bélyegkép|263px|Vudu oltár New Orleansban
A vudu (angol: voodoo, spanyol: vudú, francia: vaudou) szinkretikus, okkult vallás,Kéri András: Vudu világ Hispaniola szigetén (2008) hiedelmek és rítusok halmaza, amely eredetileg Nyugat-Afrikában alakult ki és amelyet napjainkban jórészt a Karib-térségben gyakorolnak. Hite és gyakorlata átfedésben van más vallásokkal, elsősorban a kereszténységgel.Lamartine Petit-Monsieur: La coexistence de types religieux différents dans l'Haïtien contemporain. Verlag der Neuen Zeitschrift für Missionswissenschaft (NZM), Immensee 1992, . Hívei zömmel hisznek egy Legfelsőbb Lényben (Istenben), aki nem avatkozik bele a mindennapi életbe, és számos olyan szellemben hisznek, akik közbenjárnak és alakítják az emberek életét és akiknek kultuszt ajánlanak fel. A mágia és boszorkányság különösképp jellemző rá. Mintegy 60 millió követője van világszerte (feltehetőleg Nyugat-Afrikát is beleértve).ORF.at: Science: "Voodoo eine Religion mit 60 Millionen Anhängern weltweit."
Változatai A vudu mindenféle animista kultusz összessége, amely magába foglalja az afrikai diaszpóra hagyományos hiedelmeit,Léon-François Hoffmann, Haïti : couleurs, croyances, créole, Henri Deschamps, 1990, p. 113. és főleg a római katolicizmus tanaival keveredett, de Kubában sok vuduhívő például átvette a spiritizmus elemeit.Viddal, Grete (2012). "Vodú Chic: Haitian Religion and the Folkloric Imaginary in Socialist Cuba". NWIG: New West Indian Guide / Nieuwe West-Indische Gids. 86 (3/4): 205–235. doi:10.1163/13822373-90002414
Több változata létezik: nyugat-afrikai vodún haiti vudu dominikai vudu trinidadi vodunu kubai vodu brazil vodum (candomblé jeje és tambor de mina) Puerto Ricó-i vudu (sanse) louisianai vudu
Nyugat-Afrikában
Az eredeti, nyugat-afrikai vodún a fon, aja és ewe népek által, Beninben, Togóban, Nigériában,Gottlieb, Roger S. (2006). The Oxford Handbook of Religion and Ecology. New York: Oxford University Press. pp. 264–268. továbbá Ghánában gyakorolt hagyományos vallás. A kultusz a természetfeletti szellemek köré összpontosul, amelyek hitük szerint irányítják a Földet. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a holtak szellemei az élők világával együtt élnek.
Ahogy Haitin, úgy Nyugat-Afrikában is gyakori a többszörös vallási hovatartozás.Ojo, J. O. (1999). Understanding West African Traditional Religion. Ile-Ife: S. C. Popoola Printers. pp. 59–68. Sok ember bár egy keresztény egyházhoz tartozik, a keresztény istentiszteletek mellett a hívők felkeresik a voduni vallás papjait, beavatottjait, hagyományos fétiseket, továbbá amuletteket vagy talizmánokat használnak. Tiszteletet ápolnak az elhunyt ősök iránt, és egy vodun pap segítségével kommunikálnak a szellemvilággal.Havelka, Ondřej (2021). "Syncretism of Catholic Christianity and West African Vodun from a Theological-Ethical Perspective". Studia Theologica. 23 (3): 149–174 – via Web of Science Core Collection (Arts & Humanities Citation Index), Scopus.
Haiti vudu A haiti vudu (francia: vaudou haïtien) Haitin és a haiti diaszpórában elterjedt. A vallás a Nyugat-Afrikában gyakorolt vodunból ered és azzal igen szoros kapcsolatban áll. Megtalálhatók benne az afrikai népi szimbolizmus elemei, hatott rá a római katolicizmus, az amerikai őslakos (taino) vallási hiedelmek és a miszticizmus is.Cosentino, Donald J. (1995b). "Introduction: Imagine Heaven". In Donald J., Cosentino (ed.). Sacred Arts of Haitian Vodou. Los Angeles: UCLA Fowler Museum of Cultural History. pp. 25–55. Híveit franciául vaudouisant-nak vagy a szellemek szolgáinak (serviteurs des esprits) is nevezik.
Hispaniola szigetének nyugati részén alakult ki a 16. századtól,study.com: Voodoo Religions mikor az afrikai rabszolgákat rákényszerítették a kereszténység felvételére és megtiltották nekik a hagyományos vallásuk gyakorlását.
