Sárosi Bálint (Csíkrákos, 1925. január 1. – 2022. július 15.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Osztályának rendes tagja.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott magyar-román szakon, oklevelet szerzett és doktorált 1948-ban. A budapesti Zeneakadémián zenetudományi szakon 1956-ban, zeneszerzés szakon 1958-ban szerzett oklevelet. 1958-tól az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoportjának munkatársa, 1968 és 1974 között főmunkatársa. 1974 és 1988 között a hangszeres népzenei osztályt vezette. Ebben az időszakban a teljes magyar nyelvterületen, illetve számos országban végzett népzenegyűjtést. 1966-ban védte meg a zenetudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. 2004-ben választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává. Emellett 1985–1986-ban az Innsbrucki Egyetem, 1989–1990-ben, illetve 1994-ben a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora volt. Országos ismertségre az 1969-ben indított népzenei rádióműsora tette, amelynek adása 1988-ig tartott. 1991-ben címzetes egyetemi tanárrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1978 és 1991 között a Hagyományos Zene Nemzetközi Tanácsa intézőbizottságának tagja volt. A magyar népi hangszerek tanulmányozásával, a hangszeres népzenével, a cigányzenészek szerepének kutatásával és az afrikai zenével foglalkozott. Magyar és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg e témakörökből.
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából Kié a cigányzene?Sárosi Bálint: Kié a cigányzene? című előadásában hangsúlyozta: „A vitát, amit Lisztnek a cigányokról és a cigányzenészekről írt nagyhatású könyveFranz Liszt: Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie. Paris, 1859.Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon. (Székely József fordítása). Pest, 1861. okozott, rég lezártnak tekinthetjük. A könyv vitatott megállapításai mégis máig kísértenek – majd így összegezte véleményét: A magyarok zenéje természetesen a cigányoké is. Azoké a cigányoké, akiknek néhány évszázadon át tartó magyarosodás után elég okuk és joguk van magukat teljes értékű magyarnak vagy annak is tekinteni.”
Köteteiből
Die Volksmusikinstrumente Ungarns (Leipzig, 1967) Népi hangszereink (Budapest, 1971) Cigányzene (Budapest: Gondolat Kiadó, 1971) Anthology of Hungarian Folk Music V. és VI. (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1993, 1995) Zenei anyanyelvünk (Budapest: Gondolat Kiadó, 1973; Budapest: Planétás Kiadó, 2003 bőv.) Hangszerek a magyar néphagyományban (Budapest: Planétás Kiadó, 1998) Magyar hangszeres népzene (Budapest: Hungaroton HCD 18236-37, 1998) Bihari János (Budapest: Mágus Kiadó, 2002) The Hungarian Musical Mother Tongue (Budapest: Hungaroton HCD 18260, 2003) A cigányzenekar múltja az egykori sajtó tükrében I-II (Budapest: Nap Kiadó, 2004, 2012) A hangszeres magyar népzenei hagyomány (Budapest: Balassi kiadó, 2008) Nótáskönyv (Budapest: Nap Kiadó, 2010) Népzenei tájakon. Válogatott írások, 1962–2014; Nap, Budapest, 2015 (Álarcok) Bejárt utak. Önéletrajzi jegyzetek; Nap, Budapest, 2017 (Álarcok)
Díjak, elismerések
Erkel Ferenc-díj (1976) a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nagydíja (1993) Széchenyi-díj (2005) Hazám-díj (2007) Eötvös József Koszorú (2012) Prima Primissima díj (2014) A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2018)https://www.szoljon.hu/hazai-kultura/2022/07/elhunyt-sarosi-balint-nepzenekutato
Jegyzetek
Források
Magyar Néprajzi Lexikon, Sárosi Bálint Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Beszélgetés Sárosi Bálinttal a hangszeres népzenei hagyományról, 2010
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar népzenegyűjtők Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Erkel Ferenc-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:Eötvös József-koszorúsok Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei