1915

Események

Határozott dátumú események Január január 24. – Az első doggerbanki csata. (Az Északi-tengeren, a brit és német csatacirkáló-kötelékek között lezajlott ütközet brit győzelemmel zárult.)

Február február 3. – Szarajevóban kivégzik Ferenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics). február 4. – Németország hadi területté nyilvánítja a Nagy-Britannia körüli tengereket; a Mazuri-tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.). február 5. – Párizsban az angliai, franciaországi és oroszországi cseh és szlovák szervezetek tanácskozást tartanak a csehszlovák államalapítás programjáról. (Az amerikai szervezetek nem csatlakoznak a kezdeményezéshez.) február 18. – Németország megkezdi az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút. (A német flotta vezérkari főnöke – a császári jóváhagyás birtokában – az Anglia és Írország körüli vizeket hadiövezetnek minősítette, s bejelentette, hogy minden szövetséges kereskedelmi hajót megtámadnak.) február 19. – Az angol és a francia hadihajók elkezdik lőni a Dardanellák külső erődjeit, illetve megszállják a tengerszorossal szemben fekvő két szigetet, Lemnoszt és Tenedoszt, hogy azokon flottabázist alakítsanak ki. február 20. – Megjelenik a piacon a Fővárosi Serfőző Rt. új terméke, a Hősök söre.

Március március 1. – Elindul az első autóbuszjárat Budapesten (1917 és 1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés). március 4. – Az orosz kormány memorandumot juttat el szövetségeseihez, amelyben azt kívánta, hogy ismerjék el a Dardanellákra vonatkozó orosz igényt. (Néhány nappal később ez meg is történt. Rekompenzációként a cár az Oroszországgal nem határos török birtokok majdani sorsát az angolok és a franciák kezébe helyezte.) március 18. – Kezdetét veszi a Dardanellák elleni angol–francia flottatámadás. (A szövetséges haditengerészeti erők megkísérelték áttörni a szűk tengerszoroson, de kudarcot vallottak.) március 22. – A galíciai Przemyśl védői – miután az élelmiszer- és lőszerkészletek elfogytak, és az erődöket felrobbantották – feladják a várat. (A zömében magyarokból álló védősereg – 9 tábornok, 93 törzs- és 2500 főtiszt, valamint 117 000 katona, közel 120 000 fő – orosz hadifogságba került. A foglyok elszállítása a cári birodalom belsejébe április 8-áig tartott.)

Április április 3. – A 28. (prágai) gyalogezred harc nélkül megadja magát az oroszoknak. (Ferenc József április 17-én feloszlatja az ezredet. Az eset nyomán csehellenes kampány kezdődik az egész Monarchiában.) április 13. – Oroszországi csehek és szlovákok memorandumban kérik Szergej Szazonov külügyminisztertől egy cseh hadsereg felállítását. április 22. – A németek a nyugati fronton, Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat. április 24. – Az oszmán török kormány összegyűjt és bebörtönöz körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel valamennyiüket meggyilkolja. Ez a dátum tekinthető az örmény népirtás kezdetének. április 25. – Kezdetét veszi a szövetségesek Dardanellák elleni szárazföldi akciója. április 26. – Az antanthatalmak és Olaszország szerződése a hadba lépésről. (A szerződésben jelentős délszláv területeket – Isztria, adriai-tengeri szigetek, Dalmácia egy része – ígérnek Olaszországnak, ha csatlakozik hozzájuk.)' április 27. – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló. április 29. – Gurini csata

Május május 1. Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikai Gulflight nevű tankert, mely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Londonban Jugoszláv Bizottság alakul a Monarchiából emigrált délszláv politikusokból Ante Trumbić vezetésével. (Az antanthoz intézett memorandumukban célul az összes délszláv terület föderatív államban való egyesítését jelölik meg. Elképzelésük eltér a szerb kormányétól, amely centralizált délszláv államot akar létrehozni szerb vezetéssel.) május 2. – A központi hatalmak Gorlicénél és Tarnównál áttörik az orosz frontot. május 4. – Olaszország formailag is felmondja a Hármas szövetséget. május 7. – Az RMS Lusitania utasszállító hajót megtorpedózza egy német U20-as tengeralattjáró és 18 perc alatt elsüllyed. (Az áldozatok száma 1201 fő volt.) május 10. – Az első Zeppelin-támadás London ellen. május 21. – Letartóztatják Karel Kramář képviselőt és Josef Scheinert, a Cseh Sokol egyesület elnökét, a titkos bizottság (maffia) tagjait. (Scheinert két hónappal később szabadon engedik. Kramář – és több társa – ellen 1916-ban per indult, melyben halálra ítélték oroszországi kapcsolatai miatt – bár a „Szláv Birodalomra” vonatkozó terve nem tudódott ki –, de 1917. július 2-án – amikor összesen 719 cseh elítélt került szabadlábra – amnesztiával szabadult.) május 23. – Olaszország – a londoni paktum értelmében, az Antant oldalán belép az I. világháborúba és – hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.

Június június 2. – Kiderül, hogy az RMS Lusitania illegális fegyvereket szállított, amik a torpedótalálat következtében felrobbantak, ezért süllyedt el olyan gyorsan a hajó. június 3. – A szövetséges német és osztrák–magyar csapatok visszafoglalják Przemyślt. június 6. – Tomáš Masaryk Husz János máglyahalálának 500. évfordulóján előadást tart Genfben, először követelve nyilvánosan az önálló csehszlovák állam megteremtését. június 12. – Szerb csapatok bevonulnak Tiranába. június 22. – A szövetséges német és osztrák–magyar erők visszafoglalják az orosz kézen lévő Lemberget. június 23. – Az olasz fronton megkezdődik az első isonzói csata, amelyet 1917. november 19-éig további tizenegy ütközet követ.

Július július 18. – A 2. isonzói csata kezdete. (A harcok augusztus 10-ig folytatódnak.) július 24. – Elsüllyed az SS Eastland utasszállító hajó.

Augusztus augusztus 5. – A németek elfoglalják Varsót. augusztus 20. – Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak. augusztus 26. – A német erők kezére kerül Breszt-Litovszk, Kurland és Litvánia egésze.

Szeptember szeptember 3. – Edvard Beneš Svájcba emigrál. (A prágai titkos bizottság vezetését Přemysl Šámal veszi át.) szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt alá Bulgária a központi hatalmakkal. szeptember 14. A osztrák–magyar és német csapatok által megszállt Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) területét 2 főkormányzóságra osztják fel. szeptember 30. – Megérkeznek az első antantcsapatok a Szaloniki-öbölbe.

Október október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben. október 6. – A központi hatalmak tüzérségi előkészítését követően – Mackensen német tábornagy vezetésével – megkezdődik az osztrák–magyar és német alakulatok átkelése a szerbiai határfolyókon. (Kezdetét veszi a Szerbia elleni hadjárata.) október 9. – A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba. október 14. – Bulgária hadat üzen Szerbiának. október 15. – Nagy-Britannia hada üzen Bulgáriának. október 16. Franciaország hadat üzen Bulgáriának. Bulgária megtámadja Szerbiát. október 18. – A 3. isonzói csata kezdete. (A harcok november 5-éig húzódnak el.) október 19. Japán csatlakozik az 1914. szeptember 5-ei londoni egyezményhez. A balkáni halálmars kezdete. október 20. – Oroszország hadat üzen Bulgáriának. október 22. – Az amerikai Szlovák Liga és a cseh Nemzeti Szövetség képviselői Clevelandben megállapodást írnak alá, hogy támogatják Csehország és Szlovákia föderatív egyesülését, széles körű autonóm jogokat biztosítva Szlovákiának. október 23. – Fiume Susak városrészéből a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit. október 28. – A Magyar Tengermellék utolsó magyar kormányzója, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a Fiumét. október 29. René Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök. A magyarországi Vörös Kereszt Egylet központi választmánya egy 500 ágyas szófiai kórház felállításáról dönt, s november 2-án útnak is indult az egy főmegbízott-helyettesből, egy főorvosból, két orvosból, öt szigorló orvosból, húsz önkéntes és hivatásos ápolónőből, valamint egy gyógyszerészből és huszonöt egészségügyi katonából álló különítmény. (A kórház egészen 1918 októberéig működött.)

November november 9–12. – A negyedik isonzói csata. november 14. – A cseh Külföldi Bizottság alapító nyilatkozata ünnepélyesen harcot hirdet Ausztria–Magyarország ellen, a cseh függetlenség kivívása érdekében. november 21. – Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914. szeptember 5.). november 24–28. – Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél; a szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.

December december 7. – Károlyi Mihály nagy kormányellenes választójogi beszéde a képviselőházban. december 21. – I. Miklós montenegrói király békét kér Ferenc Józseftől. december 29. – A Magyarországon bevezetik a kenyérjegyet; a rendelet 1916. január 10-én lép hatályba.

Határozatlan dátumú események június eleje – A 36. Mladá Boleslav-i gyalogezred átáll az oroszokhoz.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1915-ben 1915 a filmművészetben február 1. – William Fox megalapítja a Fox Film Corporationt. május 20. – Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozza a Metro Pictures Corporation stúdiót. Egy nemzet születése – rendező D. W. Griffith Les Vampires – rendező Louis Feuillade A falu rossza – rendező Pásztory M. Miklós Göre Marcsa lakodalma – rendező Damó Oszkár Havasi Magdolna – rendező Garas Márton Liliomfi – rendező Janovics Jenő Lyon Lea – rendező Korda Sándor Tetemrehívás – rendező Garas Márton

1915 az irodalomban április – Megjelenik Kassák Lajos Eposz Wagner maszkjában című verseskötete. 1915 a légi közlekedésben 1915 a sportban Az NB1-et ebben az évben az első világháború miatt nem rendezik meg. 1915 a tudományban november – Albert Einstein általános relativitáselméletéről előadássorozatot tart a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzéteszi elméletét. F. W. Twort brit bakteriológus publikálja a bakteriolízisről írt azon tanulmányát, amelyben feltételezi, hogy a jelenség oka a baktériumok valamely élősködője. Ezzel a bakteriofágia társfelfedezőjévé válik. Az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatják a crossbar kapcsolást. 1915 a vasúti közlekedésben 1915 a zenében Román népi táncok (Bartók), először zongorára, majd vonószenekarra. Kodály Zoltán: Szólószonáta (gordonkára).

Születések január 3. – Sennyei Vera, magyar színésznő († 1962) január 6. – Csák Ibolya, olimpiai bajnok magasugró († 2006) január 6. – Szentgyörgyi Dezső († 1971) január 17. – Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész († 1996) január 30. – Joachim Peiper SS ezredes († 1976) február 1. – Marosán Gyula, festőművész († 2003) február 11. – Patrick Leigh Fermor brit író, utazó és katona († 2011) február 21. – Anton Vratuša szlovén politikus, szlavista, újságíró († 2017) február 28. – Zero Mostel amerikai színész, a New York-i Broadway színpadainak népszerű komikusa († 1977) március 5. – Kilián József magyar munkás, építőipari miniszterhelyettes († 1974) március 8. – Gyarmathy Tihamér, Kossuth-díjas festőművész († 2005) március 8. – Tapio Rautavaara, finn énekes, sportoló, filmszínész († 1979) március 12. – Fejes Tóth László, magyar matematikus, geométer, az MTA tagja († 2005) március 15. – Caterina Boratto, olasz színésznő († 2010) Gyulányi Eugénia magyar színésznő († 2018) április 1. – Cseres Tibor, író († 1993) április 4. – Muddy Waters, amerikai blueszenész († 1983) április 11. – Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja († 1979) április 15. – Gróf Ödön, úszó († 1997) április 20. – Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999) május 6. – Orson Welles, amerikai filmrendező, színész († 1985) május 12. – Roger Schütz-Marsauche, a taizéi közösség alapítója († 2005) május 15. – Mario Monicelli, olasz rendező, forgatókönyvíró († 2010)