Érpatak

Érpatak (1908-ig Hugyaj) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése A vármegye déli részén helyezkedik el, a környező települések közül Újfehértótól 7, Geszterédtől 6, a Nagykállóhoz tartozó Ludastótól pedig 3,6 kilométerre.

Különálló településrésze a mintegy 69 lakosú Zsindelyes, mely a község központjától 5 kilométerre északnyugatra található, nem messze Újfehértó vasútállomástól.

Megközelítése Közigazgatási határai között áthalad az Újfehértót Nagykállóval összekötő 4912-es út, belterülete közúton csak az abból kiágazó 49 121-es számú mellékúton közelíthető meg. Geszteréddel és Nagykállóval számozatlan, alsóbbrendű utak kötik össze. Határai közt északon elhalad még a 4925-ös út, illetve északnyugati határszéle mellett a 4-es főút is, de lakott területeit mindkettő elkerüli.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti – a nyugati határszéle mellett húzódik –, de megállási pontja itt nincs a vasútnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Újfehértó vasútállomás kínálja, a falu központjától bő 5 kilométerre nyugatra.

Története A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.

A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görögkatolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.

Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.

Elnevezései A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik, ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.

A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Földrajzinév-bizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönyvbizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.

A Hugy (csillag) mai helyesírásunkban nem azonos alakú a vizeletet jelentő hasonló alakú szóval, mert azt hosszú ú-val irjuk. A csillag jelentésű hugy szavunk nemhogy a XVI. században nem halt ki, hanem Székelyföldön a mai napig lehet hallani, például „Kaszáshuggya”, Kaszáscsillag jelentéssel.

Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Kóczon PálKDNP1994–1998független1998–2002független2002–2005függetlenHivatalában elhunyt.2005–2006Orosz Mihály Zoltánfüggetlen2006–2010független2010–2014független2014–2017függetlena képviselő-testület feloszlatta magát2017–2019Nagy Imre AttilánéfüggetlenIdőközi választás 2018. március 25.2019–2024független2024– Fidesz-KDNP

A településen 2005. augusztus 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.

2016. december 11-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki a községben, a képviselő-testület szeptemberi önfeloszlatása miatt. Egyik választást sem lehetett azonban aznap megtartani, elegendő számú jelölt hiányában. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság november végén (eljárási hiba miatt) meg is semmisítette a képviselő-testület önfeloszlató határozatát, ami után a helyi választási bizottság visszavonta a választás kiírásáról szóló határozatot. E lépést a Munkáspárt ugyan megtámadta a területi választási bizottságnál, de az helybenhagyta a döntést.

2018. március 25-én ugyancsak időközi polgármester- és képviselő-választást kellett tartani Érpatakon, ugyanis a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát. Ennek indoka az volt, hogy a képviselő-testület több tagja szerint Orosz Mihály Zoltán polgármester és a faluvezetés nem tudott tételesen elszámolni a kiadásokkal. Érpataknak 2007-től nem volt törvény szerint elfogadott költségvetése. A polgármester-választást Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné nyerte, fölényesen (72,18% : 27,82% arányban).

Önkormányzat, közigazgatás Intézmények Orvosi rendelő Napközi otthonos óvoda Művelődési ház 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba

A szociálpolitika érpataki modellje Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre.Az érpataki modell bemutatása a község honlapjánAz Index cikke az érpataki modellről Az érpataki modell miatt az önkormányzat első fokon diszkriminációs pert vesztett 2014-ben.

Infrastruktúra Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.

Demográfiai helyzet Népességszám alakulása, népesedés, népszaporodás:

Érpatak lakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.

Lakónépesség (fő)

1960 – 3167 1970 – 2518 1980 – 2253 2000 – 1872 2004 – 1821

Területi megoszlásban (2004):

Belterület: 1749 fő Külterület: 72 fő Összesen: 1821 fő

A népességszám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,9% ruszinnak, 0,6% ukránnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 6,8%, görögkatolikus 40,3%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,1% (22,2% nem válaszolt).Érpatak Helységnévtár

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szerbnek, szlovénnek és görögnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 6,6% református, 30,7% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 7% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).Érpatak Helységnévtár

Gazdaság Foglalkoztatás

Vállalkozások Az 1999-től csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik. Zsindelyesen Pálinkafőzde működik, melynek tulajdonosai 2018-ban megnyitották vendéglátásra és esküvők lebonyolítására specializálódott komplexumukat, a Zsindelyes Cottage-t.

Munkanélküliség A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.

Jegyzetek

További információk Érpatak Önkormányzatának honlapja Zsindelyes Cottage esküvői helyszín Cottage szállás Érpatakon

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs vármegye települései