Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében. A szomszédos települések: észak felől Váncsod, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Told, nyugat felől pedig Berettyóújfalu.

Megközelítése A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala; Váncsoddal és Gáborjánnal a 4815-ös út kapcsolja össze.

Autóbusszal elérhető Berettyóújfalu, Váncsod, illetve Biharkeresztes felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 101-es számú, Püspökladány–Biharkeresztes(–Nagyvárad) között húzódó a érinti, amely szintén nemzetközi tranzit útvonal. A vasútnak egy megállási pontja van a község határai között; Mezőpeterd vasútállomás a központtól mintegy másfél kilométerre északra helyezkedik el, a 4815-ös út vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 48 317-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.

Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.

Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Pap Miklósfüggetlen1994–1998Kádár Miklósfüggetlen1998–2002Pap Miklósfüggetlen2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024-független Az 1998-ban megválasztott Pap Miklós a fia a községet 1990 és 1994 között vezető Pap Miklósnak

Népesség A település népességének változása:

A korábban magyar lakosságú falu a 18. századtól kezdve sokáig román többségű település volt. Az 1880-as népszámlálás adatai alapján Mezőpeterd lakosságának 60%-a román, 40%-a magyar volt. Trianon után a román lakosság igen gyors ütemű asszimilálódása indult meg, mely Mezőpeterden kívül még több tucat másik kelet-magyarországi települést is érintett. Ennek eredményeképpen a 20. század végére a mezőpeterdi románság szinte teljesen felszívódott, 1990-ben már csak 4 fő vallotta magát románnak a településen.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2000-es években újraszerveződő román kisebbségi önkormányzat munkásságának köszönhetően elindult egy lassú visszatérés az elveszett kultúrához, melynek eredményeképp a 2011-es népszámlálás adatai alapján (amikor egyvalaki már több nemzetiséget is megjelölhetett) újra 63 fő vallotta magát románnak Mezőpeterden.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,2% németnek, 11,5% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 44,4%, görögkatolikus 0,5%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 8,4%, felekezeten kívüli 7,1% (24,5% nem válaszolt).Mezőpeterd Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% románnak, 5,6% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,8% volt református, 10,4% római katolikus, 2,5% görög katolikus, 2,5% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).Mezőpeterd Helységnévtár

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén). Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. században (Petőfi utca). Református imaház (Bem utca). A Gázsy- és Pazonyi Elek családok kriptái 1800-as évekből, a temető elején (Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben). I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca 7). Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén). Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt. Gázsy János Faluház, Teleház (Petőfi utca 13) Polgármesteri hivatal (Petőfi utca 19) A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Jegyzetek

További információk Mezőpeterd az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései