Pacsatüttös

Pacsatüttös (korábban Tüttös) Pacsa délkeleti településrésze Zala vármegyében. Korábban önálló község volt, amely az 1920-as évek végén egyesült Pacsával. A közigazgatási egyesítésről 1927-ben született döntés, az egyesült Pacsa nagyközség pedig 1928-ban alakult meg véglegesen és kezdte meg működését.Pacsa története, Zalai kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998, különösen 219–223. o., Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.„Pacsa nagyközség megalakult”, Vasárnap, 1928. 43. szám, Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Hozzáférés: 2026. szeptember 11. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala vármegyei helytörténeti lexikona a történeti települést külön egységként, „Tüttös (Ma: Pacsa része)” megjelöléssel tartja nyilván.Magyar Nemzeti Levéltár: Zala megye helytörténeti lexikona, „Tüttös (Ma: Pacsa része)”, 23.472. 25. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

Fekvése és mai helyzete

Pacsatüttös Pacsa déli településrésze. Önálló községi jogállása a Pacsával történt egyesítéssel megszűnt, neve és elkülönülő településrészi jellege azonban fennmaradt. Pacsa önkormányzatának helyi esélyegyenlőségi programja szerint Pacsatüttös 1928 óta része Pacsának, ugyanakkor a városrészt történeti kialakulása miatt továbbra is sajátos településrészként jellemzik. A dokumentum 2012–2017 között 92–94 lakóépületet tartott nyilván Pacsatüttösön, és megállapította, hogy a településrész közigazgatási és közszolgáltatási feladatait Pacsa látja el.Pacsa Város Önkormányzata: Helyi Esélyegyenlőségi Program 2018–2023, különösen 27–28. o. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

A Pacsatüttös név a hivatalos közlekedési elnevezésekben is használatban maradt. A térséget kiszolgáló helyközi autóbusz-menetrendben „Pacsa, pacsatüttösi elágazás”, „Pacsa (Pacsatüttös), iskola” és „Pacsa (Pacsatüttös), autóbusz-forduló” nevű megállóhelyek szerepelnek.MÁV-csoport: 6225 Pacsa–Dióskál–Gétye–Zalaapáti autóbuszvonal menetrendje, Hozzáférés: 2026. szeptember 11. A város és Pacsatüttös közötti gyalogos kapcsolatot a 2010-es és 2020-as években több ütemben fejlesztették. A településrész felé vezető gyalogút egy mintegy 320 méteres szakasza korábban készült el, majd 2022-ben további, körülbelül 350 méteres járdaszakaszt építettek ki; a járda mentén napelemes közvilágítási elemeket is telepítettek.„Biztonságossá vált végre a pacsatüttösi gyalogosok közlekedése”, Zalai Hírlap / ZAOL, 2022. szeptember 19. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.„Napelemes kandeláberek a Tüttösre vezető járda mentén”, Zalai Hírlap / ZAOL, 2023. október 17. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

Neve

A település történeti neve Tüttös volt. A névtani szakirodalom a zalai település középkori névalakjai között a Thyhws, Thwthews és Thythews alakokat is számon tartja, és a mai Tüttössel, Pacsa településrészével azonosítja őket.Névtani Értesítő, 21. szám, 1999, 188. o., Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Hozzáférés: 2026. szeptember 11. A Pacsa történetét feldolgozó helytörténeti monográfia egyik fejezete az 1428-ban kelt oklevélben szereplő THYTHWS formát közli, és a Tüttös nevet egy középkori személynévből származtatja. A név eredetének kérdése ugyanakkor nem teljesen egyértelmű: a magyar névtani szakirodalomban a Töttös–Tüttös típusú helynevek egy részét személynévi eredetűnek, más részét az erdőirtáshoz és irtványföldhöz kapcsolódó gazdálkodástörténeti helynévnek tekintették.Magyar Nyelv, 86. évfolyam, 1990: „Gazdálkodástörténetünk egy helynévi emléke”, 223–228. o., Magyar Tudományos Akadémia REAL-J repozitórium. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

A későbbi forrásokban a Tüttös mellett a Pacsatüttös név terjedt el. A 20. század elejére Pacsatüttös már hivatalos községnévként is használatban volt: egy 1924-ben kiadott országos kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtár önálló zalai kisközségként, a pacsai járás részeként tüntette fel Pacsatüttöst.Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 1924, Pacsatüttös szócikk, Hungaricana Közgyűjteményi Portál. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

Története

Középkor és török kor

A település legkorábbi írásos említésének pontos évében a szakirodalomban eltérés található. A Pacsa története című helytörténeti monográfia Pacsatüttössel foglalkozó külön fejezete 1426-ra teszi a falu első említését, ugyanazon kötet korábbi, középkori áttekintő fejezete viszont egy 1428-ban kelt oklevélből közli a THYTHWS névalakot. A névtörténeti szakirodalomban szintén több középkori írásváltozat maradt fenn. Emiatt az első említés évét a rendelkezésre álló források alapján nem lehet teljes bizonyossággal egyetlen évre szűkíteni.

A középkorban több birtokos osztozott a falu és határa területén. A 15. század közepéről szőlőművelésre vonatkozó adat is fennmaradt, ami arra utal, hogy a szőlőtermesztés már ekkor a helyi gazdálkodás része volt. A 16–17. századi háborúk súlyosan érintették a települést: a helytörténeti monográfia szerint 1567-ben a falut felégették, lakói részben elmenekültek, részben elhurcolták őket, egy 1690. évi összeírás pedig már puszta faluként tüntette fel Tüttöst.

Újratelepülése és fejlődése

A török kori pusztulást követően Tüttös a 18. században ismét benépesült. A helytörténeti feldolgozás szerint 1757-ben 16 házat és 88 lakost írtak össze a településen. Egyházi szempontból szorosan kapcsolódott Pacsához: a Magyar Nemzeti Levéltár mikrofilmes anyakönyvi adatbázisa Tüttöst 1766 és 1880 között a pacsai római katolikus plébánia filiái között tünteti fel.Magyar Nemzeti Levéltár, AdatbázisokOnline: Pacsa római katolikus anyakönyvei, a települési mutatóban Tüttös filiális településként, 1766–1880. Hozzáférés: 2026. szeptember 11. A pacsai izraelita anyakönyvi kerület adatlapja Tüttöst 1838 és 1880 között ugyancsak a hozzá tartozó települések között sorolja fel.Magyar Nemzeti Levéltár, AdatbázisokOnline: Pacsa izraelita anyakönyvei, a települési mutatóban Tüttös, 1838–1880. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

A 18–19. század során a település fokozatosan növekedett, gazdaságának alapját elsősorban a mezőgazdaság jelentette. A helytörténeti monográfia 1848-ra 497 lakost közöl, akik túlnyomó többsége római katolikus vallású volt. A 20. század elején Pacsatüttös továbbra is önálló kisközség maradt, miközben több közigazgatási és intézményi ügyben Pacsához kapcsolódott. Az 1924-es országos címtár 570 lakost közölt Pacsatüttösre, körjegyzőségét és anyakönyvezését pedig Pacsához kapcsolta.

Egyesülése Pacsával

Az 1920-as években megindult a közvetlenül egymáshoz kapcsolódó, illetve kis lélekszámú községek közigazgatási összevonása. A helytörténeti monográfia szerint az egyesítési folyamatot egy 1925-ös belügyi rendelkezés és az arra épülő helyi közigazgatási intézkedések készítették elő, majd az 1927-ben kiadott 51342/1927. számú belügyminiszteri rendelet létrehozta Pacsa nagyközséget, amelynek első kerülete Pacsa, második kerülete Tüttös lett.

Az egyesülés éve ezért a forrásokban részben 1927-ként, részben 1928-ként jelenik meg. Pacsa város hivatalos településtörténeti összefoglalója szerint Pacsa és Pacsatüttös 1928-ban egyesült Pacsa néven,Pacsa Város Önkormányzata: A település története, „1928-ban Pacsa és Pacsatüttős községek Pacsa néven egyesültek.” Hozzáférés: 2026. szeptember 11. és az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programja ugyancsak 1928-at jelöli meg a Pacsához csatlakozás éveként. Egy 1928-ban megjelent korabeli újsághír arról számolt be, hogy a Pacsa és Pacsatüttös egyesítéséből keletkezett Pacsa nagyközség véglegesen megalakult és működését megkezdte. Ennek alapján 1927 az egyesítést elrendelő közigazgatási döntés, míg 1928 az egyesült település tényleges működésének kezdő éveként értelmezhető.

Az egyesüléssel Pacsatüttös önálló községi jogállása megszűnt, történeti településneve azonban fennmaradt. A Magyar Nemzeti Levéltár helytörténeti lexikona ma is külön történeti egységként tartja nyilván Tüttöst, Pacsa részeként.

Régészeti emlékek

Pacsatüttös területének régészeti emlékei a középkori település első írásos említésénél jóval korábbi emberi jelenlétről tanúskodnak. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa „Pacsa, Pacsatüttös, Fő út” néven, 19151-es lelőhely-azonosítóval tart nyilván egy régészeti lelőhelyet. Az adatbázis szerint a területen 1989-ben terepbejárást, 2015-ben pedig régészeti adatgyűjtést és előzetes régészeti dokumentációt végeztek. Felszíni településnyomot, néhány cseréptöredéket és egy magkőtöredéket dokumentáltak; a lelőhelyet a késő neolitikumhoz, azon belül a lengyeli kultúra I–II. fázisához sorolták.Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis: „Pacsa, Pacsatüttös, Fő út”, lelőhely-azonosító: 19151. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.

A régészeti adatok azt bizonyítják, hogy Pacsatüttös mai területének környezetében már az újkőkorban is volt emberi megtelepedés. Arra azonban a rendelkezésre álló régészeti és történeti források nem szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a neolitikus településnyom és a később írásban megjelenő középkori Tüttös között folyamatos településtörténeti kapcsolat állt volna fenn.

Jegyzetek

Források Pacsa története. Zalai kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998. Magyar Elektronikus Könyvtár. Magyar Nemzeti Levéltár – Zala megye helytörténeti lexikona. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Pacsa, Pacsatüttös, Fő út. Magyar Nemzeti Levéltár – pacsai római katolikus anyakönyvek. Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 1924 – Pacsatüttös. Vasárnap, 1928. 43. szám – Pacsa nagyközség megalakulása. Névtani Értesítő, 21. szám, 1999. Magyar Nyelv, 86. évfolyam, 1990. Pacsa Város Önkormányzatának hivatalos honlapja.

Kategória:Magyarország megszűnt települései