Események Január január 1. – Lengyelországban életbe lép a Balczerovicz-terv, a kapitalista gazdaságra való áttérés. A Marković-kormány újabb gazdasági reformot vezet be Jugoszláviában. (Megteremti a dinár konvertibilitását, s ezzel az év közepére átmenetileg megfékezi az inflációt.) január 3. – Az amerikaiak letartóztatják a pápai nunciatúrára menekült panamai diktátort, Manuel Noriegát. január 5. Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága javasolja, hogy hatalmazzák fel a Minisztertanácsot, miszerint – a bécsi haderő–csökkentési tárgyalásokra tekintettel – szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi, lehetőleg az év végéig történő kivonását. Kirobban a Dunagate. (Az SZDSZ és a Fidesz képviselői nyilvánosságra hozzák, miszerint az állambiztonsági apparátus megfigyelte az MSZMP-vel, majd 1989 októbere után az MSZP-vel szemben álló pártokat.) január 9. – A KGST 45., szófiai ülésszakán Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő elvi megállapodást köt a csapatkivonások ütemtervéről. január 15. – A bolgár parlament eltörli a Kommunista Párt 44 éves politikai hatalmi monopóliumát. január 16. – A szovjet Déli Hadseregcsoport kiüríti az esztergomi katonai kórházat, melyet az egykori szemináriumban és az ehhez kapcsolódó egyházi épületben rendeztek be. (A felújításra szoruló óriási műemlékegyüttest a katolikus egyház kapta vissza.) január 18. – Feloszlatják a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségét. január 19. – Kárpátalján megalakul a Kárpáti Ruszinok Szövetsége (KRSz). (Első elnöke ifj. Tomcsányi Mihály, Ungvár akkori főépítésze lett.) január 20–22. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) XIV. – utolsó, félbeszakadt – kongresszusa. január 21. – A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetiségi kérdés demokratikus, a jogállam normáinak megfelelő megoldásáról Csehszlovákiában. január 23. – Németh Miklós kormányfő a parlamentben bejelenti, hogy szovjet–magyar szakértői tárgyalások kezdődnek a lehető legrövidebb időn belüli teljes csapatkivonásról. január 30. – Hans Modrow keletnémet miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Moszkvában megbeszélést folytat a német államok egyesítéséről. Február február 6. – Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy a reformok közé tartozik az SZKP vezető szerepének feladása és a politikai pluralizmus bevezetése is. február 8. – a honvédelmi miniszter felhívja a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát, hogy február–április közepéig (a hazai politikai választási kampány idején) kiképzési gyakorlatot csak a helyőrségeikben folytassanak. február 10. – A január 15-étől folyó tárgyalások eredményeként megszületik a csehszlovák–szovjet megállapodás, miszerint a szovjet csapatok nagy része május végéig – a csehszlovákiai választásokig – elhagyja az országot. február 11. – Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista 27 évi fogság után kiszabadul. február 11–13. – A NATO és a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei, más EBEÉ országok megfigyelőivel együtt, Ottawában megtartják a „Nyitott Égbolt” konferenciát. február 12.-február 14. – Zavargások a tádzsik fővárosban, Dusanbéban, amely a tádzsik polgárháború előszele. február 14. – Átalakul a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége. (A kémelhárításból Nemzetbiztonsági – később Alkotmányvédelmi –, a III/I-es, hírszerzési csoportfőnökségből Információs, míg a III/IV-es, katonai elhárítási csoportfőnökségből Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) lett.) február 22. Prágában Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői megállapodást írnak alá a szovjet csapatok kivonásáról 1991. július 1-jéig. Szlovénia úgy határoz, hogy nem fizeti be a szövetségi költségvetésbe a rá eső teljes összeget. február 28. – Lengyelországban elfogadják a politikai pártok alapítását lehetővé tevő törvényt.
