacsuka úr ötletét. Nosza, ahány élelmezésügyi hivatal csak létezik, mind perbe fogja Timárt, hogy ő dohos kenyeret adott a katonáknak. Csakhogy ez nem így történt, ezért kénytelenek Timárt rehabilitálni. Timár nem indít ellenpert, s ezért nagyon nagyra becsülik. Mikor bécsi útján felvásárlási szándékot mutat a levetinci birtokra, azonnal átengedik neki – a nemesi előnévvel járó címmel együtt. Amikor pedig a vaskoronarenddel akarják kitüntetni, ő talál arra méltóbb embert is, a pleszkováci esperes pópát.
Leánytréfa
Athalie ráveszi Kacsukát, hogy udvaroljon Timéának, aki ezt nagyon is komolyan veszi, mire azzal biztatják, hogy a főhadnagy megkérte a kezét. Timéa ettől fogva lázasan készül az esküvőre: tanulja a keresztény szokásokat, s varrja az esküvői ruháját… Mivel Timár szereti Timéát, mindennap eljár ellenségeihez, a Brazovics-házba. A ház ura azonban inkább Athalie-t szánja az időközben igencsak meggazdagodott Mihálynak, aki erre dühösen hagyja el a házat.
Ez is egy tréfa
Timár általános elképedésre elkezd a Komárom melletti monostori homokdombon szőlőbirtokokat vásárolni. Később a letelepedni vágyó Fabulát is bevonja az üzletbe. Tudja jól mit csinál, a kormány fel fogja azt vásárolni, mert várat akarnak ott építeni. Ezt megneszelve Brazovics is minden pénzéből, de még hitelekből is telkeket vásárol a környéken. Azonban egy dologra nem számít…
A menyasszonyköntös
Zófia asszony elmeséli Timéának, milyen is az (ortodox) esküvő, mire ő egész éjszaka aludni sem bír, hiszen másnap hozzámegy a főhadnagyhoz… Amikor fölkel, azt kell látnia, hogy menyasszonyi ruháját Athalie viseli. Már mindenki felkészült Athalie és Kacsuka egybekelésére, amikor jön a hír, Brazovics meghalt, miután aznap tudta meg, hogy a kormány nem egyszerre vásárolja fel a telkeket. Hanem Timáréit először, az övéit pedig csak majd húsz év múlva. Brazovics számára ez volt a végső csapás… Az esküvő így elmarad, mivel a vőlegény nem kapja meg a százezer aranyforintos hozományt.
Timéa
Athalie éjjel meglátogatja Kacsukát legénylakásán, aki biztosítja, hogy másnap reggel érte megy, és elviszi gazdag belgrádi nagybátyjához, de ígéretét nem tartja be. Közben az elszegényedett Brazovics család vagyonát elárverezik. Timár fölvásárolja a házat minden ingóságával, majd felajánlja Timéának azt önmagával együtt. Timéa rendkívül hálás, s megígéri, hogy hozzámegy. Csak annyit kér, Zófia asszony és Athalie hadd maradjanak itt vele.
A Senki szigete Az alabástromszobor menyegzője
Megtörténik Timár és Timéa puritán, református esküvője, sokkal kevesebb pompával, mint ahogy Zófia asszony mesélte. Timéa ehhez szükségképpen felveszi – Timár után – a protestáns vallást, s a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja. Azonban Timárnak az esküvő után kell rájönnie, hogy Timéa hű ugyan, és engedelmeskedik neki, de nem érez szerelmet iránta.
A védördög
Timár egyre gyakrabban jár el hazulról. Azonban sokszor váratlan pillanatokban tér haza. Félti Timéát, főleg Athalie-tól. Egyszer viszont a bosszúéhes nő elmondja, ő látja, hogy Timéa nem boldog, mert az ő egykori vőlegényét szereti, S ennek ő nagyon örül.
Tavaszvirány
Timár menekül saját házából levetinci birtokára. Ott elhatározza, hogy meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén. Megérkeztekor látja, hogy az egész sziget rózsába borult. Kiderül, Terézáék rózsavizet főznek belőle, amibe Timár is besegít.
A pók a rózsák között
A szigetre megérkezik Krisztyán is, aki elmondja, beállt faszállítónak egy trieszti hajógyároshoz, signore Scaramellihez. Azzal fenyegeti meg Terézát, ha nem adja át neki a sziget diófáit, bejelenti a sziget létezését a bécsi és az isztambuli kormánynál. Ekkor azonban Timár elmondja, hogy ő kibérelte a szigetet kilencven évre mindkét kormánytól, s azt ingyen átadja Terézáéknak. Erre Krisztyán fenyegetőzve rohan el.
A világon kívül
A szigetlakók nem győznek hálálkodni Timárnak, jótettéért. Noémi bevallja, hogy szereti Mihályt, akinek azonban lassan távoznia kell, ezért elhagyja a szigetet.
Tropicus Capricorni
A túlparton Krisztyán orvul meg akarja ölni Timárt, de szerencsére a merénylet nem sikerül. Timár felajánlja neki, hogy az egyik hajóján utazzon el Brazíliába, s legyen ottani új üzletének (ti. Timár lisztet exportál Brazíliába) irányítója. Krisztyán ebbe beleegyezik, és úgy is tesz. Egy nap Mihály levelet kap Timéától, melyben elküldi íróasztala kulcsait. Erre nagyon megijed, ugyanis, ha Timéa belenézett, megtalálhatta ott édesapja kincseit. Végül dönt: az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő pedig a Senki szigetére utazik.
Az édes otthon
Timár boldogan él fél évig a Senki szigetén Noémivel. Kiépíti az árvízelvezető csatornákat, de az ősz közeledtével hazavágyik, személyesen szeretné intézni gazdaságát.
A családi ékszer
Timár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb meglepetésére ott találja feleségét, aki - dolgozik; folytatja férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is toldotta őket. Timár nem győz csodálkozni felesége áldozatos hűségén. Miután télre hazaérkeznek Komáromba, merész lépésre szánja el magát. Átadja Timéának apja kincseit, mintha törökországi útján vette volna őket. Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Timár kételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.
Noémi Egy új vendég