Káldi János (Kám, 1922 – 1991) magyar író, költő.
Élete és munkássága Káldi János 1922-ben született a Vas vármegyei Kámban. A szombathelyi Faludi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. A Móricz Zsigmond szerkesztette Kelet Népe avatta költővé 1941-ben, korábban különféle közművelődési munkakörökben dolgozott, 1960-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanára és docense lett.
Megjelent kötetei Új fény. A fiatal magyar írónemzedék könyvei. Versek és prózák; szerk. Káldi János; Vas vármegye Szabadművelődési Felügyelősége, Szombathely, 1946 Halott vízimalom (Szombathely, 1947) Rába-parti elégia (Pécs, 1966) Évek, sugarak. Vasi írók antológiája; szerk. Káldi János; Szombathely város Tanácsa, Szombathely, 1970 A világító kapanyél (Pécs–Budapest, 1970) Tavaszt-kiáltó (Szombathely, 1975) A hosszú esők ideje (Szombathely, 1983) Kései rapszódia (1995)
Jegyzetek
Források
szerk.: Preiczer Paula: Káldi János. Bibliográfia.Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. 231 old.
Kategória:Magyar költők Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek