A sajbánidák (perzsául: سلسله شیبانیان) perzsa kultúrájú mongol eredetű dinasztia Közép-Ázsiában. Apai ágon leszármazottai voltak Sejbánnak, Dzsocsi ötödik fiának, Dzsingisz kán unokájának. A 14. század közepéig elismert hatalmi örökösei és leszármazottai voltak Batu kánnak és Orda kánnak, valamint Özbek kánnak. 1282-ben a sajbánida törzs (horda) áttért az iszlámra, és fokozatosan átvette az üzbég népnevet.
Mivel Batu és Orda származási vonala kihalt a 14. századi nagy polgárháborúk során, Dzsocsi egyetlen törvényes jogutódjának Abulhajr vallotta magát, és deklarálta, hogy uralkodási területe (ulusz) az egész kazahsztáni térség és Szibéria. Riválisai a timuridák voltak, akik Dzsocsi 13. fia után igényt tartottak a sajbánida területek feletti hatalomra, és több évtizedes küzdelem után vesztették el európai területeik, például a kazányi, asztraháni, és a Krím-félszigeten fekvő kaganátusok feletti ellenőrzést.
Történelem Abulhajr (1428–1468) kezdte először megszilárdítani a különböző üzbég törzsek közötti laza szövetségeket, először a Tyumeny környékén és a Tura-folyónál, majd a Szir-darja mentén fekvő régióban. Unokája, Muhammad Sajbáni (1500–1510), aki végül a Sajbánida-dinasztia névadója volt, elfoglalta Szamarkandot, Herátot (egy időre) és a Buharát amely akkor Bábur, a későbbi mogul dinasztia alapítójának ellenőrzése alatt állt, és létrehozta a rövid életű Sajbánida Birodalmat.
Muhammad Sajbáni kán (1500–1510) az Amu-darja (Oxus) és a Szir-darja (Jaxartész) közötti területekre (Transzoxánia) húzódva, valamint Horászán területeinek egy részét meghódítva mintegy 2–4 milliós lélekszámmal és százezres hadsereggel vonult be a civilizált, mezőgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó, helyhez kötött muszlim lakosság közé. Ebből a törzsszövetségből kiszakadva később a kazakok (kazak=vándor) megmaradtak nomád pásztoroknak. Sajbáni seregei elfoglalták a nagyobb városokat, és a letelepedett, öntözéses gazdálkodással foglalkozó, perzsául beszélő népességet (tadzsikok) uralmuk alá hajtották. Mivel etnikailag és kulturálisan is közel álltak a meghódított területek lakosságához, nem követték el azt a gazdaságilag is végzetes hibát, amit a mongolok hódításaik során: nem számolták fel a termőföldek és kereskedővárosok gazdaságát, nem pusztították el az öntözőműveket, hanem fokozatosan beolvadtak a művelt városlakók közösségébe.
Sajbáni rendkívüli módon tisztelte a művészeket, pártolta az irodalmat, költészetet és a vallástudományt, olyannyira, hogy ezeket aktívan, másokat kioktató módon művelte is. Az iszlám civilizáció akkori fellegvárának tekintett Herát tudósai és művészei folyamatosan áramlottak a Sajbánidák udvaraiba, így fokozatosan a késői timuridák kulturális hatása volt kimutatható a transzoxániai térségben. thumb|250px|Mir-e Arab-medresze Buharában (1535)
Muhammad Sajbáni az akkor formálódó Szafavida Birodalom terjeszkedési törekvéseinek esett áldozatul, amikor a mervi csatában életét vesztette. Ez az ütközet egyúttal megalapozta a szafavidák kelet-iráni uralmát is. I. Iszmáil perzsa sah szafavida uralkodótól elszenvedett veresége és halála után a trónon gyors egymásutánban követte őt nagybátyja, unokatestvére, és egy bátyja, akinek utódai a Buharai kánságban uralkodtak 1505-től 1598-ig, illetve a Hvárezmi (Khiva) kánságban 1511-től 1695-ig. Sajbáni halála utáni belviszályok végül Ubajdalláh kánt (1534–1539) segítették hatalomra, aki az iszlám kultúra terjesztése terén Sejbáni hagyományát folytatta. A szafavidák és üzbégek közötti háborúk évtizedekig zilálták a gazdaságot, amikor Abdalláh (1583–1598) uralkodása kezdetén törékenynek tűnő békét kötöttek, és megindulhatott a térség kulturális felemelkedése. Ebben az időszakban azonban a környező népcsoportok is mozgásba lendültek, az ojrátok betörtek Hvárezmbe, és az oroszok – lerázva a tatár uralmat – a tajgavidék gyarmatosításába kezdtek, amelyet Szibériának kereszteltek el. Az üzbégeket ekkor már délről a szafavidák, északról az oroszok fenyegették.
A szibériai kánságban 1563-tól szintén sajbánida örökösök uralkodtak. Az utolsó kánt, Pír Muhammad Kucsumot az oroszok űzték el 1598-ban. Buharába menekült, de fiai és unokái a cár kezére adták. Moszkvába került, ahol végül felvette a Szibirszki vezetéknevet. A sejbánida ág számos ismert nemesi családja él ma is Kirgizisztánban és Kazahsztánban.
A család egy másik ága az 1700-as évek második feléig uralkodott a Hivai Kánságban.
Sajbánida uralkodók a Buharai Kánságban (1501–1601)
MaverannahrBukharaSzamarkandTaskentMiankalKarshiShakhrisabzKermineTurkesztánHissarFerganaBalkhKhorezmZaaminSheybani Khan, 1501–1510Mahmud szultán, 1501–1511Ahmad Sultan, 1501–1506Sujuncsoja kán, 1501–1524Abu-l-Fath Iskandar Khan, 1512–1533Kilych Kara-Sultan, 1552Hashim szultán, 1553–1556Abu-l-Fath Iskandar Khan, 1529–1533Kucskundzsi kán, 1501–1512Hamza szultán, 1501–1510Janibek Sultan, 1503–1509Khurramshah Sultan, 1506-1511Pulad szultán, 1501–?Abdul Szultán, 1561–1583Sujuncshoja kán, 1510Ubaydullah Khan, 1512–1533Muhammad Timur Sultan, 1506–1511Keldi Muhammad, 1524–1532Abdullah Khan II, 1552–1554Dust Muhammad Sultan, 1553–1556Nauryz Ahmad Barak kán, 1539–1556Mahdi szultán, 1501–1510Kistin Kara-Sultan, 1526–1544Kucskundzsi kán, 1510–1530Abdulaziz Khan, 1540–1550Abdulatif kán, 1540–1552Nauruz Ahmed kán, 1532–1556Abu-l-Ghazi Abdullah Khan, 1556–1561Baba Szultán, 1556–1582Pirmuhammed kán, 1546–1566Abu Said Khan, 1530–1533Muhammad Yar-szultán, 1550, 1551–1554Szaíd-szultán, 1552–1555, 1557–1572Dervis kán, 1556–1576Din Muhammad szultán, 1566–1573Ubaydullah Khan, 1533–1539Burkhan Sultan, 1551–1555, 1556–1557Gadai kán, 1556, 1557–?Baba Szultán, ?–1582Szulejmán szultán, 1566Pirmuhammed kán, 1556–1561Abdullah Khan II, szultána 1555–1556, 1557–1561 Baba Sultan, 1556–1557Abdalmumin kán, 1582–1598Abu-l-Fath Iskandar Khan, 1561–1583Javanmard Ali Sultan, 1557–?Abdalamin kán, 1598–1601II. Abdullah Khan, 1583–1598Muhammad Ibrahim Sultan, 1601Abdalmumin kán, 1598II. Pirmuhammed kán, 1598–1601
Sajbánida uralkodók a Hivai Kánságban (1511–1740)
+<center>Uralkodó<center>Uralkodott<center>MegjegyzésI. Ilbarsz (*1456)<center>1511 – 1518<small>Szultán Hádzsi (*1470)<center>1518 – 1519<small>I. Ilbarsz unokaöccse.Hasszán Kuli<center>1519<small>I. Ilbarsz unokatestvére.Szufi<center>1519 – 1522<small>I. Ilbarsz unokatestvére.Budzsuga<center>1522 – 1526<small>Szufi testvére.Avnik<center>1526 – 1538<small>Szufi testvére.Kal<center>1541 – 1547<small>Szufi testvére.Akatáj<center>1547 – 1557<small>Szufi testvére.Duszt Mohammed<center>1557 – 1558<small>Budzsuga fia.I. Hádzsi Mohammed (*1519)<center>1558 – 1602<small>Akatáj fia.I. Arab Mohammed<center>1602 – 1621<small>I. Hádzsi Mohammed fia.Habas<center>1621 – 1623<small>I. Arab Mohammed fia.II. Ilbarsz<center>1621 – 1623<small>I. Arab Mohammed fia.Iszfandidzsár<center>1623 – 1643<small>I. Arab Mohammed fia.I. Abú al-Gázi (*1603. augusztus 24.)<center>1643 – 1663, †1664<small>I. Arab Mohammed fia.Anusa<center>1663 – 1685<small>I. Abú al-Gázi fia.Hudajdad<center>1685 – 1687<small>Anusa fia.I. Awrang<center>1687 – 1694<small>Anusa fia.Csucsak<center>1694 – 1697<small>I. Hádzsi Mohammed leszármazottja.Vali<center>1697 – 1698<small>Csucsak fivére.Isak Aga Sah Nijaz<center>1698 – 1703<small>Csucsak fia.Sahbaht<center>1703<small>Isak Aga Sah Nijaz fia.Szajjid Ali<center>1703<small>Isak Aga Sah Nijaz fia.Musza<center>1703 – 1704<small>Csucsak fivére.I. Jadigar<center>1704 – 1714<small>Csucsak fivére.Sir Gázi<center>1714 – 1728<small>I. Ilbarsz leszármazottja.II. Ilbarsz<center>1728 – 1740<small>Isak Aga Sah Nijaz fia.
1740 után különböző dinasztiák uralkodtak a Hivai Kánságban, volt köztük néhány Sajbánida-leszármazott:
Sajbánida uralkodók a Szibériai Kánságban (1468–1598)
UralkodóUralkodottMegjegyzésIbak1468 – 1493Ibak1480 – 1495Csak a tjumeni rész-kánságban uralkodott. Mamuk1495 – 1496Csak a tjumeni rész-kánságban uralkodott. Ibak fivére.Abalak1498 – 1505Csak a tjumeni rész-kánságban uralkodott. Mamuk testvére.Kuluk1505 – 1530Csak a tjumeni rész-kánságban uralkodott. Ibak fia.Kucsum1563 – 1598Ibaka unokája. Csak 1605 körül halt meg.
Családfák A Sajbánidák családfája: Buharai ág
A Sajbánidák családfája: Hivai ág
A Sajbánidák családfája: Szibériai ág
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kapcsolódó szócikkek Buharai kánok listája Hivai kánok listája
Kategória:Mongol kánok Kategória:Ázsiai uralkodóházak Kategória:Közép-Ázsia történelme Kategória:Iszlám történelmi államok