Március március 2. – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen. március 3. – Jiří Diensbier csehszlovák külügyminiszter a NATO–központba látogat és megbeszélést folytat Manfred Wörner NATO–főtitkárral. március 7. – Az NDK-ban törvényt fogadnak el, amely lehetőséget biztosít az állami tulajdonban levő ingatlanok megvásárlására a használati joggal rendelkezők számára. (A törvény elsősorban az NDK-nómenklatúra kádereinek jelent előnyt.) A szlovén parlament törli a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt. március 11. – A litván parlament a Szovjetunióból való kilépésre és a függetlenségre szavaz. március 12. – A Veszprém megyei Hajmáskéren állomásozó harckocsizó alakulat elindításával megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. március 14. Sebastian Kräuter püspök került a Temesvári egyházmegye élére. Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezik, hogy Mindszenty József hercegprímás egy koncepciós per áldozata volt. március 15. – Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetunió elnöke. március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri ülése támogatja, hogy továbbra is fennmaradjon mind a NATO, mind a Varsói Szerződés. március 18. – Az NDK első szabad választásán 93,4%-os részvétel mellett a konzervatív „Szövetség Németországért” 48%-kal végez az első helyen; ez válik a jövőbeni német egyesítési folyamat kulcsává. március 19–21. – Marosvásárhelyi etnikai zavargások. március 21. – Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és tárgyal Manfred Wörner NATO–főtitkárral, valamint a NATO–tagországok állandó képviselőivel. március 25. Az országgyűlési választások első fordulója. Népszavazás Észtországban – a polgárok a Szovjetuniótól való elszakadás mellett döntenek. március 26. – A csehszlovák kormány elrendeli az Ausztriával és az NSZK-val határos területén telepített létesítmények lebontását. március 27. – Portugália és Spanyolország belép a Nyugat-európai Unióba. március 30. – A Szlovák Nemzeti Párt tüntetést szervez az önálló szlovák államért.
Április április 7. – Az országgyűlési választások második fordulója – eredményeképpen a Magyar Demokrata Fórum küldheti be a legtöbb képviselőt az új országgyűlésbe. április 12. – Az NDK miniszterelnökévé Lothar de Maizière lesz. április 20. – A csehszlovák szövetségi gyűlés az ország elnevezését Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja. április 20–22. – II. János Pál pápa Csehszlovákiába látogat. április 22–23. – Parlamenti választások első fordulója Horvátországban.
Május május 2. – Megalakul a Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követő első szabadon választott Országgyűlés. Göncz Árpád előbb ideiglenes, majd augusztus 3-ától választott köztársasági elnök lesz. május 3. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy hatályon kívül helyezte az Európában lévő atomtüzérség és a Lance rakéták modernizálásának programját. május 4. A lett parlament kihirdeti az ország függetlenségét. Tito halálának 10. évfordulóján tiltakozó megmozdulás Belgrádban Tito kultusza ellen. május 6. – május 7. – május 10. – Magyarországra látogat Károly walesi herceg és Diána walesi hercegné. Parlamenti választások második fordulója Horvátországban, amely a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozza. Az első szabad helyhatósági választások az NDK-ban. május 8. – Az észt parlament módosítja a köztársaság nevét, alkotmányát és visszaállítja a háború előtti nemzeti zászlót és a himnuszt. május 9–10. – A NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban tartó ülésén megtárgyalják az európai politikai választások hatását a NATO biztonságpolitikájára. május 15. – Borislav Jović váltja Janez Drnovšeket a jugoszláv államelnöki székben. május 18. – Rehabilitálják Mindszenty Józsefet. május 22. – Létrejön az egységes Jemen. május 23. – Megalakul az Antall-kormány. május 25. – A KÖJÁL egy helyszíni ellenőrzés során bezárja a nagytétényi Metallochemia telephelyet. május 30. – A horvát sabor (parlament) Franjo Tuđmant választja meg köztársasági elnöknek, Stjepan Mesić vezetésével pedig a HDZ alakít kormányt.
Június június 5. – 35 ország külügyminisztereinek részvételével kerül sor az EBEÉ emberi dimenziójának második konferenciájára Koppenhágában, ahol elfogadják Albánia megfigyelői státuszát. június 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tart a skóciai Turnberry-ben. június 8. – Cseh-Szlovákiában lezajlanak az első többpárti választások a szövetségi gyűlésbe. (A választásokon a cseh országrészben a Polgári Fórum, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szerezi meg a legtöbb szavazatot.) június 13. – „Bányászjárás” Romániában. június 15. – Az NSZK és az NDK kormánya közös nyilatkozatot ad ki, amely szerint az 1945 és 1949 között végrehajtott kisajátításokat nem lehet visszavonni, az esetleges kompenzációkról később döntenek. június 21. – Az NDK Népi Kamarája 302:82:1 arányban, a Bundestag 440:60:1 arányban elfogadja a valuta-, gazdasági és szociális unióról szóló államszerződést. Ugyanezen a napon a két német parlament azonos határozatot hozott a fennálló német lengyel-határ sérthetetlenségéről. Megalakul a Budapesti Értéktőzsde. június 27. – Cseh-Szlovákiában ismét Marián Čalfa alakít kormányt. június 29. – Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert Manfred Wörner NATO–főtitkár fogadja a NATO–központban.
Július július 1. – Az NDK és az NSZK vám- és valutaközösségre lép, és megszűnik a személyek ellenőrzése a német-német határon. július 2. A koszovói parlament albán többsége kikiáltja a „Koszovói Köztársaságot” (még Jugoszlávián belül). Szlovénia elfogad egy szuverenitási nyilatkozatot, amellyel lazít a jugoszláv szövetségi kapcsolatokon. július 5. A cseh-szlovák szövetségi gyűlés újfent Václav Havelt választja köztársasági elnökké. (Mandátuma – akárcsak a kormányé – két évre szól.) Szerbia feloszlatja a koszovói törvényhozást. július 6. – A NATO állam- és kormányfői Londonban közzéteszik a „londoni nyilatkozatot”, a NATO átalakításáról, a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésről. július 10. – Markus Meckel, az NDK külügyminisztere látogatást tesz a NATO–központban. július 13–17. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Moszkvába látogat – Eduard Sevardnadze külügyminiszter meghívására – és a szovjet vezetőkkel tárgyalásokat folytat a „londoni nyilatkozat”-ról. július 16. – Helmut Kohl német kancellár és Mihail Gorbacsov orosz elnök megállapodnak a német szuverenitás helyreállításában és teljes jogú német NATO tagságban. július 16–17. – A Szerb Kommunisták Szövetsége felveszi a Szerb Szocialista Párt nevet, melynek vezetője Slobodan Milošević. július 17. – Párizsban befejeződik a „kettő plusz négyes” tárgyalások harmadik külügyminiszteri konferenciája Németország egyesítéséről. július 18. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO–központban. július 27. – Az utolsó Citroën 2CV a portugáliai Mangualdében elhagyja a termelési csarnokot. Összesen 5 114 966 darab készült belőle. július 29. – Népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról.
Augusztus augusztus 2. – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdődik az öbölháború. augusztus 3. – Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke lesz. augusztus 6. – Az ENSZ BT közli, hogy szankciókat foganatosít Irak ellen, és követeli Bagdadtól, hogy vonja ki csapatait a megszállt Kuvaitból. augusztus 7. – Iraki nyomásra bejelentik a Kuvaiti Köztársaság megalakulását (egy napra rá meghirdetik az egyesülést Irakkal) augusztus 8. – Az ENSZ BT semmisnek nyilvánítja Irak Kuvait de facto annektálására vonatkozó bejelentését. augusztus 10. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívül ülést tart, amelyen a tagállamok külügyminiszterei konzultációt folytatnak az Öböl-beli fejleményekről. augusztus 11. – A 93. Vegyes Repülőszázad felveszi vitéz Háry László nevét. augusztus 17. – „Rönkforradalom” a horvátországi Kninben.