Általános jellemzők Nincsenek írott szabályai, nincs központi hatósága, amely irányítaná a vallást és így nagy sokszínűség alakult ki. Ez a vallás nem hirdeti a jó és a rossz közötti határozott szétválasztásba vetett dualista hitet.Mintz, Sidney; Trouillot, Michel-Rolph (1995). "The Social History of Haitian Vodou". In Donald J., Cosentino (ed.). Sacred Arts of Haitian Vodou. Los Angeles: UCLA Fowler Museum of Cultural History. pp. 123–147. Nem tartalmaz etikai előírásokat sem.Michel, Claudine (1996). "Of Worlds Seen and Unseen: The Educational Character of Haitian Vodou". Comparative Education Review. 40 (3): 280–294. doi:10.1086/447386. JSTOR 1189105. S2CID 144256087 Nem tanít a mennyről és a pokolról alkotott keresztény elképzelésekhez hasonló túlvilági birodalmak létezéséről.Brown, Karen McCarthy (1991). Mama Lola: A Vodou Priestess in Brooklyn. Berkeley: University of California Press. De a kultuszban a halottak szellemei gyakran panaszkodnak, hogy birodalmuk hideg, nyirkos és szenvednek.
A szertartás A vallásban a szertartást vezető papokon (bokor) keresztül lehet az istenekhez és szellemekhez fordulni, akik a hívőknek oltalmat, gyógyulást adnak, vagy megmutatják jövendőjüket.
A vudu éjszakai összejöveteleit gyakran dansznak (tánc) nevezik, ami kifejezi a tánc kiemelkedő szerepét az ilyen szertartásokon.Wilcken, Lois (2005). "The Sacred Music and Dance of Haitian Vodou from Temple to Stage and the Ethics of Representation". Latin American Perspectives. 32 (1): 193–210. doi:10.1177/0094582X04271880. JSTOR 30040235. S2CID 144260390. Céljuk, hogy meghívjanak egy természetfeletti loát, (lelket) hogy lépjen be a rituális térbe, és birtokba vegye az egyik hívőt, aki révén kommunikálni tud a gyülekezettel.Fernández Olmos, Margarite; Paravisini-Gebert, Lizabeth (2011). Creole Religions of the Caribbean: An Introduction from Vodou and Santería to Obeah and Espiritismo (second ed.). New York and London: New York University Press. .
A dob talán a legfontosabb tárgy a kultuszban. A dobolást jellemzően a hívők éneke kíséri, általában haiti kreol nyelven. Ezek a dalok gyakran úgy épülnek fel, hogy egy szólista énekel egy sort, a hívők refrénje pedig ugyanazzal a sorral vagy egy rövidített változattal válaszol.
A vallási specialisták A férfi papokat hungannak vagy ongannak, a papnőket mambónak nevezik. Nincs papi hierarchia, a hongan és a mambó nagyrészt maguk dolgoznak. Sok esetben a papi szerep örökletes.Ramsey, Kate (2011). The Spirits and the Law: Vodou and Power in Haiti. Chicago: University of Chicago Press. .
Feladatuk a liturgiák vagy kultuszok szervezése, a beavatások előkészítése, a hívőkkel való konzultáció, valamint a betegek gyógymódjainak elkészítése.
Az ún. bokor vagy haiti kreol nyelven bokó a vallásban az a varázsló vagy pap, aki bérbe adja a szolgálatait. Azt mondják, hogy ők „két kézzel” szolgálják a loákat, ami azt jelenti, hogy a rossz- és jóindulatú mágiát is gyakorolják. Munkájuk magába foglalja a zombik és a talizmánok („ouangák”) létrehozását is.Report on Voodoo , from Self-Ascription Without Qualia: A Case-Study (PDF) – Chalmers, David J.; Department of Philosophy, University of California, Santa Cruz
A természetfeletti lények A vudu hívők hisznek a távoli és megismerhetetlen Teremtőben, akinek a neve Bondye vagy Bonié, ami a francia Bon Dieu (Jóisten) kifejezésből ered. Úgy gondolják, hogy ő teremtette a világot,Desmangles, Leslie (1992). The Faces of the Gods: Vodou and Roman Catholicism in Haiti. Chapel Hill: University of North Carolina Press. de maga nem avatkozik az emberi ügyekbe, ezért a hívők a közvetlen alárendeltjeihez, a loákhoz (Iwa) fordulnak kéréseikkel és imádatukkal.
A vudut politeistaként is jellemzik. A loák természetfölötti lények: „láthatatlanok”; Mystères néven említik őket. A loa kifejezést fordítják lelkeknek, szellemeknek, isteneknek vagy geniusoknak is.Métraux, Alfred (1972) . Voodoo in Haiti. Translated by Hugo Charteris. New York: Schocken Books Néha a keresztény kozmológia angyalaival azonosítják őket. A kereszténység szentjeitől és az angyalaitól eltérően azonban individuális lények, akikhez nem elég imával fordulni, hanem egyedi – és igen eltérő – igényeiket kell kiszolgálni. Ők a közvetítők az emberek és a Teremtő, Bondye között. Az egyik legfőbb loa Damballa, akit kígyóalakban ábrázolnak.
