Tóth József (Déva /Hunyad vármegye/, 1869. augusztus 17. – Szatmárnémeti, 1924. január 28.) római katolikus székesegyházi hitszónok, hitoktató, egyházi író, költő, szentszéki tanácsos.
Életútja
Szatmárnémetiben végezte középiskoláit s ugyanott teológiai tanulmányait is. 1892-ben szentelték pappá, utána segédlelkész volt Mezőkaszonyban, 1893–99 között Szatmárnémetiben, ahol ezt követően a székesegyház plébánosa lett. 1907–18 között a tanítóképzőben volt tanár. 1920-tól egyházjogot tanított a szatmárnémeti Római Katolikus Papnevelő Intézetben.
Verseit és publicisztikai írásait helyi és budapesti lapok közölték.
Kötetei (válogatás)
Római katolikus szertartástan. (Szatmár 1894; további kiadásai Szatmár, 1905, 1906); Kilenc keddi ájtatosság Páduai Szent Antal tiszteletére (Szatmár, 1899); Legkisebb káté kezdők számára (Szatmár, 1903); A katolikus egyház története, különös tekintettel Magyarországra (Szatmár, 1905; 2. kiad. Szatmár, 1909); Gyermekbarát (Szatmár, 1907); Halottak emléke (Szatmár, 1907); Szent Erzsébet karácsonya (misztériumjáték, Szatmár, 1907); Lelki otthon (imakönyv cselédek számára, Szatmár, 1913).
Források
További információk
Tempfli Imre – Sipos Ferenc (összeáll.): A szatmári római katolikus egyházmegye író-papjai. Szatmárnémeti, 2000. 194–195.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Dévaiak Kategória:Szatmárnémetiek Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek