Tornanádaska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése A szlovák határ mellett fekszik, Aggtelektől 28, Szögligettől 11 kilométer távolságra kelet-északkeleti irányban.

Az országhatár magyar oldalán csak három települési szomszédja van: kelet felől Hidvégardó, dél felől Bódvalenke, nyugat felől pedig Komjáti. Észak felől a legközelebbi település a szlovákiai Tornagörgő (Hrhov).

Belterületének központja tekintetében Magyarország legészakibb fekvésű települése.

Megközelítése Legegyszerűbben közúton érhető el, a 27-es főúton, amely a lakott területének déli széle közelében halad el.

Ugyancsak áthalad a belterületének déli részén – közvetlenül a főút mellett húzódva – a , melynek itteni állomása az országban a legészakibb fekvésű vasútállomás.

Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 3707-es, 4124-es és 4136-os járattal közelíthető meg.

Nevének eredete Neve a magyar nádas szóból származik. Az Árpád-korban Nádasd volt a település neve. A Torna névrész az egykori vármegye emlékét őrzi.

Története Nádaska, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához dél-nyugotra egy mérfdnyire: 247 kath., 175 ref., 6 zsidó lak. Szép kastély és kert. Nagy gazdaság. Vendégfogadó. Fűrész- és liszt malmok a Bódva vizén. Szőlője nem sok. F. u. gr. Gyulay. Ut. p. Rosnyó. (Fényes Elek, 1851)

A honfoglalás idején szlávok által már lakott település volt. Nevét írásban először egy 1280-ban kiadott adománylevél említi. A falu akkoriban Nádasd volt, majd később megkülönböztetésül a többi hasonló nevű falutól, lett Nádaska. 1905-ben lett Tornanádaska. Sokáig királyi birtok volt. Lakói 1570-ben a törökdúlás elől elmenekültek. A falu egy ideig néptelen volt és csak az 1600-as években népesült be újból. A falu barokk római katolikus temploma valószínűleg a középkori templom helyén vagy alapjain épült, 1776-ban. Az egy emeletes, 18. századi református harangtorony magányosan áll. 1793-ban Gyulay grófnő vendégeként a nádaskai kastélyban szállt meg Robert Townson tudós, angol utazó, aki magyarországi tanulmányútjáról 1797-ben Londonban megjelent könyvében elsőként említi meg az alsó-hegyi zsombolyokat.

1881-ig a Torna vármegye részéhez tartozott, amikor ebben az évben Torna és Abaúj vármegyéket egyesítették Abaúj-Torna vármegye néven ezenbelül a Tornai járáshoz tartozott. Tornanádaska 1950-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területéhez csatolták.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Morvai Imrefüggetlen1994–1998független1998–2002Takács Tiborfüggetlen2002–2006független2006–2010független2010–2010Szucskó Péterfüggetlenhivataláról lemondott2011–2014Beri TamásfüggetlenIdőközi választás: 2011. január 9.2014–2019független2019–2024független2024–Toldi Richárdfüggetlen

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 63%-a cigány, 37%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 56,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,1%, református 2,1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,1% (47,2% nem válaszolt).Tornanádaska Helységnévtár

2022-ben a lakosság 97,5%-a vallotta magát magyarnak, 57,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% görögnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 1,1% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (63,7% nem válaszolt).Tornanádaska Helységnévtár

Nevezetességei bélyegkép|jobbra|250px|Tornanádaska, Hadik-kastély

Hadik-kastély - középkori eredetű barokk kastély, mely többszöri átalakítás után nyerte el mai formáját, jelenleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként funkcionál Kecskevár - az egykori vár romjai a mai magyar-szlovák határon fekszenek, ezért éppúgy vélik Tornanádaskához és a szlovák oldalon elhelyezkedő Szádudvarnokhoz tartozónak Római katolikus templom - 1776-79 között barokk stílusban építették Református haranglábtorony Szent István-szoborIstván, a szobor: másfél száz változat - HVG 1995-ben a településen található 14 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Borsodi-zsomboly, a Fekete-lyuk, a Kastély-kerti 1. sz. barlang, a Kastély-kerti 2. sz. barlang, a Kongókő-barlang, a Nádaskai-zsomboly, a Narancssárga-zsomboly, a Sárga-zsomboly, a Tornanádaskai-kőfejtő 1. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 2. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 3. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 4. sz. barlangja, a Tornanádaskai-kőfejtő 5. sz. barlangja és a Zöld-zsomboly.

Jegyzetek

További információk Tornanádaska az utazom.com honlapján

Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Határátkelőhelyek