Hitük szerint több mint ezer loa van. Mindegyikük az élet egy különleges aspektusáért felel, és a hívők igyekeznek személyes ismeretségbe kerülni velük, az élet ügyes-bajos dolgainak intézése miatt. A loák figyelmét felajánlásokkal, áldozatokkal lehet felkelteni, és minden hívő személyes oltárokkal és kegyszerekkel igyekszik ezt a kapcsolatot fenntartani, valamint bonyolult, zenés-táncos rendezvényeken való részvétellel, ahol szinte hétköznapi jelenség a lelkek általi megszállottság. Úgy vélik, hogy a loák álmokon és emberek megszállásán keresztül kommunikálnak a hívőkkel.
A loák panteonjában Damballa után talán a legismertebbek Legba (avagy Papa Legba), a keresztutak őre és minden nyelven beszélő közvetítő, és Baron Samedi (Szombat Báró),Ezzel a fordítással több könyvben is találkozhatunk, pl. Terry Pratchett „Vége a mesének”, William Gibson „Számláló nullára”, „Mona Lisa overdrive” c. műveiben a temetők őrzője: ő dönt a holtak nyugalmáról, véd a holtak feltámasztása ellen; áldozatokkal engesztelik ki, tyúkkal, kecskével, rummal, konyakkal, pénzzel. bélyegkép|Baron Samedi vévéje A temetőket olyan helynek tekintik, ahol szellemek laknak, így alkalmasak bizonyos rituálék elvégzésére, különösen a halottak szellemének megközelítésére.
A babák A kultusz fontos kellékei a babák (wanga), bármilyen anyagból készülhetnek, általában zsír, viasz, kenyérmorzsa az alapanyaguk, de készülhetnek fából, rongyból is. Csak saját készítésű babák lehetnek hatékonyak és csak annak, aki természetfeletti képesség birtokában van természetesen.
Készítésekor tyúkot, esetleg nyulat kell áldozni. A babák kitömésére szalmát vagy gyapotot használnak, melyet tyúkvérrel festenek meg. A Haitin fellelhető babák a benini VO faszobrok változatai.
A babát senki nem használhatja önkényesen. Ehhez egy vudu pap közreműködése szükséges, akinek tisztában kell lenni a rontáshoz vezető okokkal. Ha nem tartja jogosnak a rontást, akkor meg is tagadhatja az együttműködést.
Jelek, rajzok, tárgyak Haitin mindenütt feltűnnek jelek, rajzok, feliratok, nevek, alakzatok melyeknek a vudu vallásban jelentésük van.
Az ún. vévék misztikus szimbólumok, a loák képei, amelyeket a kertbe vagy a ház padlójára rajzolnak, ahol a szertartást végzik.Kéri András: A vudu (1999)
A legkülönb helyeken előfordulnak egyszerű tárgyak is, melyeket megáldottak, vagy hatalommal ruháztak fel, ezek jelentését csak a beavatottak tudják. Igen népszerű a turisták körében a vudu témájú festmények és a látogatóknak szervezett szertartások, bár ezeknek nincs sok közük a tényleges vudu szertartásokhoz, rítusokhoz.
A hívők rituális szertartásokon ismerhetik meg szerencsétlenségük okát – gyakran egy ellenük ártó varázslatról van szó –, és azt is, hogyan tudják az ártalmat semlegesíteni. Ezek kis talizmánok (gris-gris) amelyről úgy tartják, hogy megvédi viselőjét a gonosztól (vagy szerencsét hoz), melyek megszentelt gyógyfüveket, olajokat, rituális számú apró tárgyat, hajszálakat, levágott körömdarabokat tartalmaznak.
A zombik A vudu legijesztőbb alakjai talán a zombik, a lélek nélküli holtak, akiket a mágia kelt életre, vagy éppen test nélküli szellemek. Maga a szó kreol nyelven „szellemet” vagy „visszatérőt” jelent.
A zombik széles körben szerepelnek a haiti vidéki folklórban, mint olyan halottak, akik a vudu pap Nekromanciája által élednek újjá. Ő a bokor (pap) áldozata, aki kataleptikus állapotba süllyed és megfosztják a lelkétől. Az áldozatot, miután halottnak tartják, eltemetik; de egy bizonyos idő múlva, gyengeelméjűséghez hasonló állapotban visszatér.
Még a főváros, Port-au-Prince tanult emberei között is kevés van, aki ne adna némi hitelt a zombi történeteknek. Időnként hallani lehet egy-egy zombiról, akit az úton találtak és bevittek a rendőrőrsre. A haiti régi Büntető Törvénykönyv 246. paragrafusa a zombikra vonatkozik: