Sobor

Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 kilométerre délnyugatra, Szanytól 7 kilométerre keletre található. A településre közúton két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül, mindkét irányban a 8424-es számú úton.

A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna – folyik. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru,A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen iztra (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék. amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.

Története Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy "Osl nembeli Lőrinc" visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól.Anjoukori okmánytár I. kötet, 335. o.

A 16. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.

A 18. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a 19. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.

A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán. Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.

Az 1848–49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.

Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.

Mai élete 200px|bélyegkép|balra|Szelektív hulladékgyűjtés A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.

A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.

Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy Győrben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a búcsún minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri verbunkost.

Az általános iskolát Szanyban végzik a gyerekek, középiskolába pedig általában Győrbe vagy Csornára járnak.

A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Id. Vikidár András (független) 1994–1998: Vikidár András (független) 1998–2002: Nemes László (független) 2002–2006: Nemes László (független) 2006–2010: Nemes László (független) 2010–2014: Nemes László (független) 2014–2019: Nemes László (független) 2019–2024: Varga Attiláné (független) 2024– : Varga Attiláné (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 1,1%, evangélikus 21,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (5,9% nem nyilatkozott).Sobor Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% horvátnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt római katolikus, 15,8% evangélikus, 2,8% református, 1,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).Sobor Helységnévtár

Itt születtek, itt éltek Boros Rezső - kertészmérnök, egyetemi tanár 1925. január 2-án itt született.

Látnivalók A Rába-part Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsű és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.

Galéria

Érdekességek A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek (helyi tájszólással "Szírül legeljetek") című népdal szövege: „…szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút.”

Források Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye települései. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1994. Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. . Bedécs Gyula: Sobor. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Hivatkozások

Megjegyzések

További információk Hírhedt magyar betyárok: Sobri Jóska

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései