Felföldi Anikó (Budapest, 1938. április 28. – Budapest, 2020. január 7.Papp Timea: „A pálya íve úgy stimmel, ahogy kell” – Felföldi Anikóra emlékezünk. Papageno.hu. 2020. jan. 10.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.
bélyegkép|200px|jobbra|Bársony Rózsi emlékkiállításán (2011) a saját tablója előtt bélyegkép|200px|jobbra|2009-ben
Élete és pályafutása Gyermekkora és ifjúsága Már felmenői között is számos színházi kötődéssel találkozunk. Üknagyapja Benkő Kálmán, a 19. századi színész, színműíró és színházi szakember, dédnagynénje pedig Benkő Jolán színésznő volt. Édesapja mérnök volt, aki a háború közeledtével fegyver-, lőszer- és repülőgép-tervezéssel is foglalkozott, és a budai Csörsz utcában működő Ferrotechnika gyár főmérnöke lett. Édesanyja eredetileg operaénekesnek készült, és jól cimbalmozott. A családnak a háború utáni politikai változások miatt nagyon nehéz helyzete lett: apját bebörtönözték, a család vagyonát elkobozták, így Anikó már egy kis zuglói lakásban nőtt fel szüleivel és nővérével. Erről később úgy beszélt, hogy a család történetének fájdalmas részleteiről ő maga sem faggatta szüleit. Kevéssé ismert, hogy nagyon komolyan sportolt. Egyik osztálytársa, a később szintén színésznővé vált Margitai Ági, aki a Honvédnál talajtornázott, biztatta, hogy próbálja ki a sportágat. Felföldi először orvosi okokból nem kapott engedélyt, később azonban folytathatta, és ifjúsági válogatott talajtornász lett. A tatai edzőtábor megnyitásán is részt vett a válogatottal. 14 éves korában azonban egy sérülés miatt abba kellett hagynia a tornát.
A Dobó Katica Közgazdasági Szakközépiskolába járt Budapesten. Negyedikes középiskolás volt, amikor az iskolában filmgyári statisztákat kerestek. Felföldi kitöltötte a jelentkezési lapot, majd táviratban behívták a Lumumba utcai filmgyárba. Innen indult filmes kapcsolata. Az érettségi után, részben édesapja példája nyomán, eredetileg mérnök szeretett volna lenni. Saját visszaemlékezése szerint azonban tisztában volt vele, hogy a család politikai háttere miatt a „káderlapjával” aligha jutna be a Műegyetemre. Közben többek között a „Felfelé a lejtőn” és a „Pesti háztetők” című filmekben kapott kisebb szerepeket. A filmgyári közegben tudta meg, hogy a Színművészeti Főiskola felvételijén a tehetségnek nagyobb jelentősége lehet, mint a származásnak, azért jelentkezett. Azzal az indokkal utasították el, hogy „túl szép”, illetve túl arisztokratikus megjelenésű volt. A sikertelen főiskolai felvételi után azonban mégsem maradt ki a színészképzésből, és mivel eljutott a felvételi harmadik fordulójáig, táviratot kapott arról, hogy a Nemzeti Színházban kezdhet gyakornoki képzést. Első színpadi feladatát 1956 nyarán, a Margitszigeten kapta „Az ember tragédiájában”. Ezt követően több előadásban is feltűnt, többek között a „Tisztújítás”ban, a „Vérnász”ban, valamint Osborne „A komédiás” című darabjában. 1957-ben részt vett a „Budapest szépe” szépségversenyen, ahol dobogós helyezést ért el. A színházi pályája mellett később esztétika–filozófia szakon tanult, és államvizsgát is tett. Saját magyarázata szerint azért, mert úgy érezte, hogy szakmailag éppen ezen a területen vannak hiányosságai: nem pusztán színpadi technikát akart tanulni, hanem összefüggéseket, gondolkodásmódot és világértelmezést.
Színészi pályafutása Játszott a Nemzeti Színházban, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban, a Vidám Színpadon. 1966 óta a Budapesti Operettszínház, 1994-től a színház örökös tagja. Operettek és musicalek főszerepeit egyaránt játszotta, s több nagy sikerű filmben és tévéjátékban szerepelt. Temperamentumának, kiváló tánctudásának köszönhetően elsősorban szubrett szerepekben érvényesült. Több éven keresztül vendégszerepelt Triesztben Daisy Parker (Ábrahám Pál: Bál a Savoyban) szerepében, de fellépett a világ sok más színpadán is. A Magyarok Világszövetségével tíz éven át koncertezett világszerte mint „a magyar kultúra utazó nagykövete”.
2018. április 26-án a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában ünnepelték a művésznő 80. születésnapját, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében Hegedűs D. Géza díszoklevelet adományozott a részére.Felföldi Anikót 80. születésnapján köszöntötték a Kálmán Imre Teátrumban szinház.org – 2018. április 29.
2020. január 7-én hirtelen támadt betegségben hunyt el. Január 30-án a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban gyászmisét mondtak érte. A Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz saját halottjának tekintette.
Színpadi szerepei Jutka – Abay Pál: Kiskirálynő, 1964, Vidám Színpad (r.: Kalmár Tibor) Mabel – Tabi László: Fel a kezekkel, 1964, Vidám Színpad (r.: Seregi László) Vivie – Lendvay Kamilló: Knock out, 1968, Fővárosi Operettszínház (r.: Seregi László) Rosita – Zoltán Pál: Péntek Rézi, 1969, Fővárosi Operettszínház (r.: Vámos László) Anita – Leonard Bernstein: West Side Story, 1969, Fővárosi Operettszínház (r.: Vámos László) Lujza – Békeffy István: Mit vesztett el, kisasszony?, 1971, Fővárosi Operettszínház (r.: Marton László) Mujkóné – Huszka Jenő: Gül baba, 1973, Budai Parkszínpad (r.: Seregi László) Ledér – Illés Lajos: Egy fiú és a tündér, 1974, Fővárosi Operettszínház (r.: Sándor János) Dinka – Szakcsi Lakatos Béla: Piros karaván, 1974, Fővárosi Operettszínház (r.: Vámos László) Szilvia – Galt MacDermot: Veronai fiúk, 1975, Fővárosi Operettszínház (r.: Vámos László) Marlene – Csuha Lajos – Miklós Tibor: Az ellopott futár, 1977, Fővárosi Operettszínház (r.: Sík Ferenc) Dinka – Szakcsi Lakatos Béla: Piros karaván, 1980, Szegedi Szabadtéri Játékok (r.: Vámos László) Fastrada – Stephen Schwartz: Pipin, 1983, Fővárosi Operettszínház (r.: Kerényi Miklós Gábor) Dr. Koroda Klára – Bacsó Péter: Szerdán tavasz lesz, 1983, Fővárosi Operettszínház (r.: Kerényi Miklós Gábor) Raymonde – Yves Mirande: Uraim, csak egymás után, 1983, Városmajori Színpad (r.: Seregi László) Daisy Parker – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, 1985, Fővárosi Operettszínház (r.: Kazán István) Velma Kelly – John Kander: Chicago, 1986, Fővárosi Operettszínház (r.: Seregi László) Netty Fowler – Richard Rodgers: Carousel, 1986, Fővárosi Operettszínház (r.: Herzl Robert) Consolatione – Armando Trovajoli: Mennyből a telefon, 1987, Fővárosi Operettszínház (r.: Timár Béla) Dulcinea Juares – Frenkó Zsolt: Egy szoknya, egy nadrág, 1990, Székesfehérvári Nyári Színház (r.: Iglódi István) Corinna – Hervé: Nebáncsvirág, 1991, Fővárosi Operettszínház (r.: Mikolay László) Borbála – Frenkó Zsolt: Jobb, mint otthon, 1991, Székesfehérvári Nyári Színház (r.: Iglódi István) Jacqueline – Jerry Herman: Őrült nők ketrece, 1991, Fővárosi Operettszínház (r.: Vámos László) Felsőváry Karolina – Kálmán Imre: Súgni tudni kell…!, 1992, Székesfehérvári Vörösmarty Színház (r.: Iglódi István) Melba Jones – John Kander: Nercbanda, 1993, Fővárosi Operettszínház (r.: Szitányi András) Hunyadiné – Zerkovitz Béla: Csókos asszony, 1994, Székesfehérvári Nyári Színház (r.: Iglódi István) Mama – George Gershwin: Bolondulok érted, 1995, Fővárosi Operettszínház (r.: Tasnádi Csaba) Mária – Lajtai Lajos: A régi nyár, 1996, Jászai Mari Színház (r.: Pethes György) Madame Fleury – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja, 1997, Fővárosi Operettszínház (r.: Iglódi István) Mrs. Brice – Jule Styne: Funny girl, 2001, Budapesti Operettszínház (r.: Böhm György) Ludovika hercegnő és Frau Wolf – Lévay Szilveszter: Elisabeth, 1996, 2002, 2012 Budapesti Operettszínház (r.: Kerényi Miklós Gábor) Cäcilia Weber – Lévay Szilveszter: Mozart!, 2003, Budapesti Operettszínház (r.: Kerényi Miklós Gábor) Takarítónő – Bernard Slade – Stan Daniels: Jövőre, veled, ugyanitt!, 2005, Budapesti Operettszínház (r.: Somogyi Szilárd) Blumné – Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc, 2006, Budapesti Operettszínház (r.: Béres Attila) Truth tanárnő, testneveléstanár – Kocsák Tibor–Somogyi Szilárd–Miklós Tibor: Abigél, 2008, Budapesti Operettszínház(a Thália, majd a Pesti Magyar Színházban) (r.: Somogyi Szilárd) Bozsena – Kálmán Imre–Julius Brammer–Alfred Grünwald: Marica Grófnő, 2012, Budapesti Operettszínház (r.:Kerényi Miklós Gábor) Pittypat néni – Gérard Presgurvic–Margaret Mitchell: Elfújta a szél, 2013, Budapesti Operettszínház (r.: Somogyi Szilárd) Mrs. Irene Roe – Bársony Bálint–Lőrinczy Attila: Amerikai komédia, 2014, Budapesti Operettszínház(az Átrium filmszínházban) (r.: Réthly Attila)
Filmográfia A nagyrozsdási eset (1957) Felfelé a lejtőn (1959) – a főkönyvelő felesége Pesti háztetők (1962) Rendszáma ismeretlen (1963) Egyiptomi történet (1963) Germinal (francia–olasz, 1963) Meztelen diplomata (1963) – trafikoslány Az attasé lánya (1963) – Margó Princ, a katona (1966–1967) (sorozat) – Bikini Irány Mexikó! (1968) – Lenke Nyulak a ruhatárban (1972) – Dávid Dolly Megtörtént bűnügyek A négylevelű lóhere című rész (1973) – kávéfőzőnő Beszterce ostroma (1976) (sorozat) – Estella Süt a hold (1976) – Ica Robog az úthenger (1976) (sorozat) – Irén A szeleburdi család (1981) – Radó mama Vízipók-csodapók (1978–1988) – Kék vízicsiga (hang)
Díjai Jászai Mari-díj (1979) Érdemes művész (1984) Bársony Rózsi-emlékgyűrű (1986) Déryné-díj (1993) Budapesti Operettszínház örökös tagja (1994) Budapesti Operettszínház életműdíja (2006)
Jegyzetek
Források A Budapesti Operettszínház honlapja Fidipédia – Színházi személyek Felföldi Anikó Mécs Károly – Hogyha látni akarsz
További információk
Kategória:1938-ban született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Musicalszínészek Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:Déryné-díjasok Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Bársony Rózsi Emlékgyűrű-díjasok Kategória:A Budapesti Operettszínház örökös tagjai Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek